2011. április 2.

Magyar termék reggeli

Beszámoló az Élelmiszer szaklap „magyar termék” reggelijéről 
(többnyire szubjektíven)

Egy hónapon belül már a második teltházas rendezvényét tartotta csütörtökön az Élelmiszer szaklap. Mindenki első kézből akart tájékozódni a készülő, a magyar termék fogalmát meghatározó rendeletről.

(Megjegyzem, ez csak az élelmiszereket érinti most és egyben kérdezem, mi lesz a többivel és hogyan fognak más ágazatok rendeletei egymással harmonizálni?)

A rendelettervezet céljáról, szándékáról, jelenlegi állásáról, annak megalkotói Dr. Kardeván Endre és Gyaraky Zoltán számoltak be, várható hatásairól pedig a beszélgetés meghívott vendégeitől és a közönség köreiből érkező reakciókból informálódhattunk.

A beszélgetés meghívottjai gyártói oldalról a Sió és az Univer, kereskedői részről a Coop és a Cora voltak. Képviseltette magát az ÉFOSZ és az OKSZ, valamint a Magyar Termék Nonprofit Kft.

  • Cél - a rendteremtés 
  • Szándék - a pozitív diszkriminálás és
  • Hangsúly - az önkéntesség 

Jelenleg két verzió él. Külön is és együtt is.

Az egyik - a megengedőbb és a megszavaztatott jelenlévők elsöprő többsége szerint is elfogadhatóbb - azt tekinti magyar termének, ami az utolsó, gazdaságilag indokolt feldolgozáson, vagy megmunkáláson Magyarországon ment keresztül.

A másik az abszolút magyar, miszerint 100% magyar az a termék, ami legfeljebb 5%-ban – ámbár ez ma már a rendeletalkotók szerint is inkább 10% – tartalmaz nem Magyarországról származó alapanyagot. (Ausztriában ez a szám 33% - tette hozzá Folláth Zsuzsa az ÉFOSZ-tól.)

Tudják azt is a rendeletalkotók – nyugtatott meg Gyaraky úr -, hogy nincs például magyar só, vagy sok fontos fűszer sem. Ma elegendő cukor sincs, hívta fel a figyelmet Fazekas Endre Sió-vezér.

Amennyiben a fentieket mérlegelve mégis szigorúbb szabályozást akarunk, – az azért jó lenne, mert káosz van és visszaélések - akkor bizonyára elindul egy számháború, esetenként kirívó példákkal alátámasztott erőteljes lobbi lavina,  akár egy-egy, meg újabb egy-egy százalékért, amit a Minisztérium sem szeretne.

"Valószínűleg nem kellene mindkét cipőmet is levennem ahhoz, hogy az ujjaimon meg tudjam számolni, hány olyan cég van ma, aki az 5%-os keretbe belefér. És akkor még nem is szóltam a minőség, mennyiség, ár hármasának való megfelelésről."- hívtam fel a figyelmet ott, és most is óvnék attól, hogy ezt a verziót ma bevezessük.

Az is érdekes lenne – adott hangot terméket, márkát, speciális megkülönböztetéseket is taglaló hozzászólásom után elmorfondírozva Gyaraky Zoltán -, ha egy hungaricum nem férne bele ebbe a kategóriába.

Ezen a ponton kell megjegyeznem, hogy – mint a helyszínen ki is derült -, kicsi káosz van a fejekben. Mégpedig az, hogy sokan azt gondolják, hogy ez minőséget is garantáló megkülönböztetés lenne. Én nem csodálkozom ezen. Sokkal inkább aggódom, mert nem kétséges, hogy az e téren tudatlanabb vásárló a kevés számú megfelelni képes áru láttán valami elit klubot képzel el. Amit egy sereg pozitív elvárással társít, amennyiben nem kapja meg, amit vár, örökre elfordul.

Szerencse, hogy a minisztériumban e pillanatban, szakértői megfogalmazásban - az előbbiek tudatában is – nem ez a verzió a befutó. Több, mint sejtés, hogy amennyiben mégsem rendeleti szabályozás lenne, hanem törvényi, azaz a parlament döntene, akkor az ellenkező lenne.

Hozzá kell tennem, hogy szerintem is fontos a hazai alapanyagból, itthoni munkaerővel készült termékek pozitív diszkriminációja. De ehhez létre kellene hozni egy versenyképes, sokirányú szakmai tudással, mi több, intelligenciával rendelkező feldolgozó ipart, és talán ennél is fontosabb, hogy egy kicsiket, nagyokat egyaránt jó minőségű, minden itthon megtermelhető alapanyaggal, folyamatosan, jó áron kiszolgálni képes mezőgazdaságot.

A kettes, a szigorúbb verzió tehát jó, célul is kitűzhető, de időben később lesz megvalósítható, amikor már kiépült a „hátország”.

A hozzászólásokból kiderült, hogy mindkettőt, azaz a kvázi két szintű rendszert egyszerre rendeletben szabályozni veszélyes, mert ennek jó kommunikációja szinte lehetetlen, ezért a fogyasztó elbizonytalanodik, nem érti.

Az ÉFOSZ ügyvezetője, Folláth Zsuzsa kérdőjelet tett a magyar minőség mint fogalom mellé, valamint felhívta a figyelmet három fontos dologra. Mégpedig arra, hogy az EU-ban most változik a jelölési rendelet (válasz: valószínűleg nincs ellentét, de ha lenne, ekkor sincs baj, mert mire az kötelező lesz, az minimum öt év). Arra, hogy a most vitatott rendelet tervezett hatályba lépése (2012. január 1.) nem hagy elég időt a meglévő csomagolóanyagok kifuttatására (válasz: jogos, gondolkodnak rajta). Említette még a védjegyekkel való összehangolás fontosságát – mások hozzátették a logókat is – amire a későbbi szabályozás volt a válasz.

Az OKSZ egyetértett, de jelezte, hogy nem minden ország diszkriminál. Szerintük a „magyar termék” és a „magyar feldolgozású termék” pontosabb információt adna a fogyasztónak. (Nekem nem szimpatikus, a vita semmit nem változna, legfeljebb arról szólna, hogy mi magyarabb, ez pedig végképp kerülendő.)

Murányi László a megkülönböztető jelzők - "különleges, kézműves, prémium, extra" - használatáról ejtett szót. (Hozzászólva kértem, tegyünk különbséget az értéktöbbletet adó és a kényszerkézművesség között.)
Saját COOP-os példával hangsúlyozta a regionalitás fontosságát - 1.000 beszállítóból csak 200 országos.

Csatlakozott a gondolathoz a Cora, a kevés számú áruházának a kis beszállítók számára előnyös voltát kiemelve.

Azt pedig, hogy mi fontosat mondott Marosfi Györgyné (Univer) illetve Fazekas Endre (Sió-Eckes), remélem, megtudjuk első kézből, mert ezúton kérem fel őket arra, hogy osszák meg velünk, éljenek a lehetőséggel és szóljanak hozzá itt, az Élelmiszerklub Alapítvány blogjában.

Befejezésül saját véleményem, amit nem titkoltam el a rendezvényen sem.

Dicséretes és örvendetes a pozitív diszkrimináció és az önkéntesség. Innentől fogva ez színtiszta marketing. Egy márka felépítésének alapjait láthatjuk, de ezt rendelettel?! Szomorú és hihetetlen, hogy egy egész vertikum csak mankóval képes erre. Ez a mankó netán az AMC?! Hááááát.

Pászti Balázs
Élelmiszerklub Kuratórium tagja
E-mail: paszti@elelmiszerklub.hu











Beszámoló sajtóanyagok a rendezvényről ---

Terítéken a magyar termék rendelet (Élelmiszer.hu)

Van a magyarnál magyarabb termék? (Kreativ.hu)

Nyitott kérdés – mit nevezünk magyar terméknek?  (MNO.hu)

Még nem tudni, mi az igazán magyar (Index.hu)

Magyar termék, minek nevezzelek? (Vállalkozói negyed.hu)

Még mindig nem világos, mi a magyar termék  (Fogyasztók.hu)

Még nem végleges a magyar termék rendelettervezet (Agrárhírek.hu)

Kiderülhet végre, mitől is magyar a magyar termék (Kecskeméti Lapok.hu)

Hazai termék: mitől magyar a magyar? (Gazdasági Rádió.hu)

Baj van a „magyar termékkel” (Napi.hu)

2011. március 28.

Elégedetlenek a fogyasztók

Gyakran a változásokat úgy vesszük észre, hogy először csak néhány ember mondja, majd egyre többen, végül már nagyon sokan adnak hangot annak a véleményüknek, hogy mást szeretnének, mint amit eddig kaptak. 

Ma már egyre többen az élelmiszerüzletekben kapható feldolgozott termékekkel kapcsolatban fejezik ki elégedetlenségüket.

Bár éppen a magyar termékek vásárlása témában végzett piackutatások mutatják, hogy az emberek gyakran mást mondanak, mint amit az üzletekben tesznek, úgy gondolom, a véleményekre mindig oda kell figyelni, folyamatosan mérni kell általánossá válásukat és időben meg kell hozni a szükséges döntéseket.

Most például a feldolgozott termékek összetevőivel kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségek terjedését kimutató piackutatási adatokat erősítik meg az Élelmiszer szaklap legutóbbi fogyasztói körkérdésére adott válaszok (a felmérés nem reprezentatív).

"Minden boltban kapható élelmiszerben van valamilyen tartósítószer..."

"Amit boltban veszek, semmire sem mondanám, hogy egészséges. ... Szerintem minden, ami szintetikus anyagokat és vegyszert, tartósítószert tartalmaz, az egészségtelen..."

"A tartósítószereket kell figyelni szerintem, amiben sok van, az egészségtelen."

"Egészségtelennek [élelmiszerek] pedig azokat, amelyeknél az előállítás során vegyszereket használnak."

"Minden olyan élelmiszert egészségtelennek tartok, amelyekben kémiai szerek, adalékanyagok, térfogatnövelő és tartósítószer fordulnak elő. Ezeket semmilyen körülmények között nem veszem meg. "

Forrás: Vásárlókat kérdeztünk a hamburgeradóról


Sárközy Ildikó
Élelmiszerklub Elnök


2011. március 25.

Magyar márka és magyar termék

Friss hír: 
Nem mind magyar, ami annak látszik - megtévesztő hirdetések miatt indított eljárásokat a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy több áruházlánc kereskedelmi kommunikációjában úgy hirdetett meg "magyar termék"-ként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország.

A GVH közleményének teljes szövege a Magyar Élelmiszerekért Alapítvány honlapján olvasható >>

*********************************************************

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

Remélem nem én vagyok az egyedüli, aki biztos abban, hogy a Versenyhivatal az itt olvasottak nagy részét tárgyalni sem fogja. Egészen egyszerűen azért, mert sok fogalomzavar lelhető föl a cikkben. Sajnos nagyon sokan, még a hozzáértők között is, keverik a MAGYAR MÁRKÁT és a MAGYAR TERMÉKET.

A márka azé – jelen összefüggésben -, aki megvásárolta, ráadásul, ha annak összetételét, minőségét legalább az eredetinek megfelelő szinten megtartja – különösen, ha a receptúrát is magáénak tudhatja -, szerintem nyugodt szívvel kommunikálhatja a magyar minőséget . A magyar termék fogalom-meghatározása megtörtént, az egyeztetésen is túl van, hamarosan törvényben is rögzítésre kerül.

Szerintem jó az utolsó verzió, miszerint minden olyan termék, ami a végső formáját mondjuk úgy, magyar hozzáadott értékkel éri el (csupán a csomagolás kevés ehhez) függetlenül az alapanyag származásától magyar terméknek tekinthető.

Miért ne lehetne magyar az az áru, amit az Aldi megrendelésére egy hangzatos német fantázianév mögé bújva egy magyar gyártó állít elő PL termékként. Szerintem jogosan hirdeti az egyik nagy német diszkontlánc, hogy „magyar minőség”, a másik, meg hogy „ minőségi magyar”, ha a termék e szavak igazi értelmének megfelel.

Természetesen másként kommunikálható a 100% magyar alapanyagból készülő termék és más a Hungaricum is. Ez utóbbi megengedőbb is, mint az előbbi és ez is rendben van így (erről később bővebben).

Nem szívügyem a multik, vagy a diszkontok pártfogolása, sőt. Azt szeretném e sorokkal is nyomatékosítani, hogy szakítanunk kellene azzal a gondolkodással, hogy mástól várjuk a megoldást. Érvényesülni nem az egyes szereplők gáncsolásával kell. Van más út,vannak más lehetőségek és vannak eszközök is. Az Élelmiszerklub Alapítvány ezeket igyekszik megtalálni, felszínre hozni, alkalmazhatóságát bemutatni, méghozzá nem öncélúan.

Pászti Balázs
E-mail: paszti@elelmiszerklub.hu



Hogyan írjon hozzászólást a blogba?

1. Kattintson a blogbejegyzés címére.

2. Görgesse le az oldalt a blogbejegyzés aljához. Ott egy kis ablakot talál. A keretbe írja be megjegyzését, hozzászólását.

3. A keret alatt lévő Megjegyzés küldése gombra kattintva küldje el véleményét.

4. A beküldött szöveg azonnal megjelenik a blogbejegyzés alatt.

********************************
Mindez képekben ---

2. lépés (kattinson a képre a nagyításhoz)



4. lépés (kattinson a képre a nagyításhoz)

2011. március 22.

Tematikus oldalak elindultak

Az Élelmiszerklub hasznos tematikus honlapjai elindultak.
A Hírek, a Tudástár és a Jogszabályok honlapokat azért hoztuk létre, hogy témák szerint egy helyre gyűjtsük, könnyen elérhetővé és egyszerűen megkereshetővé tegyük az élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó híreket, tanulmányokat, kutatási eredményeket és jogszabályokat.

A honlapokra folyamatosan tesszük fel az anyagokat.

Mindegyikhez hozzá lehet szólni - névvel vagy név nélkül - és kíváncsian várjuk is véleményeiket, megjegyzéseiket, kérdéseiket.


Sárközy Ildikó

2011. március 21.

Három üzenet a magyar élelmiszer-gazdaságnak

Az egyik gasztrobloggerrel készített interjút a Nők Lapja Café a magyar és az olasz gasztronómia összehasonlításáról. 

Három fontos marketing üzenet van az interjúban a magyar élelmiszer-gazdaság számára:

1. Az emberek fogyasztása elindult a természetes élelmiszerek vásárlása és felhasználása felé.
(Az interjúval egyet nem értve én úgy gondolom, hogy ez nem csak a fiatalokra vonatkozik, hanem mindazokra, akik tudatosan vásárolnak. Ők egyre többen vannak. Ők azok, akik ma már nem tömegtermékeket akarnak vásárolni.)

2. A hagyományok egy nemzet értékei. A hagyományok felélesztése és ápolása segít a magyar élelmiszerek egyediségeinek, értékeinek visszaállításában.

3. A regionalitás erősítése a megoldás a vidékfejlesztéshez, ez jelenti az egyes területek önálló arculatának és vonzerejének növelését.


Sárközy Ildikó
Élelmiszerklub Elnök












Az interjú szövege >> Miben jobb a magyar gasztrokultúra, mint az olasz?

2011. március 20.

5 marketing lecke cégvezetőknek

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével készített interjút az Origo.

5 marketing leckét tartalmaz ez az egy interjú az élelmiszeripari cégek vezetőinek:


1. Általában először a hazai piacot kell felépíteni.

2. Jó minőségű termékeket kell előállítani.

3. A termékminőséget nem szabad rövidtávú előnyökért lerontani.

4. A fogyasztók a hazai termékeket alapvetően előnyben részesítik.

5. Tanulni kell és lehet a nagyoktól.

Sárközy Ildikó
Élelmiszerklub Elnök











Az interjú szövege>> Multivá szeretne válni a Szentkirályi ásványvíz gyártója

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (12) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (23) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (3) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (113) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (66) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (53) értékesítés (15) EU (34) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (26) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) gasztronómia (1) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) helyi (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszlország (1) Olaszország (9) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (28) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pazarlás (1) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (4) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (9) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Svédország (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (4) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (36) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (5) tréning (12) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (13) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum