2012. december 21.

Útmutató - Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. VM rendelet alkalmazásához, 2012. december


1. kiadás

I. Előzmények

Manapság egyre több fogyasztó igényli azokat a figyelemfelhívó jelöléseket, amelyek az élelmiszerek származására, eredetére, továbbá az áltagosnál magasabb minőségére, vagy a termék hagyományos készítési eljárására utalnak.

Az eredetre történő utalásokkal kapcsolatos jelölési félreértések fő forrása az ún. Közösségi Vámkódex.

Ennek értelmében ugyanis azokat az árukat, amelyeknek az előállításában egynél több ország vett részt, úgy kell tekinteni, hogy abból az országból származnak, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozáson vagy megmunkáláson mentek keresztül. Ez a feldolgozási vagy megmunkálási folyamat vagy az élelmiszer-előállítás fontos szakaszát kell, hogy képezze, vagy annak eredményeként új terméket kell, hogy létrehozzanak. Ebbe az értelmezésbe pedig már a csomagolás is beleszámít. Így egy másik országban előállított, de egy magyarországi üzemben szeletelt és csomagolt felvágott csomagolásán származási országként feltüntethető Magyarország. Ezt pedig a fogyasztók nyilvánvalóan félrevezetőnek, megtévesztőnek értékelik.

Hasonlóan a fentiekhez, a minőségre, a hagyományos készítési módra történő utalások esetén egyre változatosabb  értelmezések kezdenek elterjedni, és ez könnyen  vezethet  a fogyasztói bizalom csökkenéséhez.

Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) VM rendelet (továbbiakban: Rendelet) ebben a kaotikus állapotban kíván tiszta helyzetet teremteni a magyar piacon.

Az eredet megjelöléssel kapcsolatban a jogalkotó elsődleges célja, hogy a termék csomagolásán található jelölések definiálásával, mint  magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék, a fogyasztó információt kaphat a termék összetevőinek eredetére, vagyis hogy azok kizárólag vagy részben származnak Magyarországról, vagy csak a feldolgozás történt Magyarországon.

A megkülönböztető minőségre vagy hagyományos készítési módra utaló jelzők használatának feltételeire vonatkozóan, a Rendelet fő szabályként rögzíti a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó irányelveinek történő megfelelést.

II. Egyes összetevőkre vonatkozó értelmezések

A felhasznált összetevőkkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása során a jogalkotó kiemelt figyelmet fordított a növényi, állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó követelményekre.

Ehhez alapvetően az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet „alaptermék” fogalmi meghatározásait vette figyelembe.

Ivóvíz, ásványvíz:  a Rendelet hatálya nem terjed ki az ivóvízre, ásványvízre. Amennyiben ezek az élelmiszerek egy komponensű termékként kerülnek forgalomba,  akkor  az általános jelölési szabályokat kell alkalmazni. Ha  a forgalomba kerülő palackozott  ivóvizet  vagy az ásványvizet magyarországi kútból  nyerik, nem tekinthető a fogyasztó megtévesztésének, amennyiben  a csomagoláson  a magyar termék megjelölést feltüntetik. Amennyiben egy termék víz vagy ásványvíz hozzáadásával készül, a magyarországi kútból nyert ivóvíz, vagy ásványvíz magyar termék hányadnak számít.

Sűrítményből visszahígított gyümölcslevek: a 100% gyümölcstartalmú gyümölcslevek esetében az általános jelölési szabályok alapján a víz nem minősül jelölendő  összetevőnek, ezért a sűrítmény származási helye alapján határozható meg, hogy mely jelölési kategória alkalmazható.

Fűszerek, fűszerkeverékek, fűszersók:  Amennyiben a fűszer a forgalomba kerülő termékben alapanyagként található, ugyanúgy kell elbírálni, mint a többi növényi alapterméket. Tehát, amennyiben csak Magyarországon termesztett fűszer található a termékben, esetleg konyhasóval és adalékanyaggal kiegészítve, a csomagoláson feltüntethető a „magyar termék” megjelölés.

Ha a fűszer, fűszerkeverék, mint ízesítő anyag, kis mennyiségben  – nem alapanyagként - található meg a feldolgozott élelmiszer összetevői között, nem szükséges vizsgálni annak eredetét,  mivel  az adalékanyagokkal, konyhasóval együtt nem befolyásolja a  „magyar termék” megjelölés  létjogosultságát.

Gombák: tekintettel arra, hogy nem növényi alaptermékről van szó, így a gombákra nem terjed ki a Rendelet hatálya, ezért  a gombára az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletet,  a gomba felhasználásával készült élelmiszereknél  viszont  az általános jelölési szabályokat (19/2004. (II.26) FVM-ESzCSM-GKM együttes rendeletet), kell alkalmazni.

Összetett élelmiszer összetevőjeként az általános származási szabályok figyelembe vételével kell eljárni.

II. Részletes útmutatás a Rendelet egyes pontjaihoz


Az Útmutató TELJES SZÖVEGE itt olvasható

2012. december 6.

Most Önt kérdezzük


Élelmiszerklub Délelőtt: 
3 óra az élelmiszer-gazdaság mindennapi kérdéseiről. 
Mindaz, amit a választott témákról tudni szeretne, most megkérdezheti. 

MOST ÖNT KÉRDEZZÜK
Élelmiszerklub Délelőtt 2013 - felmérés

Mi már a következő évet tervezzük. Ám a résztvevők és az élelmiszer-gazdaság szereplői igényeinek felmérése nélkül nem lehet sikeres az Élelmiszerklub Délelőtt jövő évi működése.
  • Milyen témák érdeklik? 
  • Kiket, cégeket, szervezeteket hívjunk meg? 
  • Milyen előadókat hallgatna meg szívesen? 
A cégvezetés, az értékesítés, a kereskedelem és a marketing területeihez kapcsolódva várjuk témajavaslataikat és témaötleteiket. Itt a lehetőség, hogy találkozzon 2013-ban azokkal az előadókkal, akiknek az előadásait szívesen meghallgatná, akiktől szívesen tanulna.

Kérjük, segítse az Élelmiszerklub munkáját az alábbi 1 perces kérdőív kitöltésével.
Köszönjük.


Élelmiszerklub Délelőtt

2012. november 29.

Vigyázat, ehető - Beszélgetés a közétkeztetésről, 2012. december 5.

Az Élelmiszerklub Alapítvány - csatlakozva a Védegylet szervezte Vigyázat, ehető! országos kisközösségi filmhéthez - beszélgetést tart a magyar közétkeztetésről. 

A beszélgetés témái: 
    • Mit esznek a gyerekek a menzán? Mit kellene enniük? 
    • Mennyi friss gyümölcsöt és zöldséget kapnak az óvodások és az iskolások? Kinek a felelőssége, kinek a döntése? 
    • Hogyan növelhető a helyi termékek felhasználása a közétkeztetésben? 
    • Tanítható a gyerekeknek és szüleiknek a helyes táplálkozás? És a szakácsoknak? 
 A beszélgetés előtt kérjük, nézze meg számítógépén az alábbi videókat.
  •  Csokoládé vagy alma, csipsz vagy paradicsom? (23 perc)
     Jut-e a gyerekek asztalára elegendő zöldség és gyümölcs. Hiába a sokat hangoztatott egészséges táplálkozás, ha az óvodák, iskolák menzáin ezzel mit sem tőrödnek. Az adatok szerint zöldséget, gyümölcsöt naponta csak a hazai óvodák és iskolák mindegy 50 %-ában kapnak a gyerekek. Mintaprogram Budapesten, a XV. kerületben, amely nemcsak a közétkeztetést reformálja meg, hanem a környezet- és egészségtudatos táplákozást is népszerűsíti a gyerekek körében.
    Echo TV, 2012
    www.youtube.com/watch?v=-QGE0kQpoJQ&list=UUS-kuHHPW-g6IJksMcsSoNA&index=4&feature=plcp
  • Spórfalva - Helyben termett, helyben marad (9 perc)
    Dorogi Gabriella Panyolába látogatott – ezt a kis falut negyven évvel ezelőtt elvitte a tiszai árvíz. A helyiek azóta újjáépítették a települést, sőt mára megtanultak spórolni. Most megismerheted, hogyan lehet még olcsóbb egy falu.
    TV2 Napló, 2011 tv2.hu/musoraink/naplo/44486_sporfalva__helyben_termett_helyben_marad.html
  • Jamie Oliver kívánsága: Tanítsunk meg a gyermekeknek mindent az ételekről (22 perc)
    A TED Prize győztes Jamie Oliver megosztja történetét huntingtoni elhízás-ellenes projektjéről, és elmondja miért fontos támadást indítanunk az ételekkel kapcsolatos tudatlanság ellen.
    TED videó, 2010
    www.ted.com/talks/jamie_oliver.html
A beszélgetés időpontja: 2012. december 5., szerda 16 óra 
A beszélgetés helyszíne:
Royal Kávéház, Corinthia Grand Hotel Royal (1073 Budapest, Erzsébet körút 43-49.)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az alábbi adatlap kitöltésével lehet.

2012. november 18.

Tisztességtelen forgalmazói magatartás, beszerzési ár alatti értékesítés - 2012. november 28., szerda




MEGHÍVÓ
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (Tfmtv.) alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai

"Az előadás célkitűzése, nevezetesen az élelmiszer-gazdaság szereplői felkészültségének, ismereteinek javítása, aktuális a Tfmtv. bevezetése óta eltelt idő és a módosítások függvényében. 

Az előadás követi az eddigi gyakorlatot, hiszen a törvény életbe lépése óta (2010.01.01-től) több mint tíz tájékoztató előadást és konzultációt tartottunk többségében a jogalkotó képviseletével az (OKSZ, ÉFOSZ, Márkaszövetség, ÁFEOSZ) teljes vagy részbeni részvételével a törvény előírásainak egységes értelmezése céljából.

A Hivatal a korábbi egyeztető tárgyalások eredményességét segítette háttéranyag kiadásával jelenleg a harmadik változatban (a negyedik változat szakmai bírálat alatt van) a szakmai munkaanyag honlapi megjelentetésével, a gyakran ismétlődő kérdések megválaszolásával valamint honlapon név nélkül történő közzétételével: www.nebih.gov.hu/tisztessegtelen 

A törvény végrehajtása eljutott egy olyan szakaszba, amikor már gyakorlati tapasztalatok mutatkoznak a végrehajtás, az ellenőrzés és a bírói ítélkezés területén.

Kirajzolódik, hogy a jogalkotói cél (a kereskedő és a beszállító közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülése) hogyan teljesül, milyen tendenciák mutathatók ki, milyen tanulságokat lehet levonni, erről szól az előadás."

Az Élelmiszerklub Délelőtt harmadik meghívott előadója
Bereczki Attila, a NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Agrárpiac-ellenőrzési Önálló Osztály  főosztályvezető-helyettese lesz 2012. november 28., szerdán 9 órától 12 óráig. Előadásának a címe:
  • Tisztességtelen forgalmazói magatartás, beszerzési ár alatti értékesítés 

A délelőtt keretében az alábbi témákkal foglalkozunk:

I. Általános, jelenleg is érvényes tapasztalatok az üzletszabályzatoknál

II. Tisztességtelen forgalmazói magatartások a gyakorlatban
  • 30 napon túli fizetés,
  • kapott engedmény részbeni továbbadása,
  • költség áthárítás,
  • fix bónusz,
  • progresszív bónusz,
  • üzletszabályzatban nem közölt szolgáltatások,
  • központosított árudisztribúciós szolgáltatások, mint tiltott szolgáltatások, 
  • EDI szolgáltatás (beszállító által nem igényelt, érdekeit nem szolgáló szolgáltatás, 
  • eltérő jogértelmezés GVH-NÉBIH között, 
  • birság megállapításának tényezői, 
  • kötelezettségvállalás
III. A hatósági ellenőrzések tapasztalatai
  • áthúzódó beszerzési ár alatti értékesítések lezárása, 
  • a vizsgálatok általános tapasztalatai, 
  • a törvény célkitűzésének teljesíthetősége
IV. A Tfmtv. 2012. augusztus 1-től, valamint 2012. szeptember 1-től hatályos módosítások értelmezése, gyakorlati jelentősége a tapasztalatok alapján.
  • a NÉBIH által alkalmazott alapelvek a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés u) pontja (diszkriminatív árképzés értelmezése) vonatkozásában,
  • fogalom-meghatározások jelentősége (beszállítónál, kereskedőnél, valamint közeli lejáratú terméknél),
  • kötelező visszavásárlás, vagy visszavétel tiltásának kivételei, 
  • az áru átvételétől számított 30 napon túli számlakiegyenlítés tiltását szabályozó előírások módosításai, (2012.09.01-től késedelmi kamatfizetés, beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulás, végső fogyasztó valamint a kifizetés napjának meghatározása),
  • a beszerzési ár és önköltségi ár alatti értékesítés szabályainak változásai,
  • a progresszív bónusznál a nettó forgalom figyelembe vétele,
  • a kereskedő követeléskompenzációs igényének feltételei,
  • az akciós értékesítéssel kapcsolatos elszámolási kötelezettség változása,
  • eljárási szabályok módosításai, különös tekintettel a kereskedő és a beszállító adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére,
  • kötelezettségvállalás feltételeinek változásai, figyelemmel a kötelezettségvállalás elutasításának kötelezően alkalmazandó kritériumaira
(A jogszabály számára kattintva az Élelmiszerklub Alapítvány Jogszabályok az élelmiszer-gazdaságban honlapjára érkezik, ahol a rendelet szövege olvasható.)

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3. térkép
(Parkolás a hotel zárt parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján vagy ITT

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.

Vannak kérdései a fenti témákkal kapcsolatban?
Küldje be az alábbi űrlapon, mi továbbítjuk az előadónak és az Élelmiszerklub Délelőttön választ kap a kérdésekre.

NÉBIH - Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat? (1. előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7-i rendezvényén elhangzott előadás anyaga:
  • Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat?
Előadó: Kovács Krisztina osztályvezető
NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály

NÉBIH - Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat? - 2012. november 7.


További, a témához kapcsolódó előadásanyagok: 

NÉBIH - Tápértékjelölési szabályok - előadás - Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7.

NÉBIH - Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások - előadás - Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7.

NÉBIH - Tápértékjelölési szabályok (1. előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
  • Tápértékjelölési szabályok
Előadó: Kovács Krisztina osztályvezető
NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály

NÉBIH - Tápértékjelölési szabályok - 2012. november 7.


További, a témához kapcsolódó előadásanyagok: 

NÉBIH - Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat? - előadás - Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7.

NÉBIH - Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások - előadás - Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7.

NÉBIH - Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
  • Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások
Előadó: Kovács Krisztina osztályvezető
NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály

NÉBIH - Tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások - 2012. november 7.

További, a témához kapcsolódó előadásanyagok: 

NÉBIH - Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat? - előadás - Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7.

NÉBIH - Tápértékjelölési szabályok - előadás - Élelmiszerklub Délelőtt 2012. november 7.



2012. október 29.

Élelmiszereknél hogyan kerüljük el a jelölési hibákat? - 2012. november 7., szerda


"A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy megfelelő tájékoztatáshoz jussanak az általuk fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatosan. ... Az élelmiszerjog egyik általános elve, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegye a fogyasztott élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását, és megelőzze a fogyasztókat félrevezető gyakorlat alkalmazását."  
Többek között ezeket az elvárásokat tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete. 
Hogyan kerüljük el a jelölési hibákat? Melyek az új tápérték jelölési szabályok? Milyen állítások vonatkozhatnak a tápanyag-összetételre és az egészségre? A válaszokat első kézből, a NÉBIH, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságtól kapjuk meg.

Az Élelmiszerklub Délelőtt második meghívott előadója Kovács Krisztina, a NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály osztályvezető lesz 2012. november 7., szerdán 9 órától 12 óráig. Előadásának a címe:
  • Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat?  
A délelőtt keretében az alábbi témákkal foglalkozunk:
  • A leggyakoribb jelölési hibák 
  • Az 1169/2011/EU rendelet új előírásai
  • Tápérték jelölési szabályok (régi és új előírások)
  • Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások
(A jogszabály számára kattintva az Élelmiszerklub Alapítvány Jogszabályok az élelmiszer-gazdaságban honlapjára érkezik, ahol a rendelet szövege olvasható.)

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3. térkép
(Parkolás a hotel zárt parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján vagy ITT

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.

Vannak kérdései a fenti témákkal kapcsolatban?
Küldje be az alábbi űrlapon, mi továbbítjuk az előadónak és az Élelmiszerklub Délelőttön választ kap a kérdésekre.



REGISZTRÁLNI AZ ELŐADÁSRA AZ ALÁBBI ADATLAP KITÖLTÉSÉVEL LEHET.
Szeretettel várjuk az Élelmiszerklub Délelőtt programjain. Kérdéseire szívesen válaszolunk.
E-mail: sarkozy@elelmiszerklub.hu 

Jogszabályokkal a magyar termékekért, avagy a puding próbája az evés (beszámoló)


Az Élelmiszerklub önkénteseként volt szerencsém részt venni az alapítvány által szervezett klubdélelőttön október 17., szerdán Budapesten. Mintegy harminc élelmiszeripari vállalkozás képviselője volt az eseményen, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese Szegedyné Fricz Ágnes tartott előadást.

Három jogszabály került közelebb a hallgatósághoz:
Az előadó asszony kivetített részletes vázlata megtekinthető a honlapon, a címekre kattintva. Erről én többet nem is mondanék. Érdekesebb az, ahogy a résztvevők reagáltak. Például rögtön felvetődött, hogy igazából mi is az a hungarikum.

A HÍR program keretében összeállításra került egy háromszázas termékből álló gyűjtemény Magyarország tájjelegű élelmiszereiből, amely folyamatosan bővítésre kerül: például búzacsíramálé, orosházi banán, szomolyai cseresznye. Az Uniós földrajzi árujelzőket viselő termékek közé több termékünk is felvételre került, amelyeket elsőként a HÍR programban írtak le. Ilyenek például a Szegedi fűszerpaprika, Gyulai kolbász, Csabai kolbász.

Persze sorolhatnánk még jócskán. Ezeket veszik most számba a hungarikum bizottsággal az élen, ami most alakul(t) frissen. És lesznek bizottságok a településeken, a megyékben és a különböző ágazatokban.

De kedves olvasó még ne örüljön, ebből nem válnak még munkahelyek, mert ezek mind önkéntes alapon szerveződnek. Az előadás vázlatában kis ernyők jelképezik a gondoskodást és a felépítés mikéntjét. Ugyanis nincs még rá pénz.

A következő kérdésre is hasonló volt a válasz, amikor a projekt marketingjéről kérdeztek. Felvetődött, hogy ha környezetükben hungarikum gyanús termék van, hová fordulhatnak. A minisztérium Élelmiszer-feldolgozási főosztályának el lehet küldeni, a titkárság a szakbizottságok megalakulást követően továbbítja azokat a megfelelő szakértőknek.

Magyar termék – Hazai termék – Magyarországon készült termék - Magyar márka kifejezések definiálása nehéz.  Készült is egy felmérés a lakosság körében, mely szerint mi a magyar termék. Hát sokunkban nagy káosz van, többek közt bennem is. Ne vegyék zokon, ha nem értem, miért nem jó már a Kiváló Magyar Termék embléma – most már logónak illik nevezni –, pedig szép piros-fehér-zöld, meg minden.

Itt ugyan elmondták, hogy az új törvénynek nem felel meg, azért. Pedig már megszoktuk, keressük. Még akkor is, ha időnként átvágnak bennünket. Most nem csak divat a magyart keresni, de úgy érezzük, hogy "Mari néni" pénztárcáját tömjük, ha a multiknál is magyart vásárolunk.

Persze járhatunk úgy is, mint én egyszer: Makói származásúként megörültem, hogy az egyik mega áruházban makói hagymát leltem. Vittem is a páromnak, aki szintén földim is. Ő nem volt rest felvenni a szemüvegét, és apró betűvel megtalálta, hogy a származási hely Kína, csak Makón csomagolták. Persze ilyenkor meg más anomáliák esetén is szankciók következhetnek. Ezekről is szó esett a kérdések alapján.

Sárváriné Lakatos Éva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer-biztonsági felügyelője többek között tisztázta az adalék anyagok fogalmát, miszerint azokat magukban nem fogyasztjuk, ugyanis az élelmiszergyártók közül többen kérdeztek az adalék anyagok definíciójáról, százalékokról,  a termékek alapanyagainak származási hely szerinti meghatározásáról. Vagy inkább arról, hogy mi van akkor, ha hazánkban azt a valamit nem tudják beszerezni, ami kellene. Lehet-e akkor magyarnak nevezni? 100 százalékos „tolerancia” mellett nehéz.

Valaki megjegyezte: A pénztárig tart a magyar fogyasztói öntudat. Hát igen, bár mostanában az áruházláncokba beszállítók is panaszkodnak, hogy a szerződéseik szigorodnak.

Nem hangzott el hangosan, de én meghallottam az egyik résztvevő dohogását: Tipikus magyar dolog ez kérem, jogszabályokkal akarjuk a dolgokat megoldani. Nem hagyjuk, hogy a piac dolgozzon.

Az élelmiszergyártás jelen levő képviselői azzal a tudattal távozhattak, hogy már megint nehezül egy kicsit a dolguk, de szent elhatározásuk, hogy kitartanak. Ahogy mondani szokás: a puding próbája az evés.

Kocsisné Soós Katalin
Az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese


2012. október 17.

VM - A gyártmánylapról 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2012. október 17-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
A gyártmánylapról 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet
Előadó: Szegedyné Fricz Ágnes
Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A gyártmánylapról 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet


ÚTMUTATÓ a gyártmánylapról szóló, a 105/2012 (X. 11.) VM rendelettel módosított 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet alkalmazásához itt letölthető



VM - Élelmiszerek önkéntes megjelöléséről 74/2012 (VII.25.) VM rendelet (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2012. október 17-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
Élelmiszerek önkéntes megjelöléséről 74/2012 (VII.25.) VM rendelet
Előadó: Szegedyné Fricz Ágnes
Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

VM Élelmiszerek önkéntes megjelöléséről 74/2012 (VII.25.) VM rendelet


ÚTMUTATÓ Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. VM rendelet alkalmazásához, 1. kiadás - 2012. december

VM - Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2012. október 17-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása 2012. évi XXX. törvény
Előadó: Szegedyné Fricz Ágnes
Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

VM - Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása

2012. október 8.

Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új jogszabályokat az élelmiszereknél? - 2012. október 17., szerda


Az élelmiszerek fejlesztését, feldolgozását, értékesítését és marketingjét jelentősen befolyásoló új jogszabályok jelentek meg Magyarországon az elmúlt hónapokban. Új törvény vonatkozik a magyar nemzeti értékekre és a hungarikumokra, új rendeletek szabályozzák a magyar termék  megjelölést és a gyártmánylapokat. Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új törvényt és az új rendeleteket? A válaszokat első kézből, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályától kapjuk meg az Élelmiszerklub Alapítvány most induló új programsorozatában. 

Az Élelmiszerklub Délelőtt első meghívott előadója Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese lesz 2012. október 17., szerdán 9 órától 12 óráig. Előadásának a címe:
  • Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új jogszabályokat az élelmiszereknél? 
A délelőtt keretében az alábbi jogszabályokkal foglalkozunk:
(A jogszabályok számaira kattintva az Élelmiszerklub Alapítvány Jogszabályok az élelmiszer-gazdaságban honlapjára érkezik. Itt a törvények és rendeletek szövegei olvashatók.)

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3. térkép
(Parkolás a hotel zárt parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján vagy ITT

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.

Vannak kérdései a fenti jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban?
Küldje be az alábbi űrlapon, mi továbbítjuk az előadónak és az Élelmiszerklub Délelőttön választ kap a kérdésekre.



REGISZTRÁLNI AZ ELŐADÁSRA AZ ALÁBBI ADATLAP KITÖLTÉSÉVEL LEHET.
Szeretettel várjuk az Élelmiszerklub Délelőtt programjain. Kérdéseire szívesen válaszolunk.

2012. szeptember 26.

Új program: Élelmiszerklub Délelőtt indul 2012. október 17.


Az Élelmiszerklub Alapítvány új programsorozatot indít Élelmiszerklub Délelőtt néven az élelmiszer-gazdaság szereplői számára Budapesten. 

Az Élelmiszerklub Délelőtt mottója: 3 óra az élelmiszer-gazdaság mindennapi kérdéseiről. Mindaz, amit a választott témáról tudni szeretne, most megkérdezheti.

Az Élelmiszerklub Délelőttre egy előadót hívunk meg, aki a választott témáról részletes előadást tart. Azt követően pedig a résztvevők kérdéseire válaszol.

Az érdeklődők az Élelmiszerklub Délelőtt honlapoldalán az előadás időpontjának meghirdetését követően már feltehetik kérdéseiket, amelyekre részletes válaszokat várnak a téma előadóját.

VÁLTOZÁS! Gyaraky Zoltán főosztályvezető hivatalos más irányú elfoglaltsága miatt az előadást Szegedyné Fricz Ágnes főosztályvezető-helyettes tartja. (Ez a beírás 2012. október 2. készült.)

Az Élelmiszerklub Délelőtt első meghívott előadója Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese lesz 2012. október 17., szerdán 9 órától 12 óráig.

Előadásának a címe: Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új jogszabályokat az élelmiszereknél? 

Az előadásában az alábbi jogszabályokkal foglalkozik:
  • A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (Htv.) 
  • Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet 
  • A gyártmánylapról szóló 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet
Helyszín és további információk az Élelmiszerklub honlap Délelőtt menüpontjában. 
http://www.elelmiszerklub.hu/p/delelott.html

Vannak kérdései a fenti jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban?
Küldje be az alábbi űrlapon, mi továbbítjuk az előadónak és az Élelmiszerklub Délelőttön választ kap a kérdésekre.




REGISZTRÁLNI AZ ELŐADÁSRA AZ ALÁBBI ADATLAP KITÖLTÉSÉVEL LEHET. 
Szeretettel várjuk az Élelmiszerklub Délelőtt programjain. 

2012. szeptember 20.

A Magyar Szürkemarha útja a piacra jutásig


A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete meghívására az Élelmiszerklub Alapítvány két előadást tartott a Magyar Szürkemarha útja a piacra jutásig szakmai napon 2012. szeptember 14., pénteken Budapesten a Vajdahunyadvárban.

Az előadásaink témái voltak:
  • Hogyan mutassuk meg a fogyasztóknak és a kereskedőknek a szürkemarha élelmiszerek értékeit? Előadó: Sárközy Ildikó elnök
  • Lehet-e szerepe a kereskedelmi láncoknak a szürkemarha értékesítésében?
    Előadó: Tóth Ferenc kurátor
Az Élelmiszerklub Alapítvány az előzetes beszélgetésekben felajánlotta szakmai segítségét a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a szürkemarhahúsból készült termékek marketingjének és értékesítésének kidolgozásához és megvalósításához.

Sárközy Ildikó
Kuratórium elnöke


2012. augusztus 23.

Értékesítés ősszel és télen

MEGHÍVÓ ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNINGRE
Bár még kánikula van, mi már az őszre készülünk. Készüljenek velünk együtt.

Egész napos, hét alkalomból álló értékesítési tréningsorozatot indít az élelmiszer-termelő és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások ügyvezetőinek és értékesítéssel foglalkozó vezetőinek 2012. szeptembertől az Élelmiszerklub Alapítvány.
  • Mit nyújtanak a tréningek?
    • Módszereket, technikákat a sikeres értékesítéshez
    • Az élelmiszer-ágazatra szabott gyakorlatokat és esettanulmányokat
    • Azonnal alkalmazható ismereteket, információkat
    • Kalkulációkat, matematikai modelleket, ellenőrző listákat, sablonokat  
  • Milyen témákkal foglalkozunk az egyes tréningnapok?
    1. Értékesítési terv 2013 elkészítése
    2. Felkészülés az éves kereskedelmi tárgyalásokra
    3. Vevőpozicionálás, ajánlatkészítés
    4. Konfliktuskezelés, problémamegoldás
    5. A hatékony tárgyalás: tárgyalástechnika, kommunikáció, prezentáció
    6. Kereskedelmi akciók szervezése, árazás, versenytársfigyelés
    7. Új termékek bevezetése
  • Kiket várunk  a tréningekre?
    • Élelmiszerláncokba beszállító vagy beszállítani tervező élelmiszer-termelő és élelmiszer-feldolgozó cégek tulajdonosait, ügyvezetőit és értékesítési vezetőit
  • Ki tartja a tréningeket?
    • Tóth Ferenc értékesítési tanácsadó, tréner, az Élelmiszerklub Alapítvány kurátora. Szakmai tapasztalatai: Olympos-Top kereskedelmi igazgató 6 év, Interfruct beszerzési igazgató 4 év, Interfruct értékesítési igazgató 6 év
  • Hol tartjuk a tréningeket?
    • Budapesten
  • Hány fő vesz részt egy tréningnapon?
    • 10-15 fő --- (A 15 főt meghaladó jelentkezők várólistára kerülnek, ahonnan lemondás esetén a jelentkezés sorrendjében lehet a résztvevők közé bekerülni. Jelentkezni több vagy egy témára is lehet. Egy tréningnapot legalább 10 fő jelentkezése esetén tartunk meg.)
  • Mikor tartjuk a tréningeket?
    1. 2012. szeptember 6.  csütörtök 9-16 óra (1. téma)
    2. 2012. szeptember 20.  csütörtök 9-16 óra (2. téma)
    3. 2012. október 4.  csütörtök 9-16 óra (3. téma)
    4. 2012. október 18.  csütörtök 9-16 óra (4. téma)
    5. 2012. november 8.  csütörtök 9-16 óra (5. téma)
    6. 2012. november 22.  csütörtök 9-16 óra (6. téma)
    7. 2012. december 6.  csütörtök 9-16 óra (7. téma)
  • Hol lehet jelentkezni az Élelmiszerklub értékesítési tréningekre? 
    • Ennek az oldalnak az alján található jelentkezési adatlapon. 
  • Mennyibe kerül a tréningeken a részvétel?
    • Napijegy: 21.500 Ft/fő (alanyi adómentes) előre történő átutalással
    • 4-alkalmas-bérlet: 69.500 Ft/fő (alanyi adómentes) előre történő átutalással
    • 7-alkalmas-bérlet: 99.500 Ft/fő (alanyi adómentes) előre történő átutalással ---
      A résztvételi díj tartalmazza az írott papíralapú és számítógépes anyagokat, a frissítőket és a büféebédet.

2012. augusztus 17.

Ingyenes - Üzleti terv írását és finanszírozását oktató kurzus az Amerikai Nagykövetség szervezésében

Hogyan készítsünk professzionális, növekedés-orientált, stratégiai üzleti tervet és hogyan finanszírozzuk? Ebben a témában hirdet októbertől  4 hónapos INGYENES kurzust vállalkozóknak az Amerikai Nagykövetség Budapesten. A jelentkezési határidő: 2012. augusztus 22. Szakmai önéletrajzot és motivációs levelet várnak a jelentkezőktől a StrategicBPAC@gmail.com e-mail címre. 

További részletek angolul:

How to prepare a professional, growth-oriented, strategic business plan and win financing for your company - October 4, 2012 – February 7, 2013

The U.S. Embassy, Sanborn Capital Management and Semmelweis Innovations announce a weekly workshop for entrepreneurs starting Thursday, October 4th 6:00 p.m. at Semmelweis Innovations at Semmelweis University. The workshop will be conducted by Edward H Sanborn IV, Sanborn Capital Management.

The course consists of fifteen, interactive, three-hour long sessions in English.  The last regular session is January 24th and the presentations will be held on Thursday, February 7th.  Participants will prepare a Strategic Business Plan to be presented in a competition to a panel of expert investors in the last sessions. Participants are required to have a business or NGO or to have a strong interest in starting a business in the near future.  The course will include speakers with actual experience in the week’s current business planning issue. Some speakers from the last course: Peter Fodor (FINEXT Startup), Peter Árvai (Prezi.com), Istvan Alpek (Primus Capital).

Please note that applicants who miss the deadline or turn in an incomplete application package will not be considered for 2012 Autumn.  The course is free of charge.

Minimum requirements:
  • Four completed years of college
  • Advanced English language knowledge
  • Interest in business and entrepreneurship  
  • Sufficient time for necessary research and team meetings on the weekends or other nights during the week
  • Hungarian citizenship
Desirable:
  • Alumni of U.S. high school, university or other professional exchange programs, with a preference given to RETURN Alumni Association and Fulbright alumni association members
  • Own business or business idea
  • Demonstrated experience in community service
The interviews are going to be conducted the week of September 2nd.
The deadline for application is Wednesday, August 22nd, 5:00 p.m.  Please send your résumé and motivation letter to StrategicBPAC@gmail.com

Details:
http://hungary.usembassy.gov/entrepreneurs.html


Nielsen - Diszkontból 488, szupermarketből 574 van Magyarországon, 2012. augusztus

  • Megállt az általános élelmiszerüzletek számának csökkenése hazánkban – összesen 19 544 egységet regisztrált a Nielsen 
  • Regionálisan legkoncentráltabb a bolthálózat Budapesten és Pest megyében, míg legelaprózottabb az északkeleti megyékben
  • Személyesen mértek fel a piackutatók minden egyes élelmiszert árusító üzletet a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban 
Megállt az általános élelmiszerüzletek számának másfél évtizede tartó csökkenése. Összesen 19 544 általános élelmiszerbolt működik Magyarországon a Nielsen piackutató vállalat új cenzusa szerint, míg egy évvel korábban számuk 19 569 volt. Ezen kívül a piackutatók személyesen mértek fel a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban minden olyan üzletet, ahol élelmiszert árusítanak.

A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek számaránya az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban 89 százalék idén is, tavaly is. Ez a stabilitás eltér a legutóbbi időszaktól, amikor éppen ebben a csatornában évről évre csökkent a boltszám.

Idén január elsején a legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletekből 11 111, az 51-200 négyzetméteresekből pedig 6 294 egység működött a felmérés szerint. Lényegében változatlan maradt a két boltszám, az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A modern bolttípusok közül a hipermarketek száma néggyel bővült, 170-re, éves összehasonlításban. Huszonegy új diszkontnak köszönhetően a csatorna  országszerte 488 egységet számlált az év elején. Ezzel egyidőben szupermarketből héttel kevesebb, 574 lett.

Folytatás a Piackutatások.hu honlapon

2012. július 26.

Megjelent a "magyar termék" rendelet

A Magyar Közlöny 100. számában 2012. július 25. megjelent a vidékfejlesztési miniszter 74./2012. számú az úgynevezett "magyar termék" rendelete, amelyik az élelmiszerek csomagolásán  önkéntesen elhelyezhető megkülönböztető jelölések használatát szabályozza. A rendelet teljes szövege alább olvasható. A rendelet 2012. szeptember 1. lép hatályba.
------------------------
A vidékfejlesztési miniszter 74/2012. (VII. 25.) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. §
(1) Ez a rendelet határozza meg az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során egyes, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében – az élelmiszer-vállalkozás által önkéntesen – kiemelten használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit.

(2) E rendeletet a Magyarországon forgalomba hozott azon élelmiszerekre kell alkalmazni, amelyek jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a 2–6. § szerinti formában utalnak annak származására, átlagosnál magasabb minőségére vagy nem iparszerű előállításának tényére.

(3) A 2–4. § szerinti származásra utaló, valamint a nem iparszerű előállítás tényére utaló jelölés feltüntetése nem keltheti azt a látszatot, hogy az adott termék magasabb minőségű vagy előállítása során az élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírások fokozottabb módon kerültek betartásra.

(4) E rendeletben szabályozott, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében használt megkülönböztető információk feltüntetése önkéntes. E rendeletben foglaltak betartásáért az az élelmiszer-vállalkozás felelős, aki azokat az élelmiszer jelölésén, megjelenítésén vagy a reklámozása során feltüntette.

(5) A (4) bekezdés szerinti élelmiszer-vállalkozásnak olyan nyilvántartási és nyomon követési rendszert kell alkalmaznia, amellyel az értékesítési lánc teljes folyamatában, azonosan értelmezhető módon, a felhasználó számára is kétséget kizáróan igazolni tudja e rendeletnek való megfelelést.

(6) E rendelet alkalmazásában:

a) alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint alapterméknek minősülő élelmiszer;

b) állítás: olyan közlés – különösen szó, szókapcsolat, egyszerű vagy összetett képi vagy grafikai megjelenítés vagy ezek bármilyen kombinációja –, amely a felhasználó számára a termék származásával, minőségével vagy előállításának módjával kapcsolatos információt közvetít;

c) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikkében meghatározott fogalom;

d) élelmiszer-jelölés: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) Mellékletének 13. pontjában meghatározott fogalom;

e) élelmiszer-minőség: az Éltv. Mellékletének 20. pontjában meghatározott fogalom;

f) élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

g) előrecsomagolt élelmiszer: az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 2. pontjában meghatározott fogalom;

h) feldolgozás: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés m) pontja szerinti fogalom;

i) feldolgozatlan termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés n) pontja szerint feldolgozatlan terméknek minősülő élelmiszer;

j) feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő élelmiszer;

k) felhasználó: az Éltv. Mellékletének 28. pontjában meghatározott fogalom;

l) forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom;

m) import: az Éltv. Mellékletének 33. pontjában meghatározott fogalom;

n) összetevő: az R. 7. § (4) bekezdésében meghatározott fogalom.

(7) Nem alkalmazható e rendelet a Tanácsnak a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelet XI. b. Mellékletében meghatározott termékek esetében.

2. §
(1) Az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során a „magyar termék”, vagy bármilyen egyéb állítás, jelölés vagy megkülönböztető információ, amely az élelmiszer magyar származására utal, kizárólag a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén használható.

(2) A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott alaptermék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

a) növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyûjtése, tisztítása és kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt;

b) állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, vadon élő halak kifogása, vagy, ha az alaptermék nem az állatból készül, különösen a méz, tej és tojástermelés esetén, az állat termelésbe állítása, és – ha az állati eredetű alaptermék csomagolt – előrecsomagolása Magyarországon történt;

c) növényi eredetű alaptermék, állati eredetű alaptermék bármilyen kombinációjaként előállított és forgalomba hozott élelmiszer esetén a felhasznált növényi eredetű alaptermék megfelel az a), és a felhasznált állati eredetű alaptermék megfelel a b) pontban foglaltaknak.

(3) A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott feldolgozatlan termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha annak a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti alaptermékből történő előállításakor valamennyi alkalmazott eljárást – különösen a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, kicsontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást – Magyarországon végeztek.

(4) A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

a) az előállításához használt feldolgozatlan termék összetevő eleget tesz a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) feldolgozásának minden lépése, amelynek eredményeképpen a végtermék létrejön, Magyarországon történt, és

c) az előállításához használt egyéb feldolgozott termék összetevői is megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(5) Nem szükséges a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmény betartása azon fûszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra.

3. §
(1) A forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a „hazai termék”, vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés, amely a termék Magyarországon feldolgozott, de a meghatározott mértékig import eredetű összetevőt is tartalmazó állapotára utal, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén használható.

(2) A „hazai termék”, vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

a) az előállításához használt feldolgozatlan termék összetevő több mint 50%-a megfelel a 2. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b) a feldolgozás minden lépése, amelynek eredményeképpen a felhasználónak szánt végtermék létrejön, Magyarországon történt, és

c) az előállításhoz használt feldolgozott termék összetevő megfelel az a)–b) pontokban meghatározott
követelményeknek.

4. §
(1) A forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a „hazai feldolgozású termék”, vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés, amely a termék Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőt tartalmazó állapotára utal, akkor tüntethető fel, ha a feldolgozás minden, a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárás Magyarországon történt.

(2) A feldolgozott termék előállítása során nem tekinthető a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárásnak a válogatás, az osztályozás, a szétválasztás, a csomagolás és a jelölés.

5. §
(1) A terméket megkülönböztető, az átlagosnál magasabb minőségi fokozatára vagy különleges minőségi tulajdonságaira utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor alkalmazható, ha

a) megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, és az megfelel a különleges vagy prémium előírásoknak;

b) a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem szabályozott megnevezéssel előállított és forgalomba hozott termék esetén a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonságokat a termék gyártmánylapján az előállítás megkezdése előtt meghatározták.

(2) Nem használható a megkülönböztető, az átlagosnál jobb minőségre, különleges tulajdonságra utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében, amely nem rendelkezik olyan jellemzővel, ami a Magyarországon forgalmazott és hasonló termékek kínálatával összehasonlítva a megkülönböztető, jobb, különleges minőséget igazolja. 

6. §
(1) A termék előállítása során a kézzel történő előállításra vagy a nem iparszerű eljárás alkalmazására utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a megnevezés részeként akkor alkalmazható, ha

a) a megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, továbbá ha az alkalmazott eljárás és az élelmiszer minősége megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott követelményeknek;

b) a megnevezés a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem szabályozott, de a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezték, melyet Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak.

(2) Nem használható az (1) bekezdés szerinti megkülönböztető állítás az olyan feldolgozatlan vagy feldolgozott termék esetében, amelynél, bár a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű, hagyományos eszközökkel, egyszerű gépekkel végzik, de a Magyarországon alkalmazott iparszerű és nem iparszerű termelést megvalósító eljárás között nincs érdemi különbség.

7. §
(1) E rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

8. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

9. §
(1) Az 1. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartási és nyomon követési rendszert e rendelet hatálybalépésekor még nem alkalmazó élelmiszer-vállalkozásnak e rendelet hatálybalépését követő 90. napig kell bevezetnie.

(2) Az olyan élelmiszer, amelynek csomagolásán e rendelet szerint minősülő, de e rendelet előírásainak nem megfelelő állítás található, e rendelet hatálybalépését követően 12 hónapig hozható forgalomba és minőség-megőrzési ideje végéig forgalomban tartható.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

2012. július 19.

A kormány hozzájárult, hogy megjelenhessen a magyar termék rendelet, 2012. július

A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja.

A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" megjelölés.

A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.

A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

2012. július 10.

Már olvasta? Még nem?

Már olvasta? Még nem? Iratkozzon fel Hírek az élelmiszer-gazdaságról honlapunkon e-mail hírlevelünkre vagy RSS-értesítésünkre, és minden reggel megérkezik postafiókjába a magyar élelmiszer-gazdaság válogatott hírszemléje a legfontosabb szakmai hírekkel.

A mai hírszemle tartalmából:

  • A Füstli 2000-től a legkedveltebb márka a magyar fogyasztók körében
  • A Spar nem ért egyet a GVH döntésével, bírósághoz fordul
  • A Kékkúti Ásványvíz Zrt. tavaly több ásványvizet adott 
  • Egészséges, jó minőségű gabonatermés várható
  • Idén is támogatja a minisztérium az őstermelők dinnyeárusítását
  • Malomiparban erősít a Szatmári-csoport 
  • Az idén újra megkapta a Worldstar for Packaging díjat a szentesi Hungerit 
  • Hektáronként három tonna őszi árpát takarítottak be Veszprém megyében 
  • Szlovákiában idén 10–20%-kal gyengébb termés várható
A hírszemle archívumában már 2.050 bejegyzés olvasható. 

2012. május 31.

Tóth Ferenc - Milyen költségei vannak egy új termék kiskereskedelmi bevezetésének?

Az Élelmiszerklub Műhely IX. Az értékesítés növelésének csapdái. Meddig finanszírozhatók a beszállítások? Hogyan növelhetők a piacrészesedések? 2012. május 23. elhangzott előadás prezentációs anyaga. 
Előadó: Tóth Ferenc, Élelmiszerklub Alapítvány kurátor
Tóth Ferenc - Milyen költségei vannak egy új termék kiskereskedelmi bevezetésének?

Pászti Balázs - Hogyan növeljük értékesítésünket meglévő piacainkon?

Az Élelmiszerklub Műhely IX. Az értékesítés növelésének csapdái. Meddig finanszírozhatók a beszállítások? Hogyan növelhetők a piacrészesedések? 2012. május 23. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Pászti Balázs, Élelmiszerklub alapítvány kurátor
Pászti Balázs Hogyan növeljük értékesítésünket meglévő piacainkon?

2012. május 24.

OTP Bank - Melyek az értéknövelés banki finanszírozásának lehetőségei és veszélyei?

Az Élelmiszerklub Műhely IX. Az értékesítés növelésének csapdái. Meddig finanszírozhatók a beszállítások? Hogyan növelhetők a piacrészesedések? 2012. május 23. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Szabó István Igazgató OTP Bank, Agrárágazati Igazgatóság

OTP Bank Melyek az értéknövelés banki finanszírozásának lehetőségei és veszélyei?

2012. május 20.

Élelmiszerklub Műhely - IX. Az értékesítés növelésének csapdái

MEGHÍVÓ
Az Élelmiszerklub Műhely keretében aktuális témánként és árucsoportonként elemezzük a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, keressük a versenyképesség növelésének lehetőségeit és a fejlődési megoldásokat.

Növekedni kell, de hogyan adjunk el többet a válságban? Új terméket vezessünk be vagy új piacra lépjünk ki? Hogyan finanszírozzuk a fejlődést? Az értékesítés növelésének a csapdáiról beszélgetünk az Élelmiszerklub Alapítvány IX., tavaszi záró műhely rendezvényén. 

Az előadók értékesítési és marketing szakemberek és banki szakértő, akik tapasztalataik megosztásával és tanácsaikkal segítik az élelmiszerláncokba beszállító vagy beszállítani tervező élelmiszer-termelők és élelmiszer-feldolgozók vezetőinek döntéseit ezekben a nehéz és kockázatos kérdésekben. 

TAVASZI ZÁRÓ MŰHELY
(szeptemberben folytatjuk)
IX. Az értékesítés növelésének csapdái
Meddig finanszírozhatók a beszállítások?
Hogyan növelhetők a piacrészesedések?

Időpont: 2012. május 23. szerda 

Program

12,30-13,00 - Regisztráció

13,00-13,30 – Melyek az értékesítésnövelés banki finanszírozásainak lehetőségei és veszélyei? 
Előadó: Szabó István, OTP Bank Agrárágazati Igazgatóság Igazgató
13,30-13,40 – Kérdések az előadóhoz

13,40-14,10 – Új termék vagy új piac? Hogyan növelhetjük a piacrészesedésünket?
Előadó: Pászti Balázs, Élelmiszerklub kurátor
14,10-14,20 – Kérdések az előadókhoz

14,20-14,50 – Milyen költségei vannak egy új termék kiskereskedelmi bevezetésének? 
Előadó: Tóth Ferenc, Élelmiszerklub Kurátor
14,50-15,00 – Kérdések az előadóhoz

15,00-16,00 – Hogyan legyünk még nagyobbak? Az értékesítés növelésének csapdái
Előadó: Tonk Emil, Magyar Marketing Szövetség Ügyvezető Alelnök
16,00-16,30 – Kérdések az előadóhoz

16,30-17,00 – Kötetlen beszélgetés és ingyenes tanácsadás az Élelmiszerklubbal

Moderátor: Sárközy Ildikó, Élelmiszerklub Elnök

Időpont: 2012. május 23. szerda
Helyszín: Hotel Ibis Budapest  Centrum, 1092 Budapest, IX. Ráday utca 6. (térkép)

Regisztrációs díj:
  • 7.500 Ft  (alanyi adómentes) / fő / alkalom (előre utalással) 
  • 10.000 Ft (alanyi adómentes) / fő / alkalom (helyszínen fizetéssel) 
REGISZTRÁCIÓ néhány sorral lejjebb vagy ITT >>

A kérdéseket az előadókhoz a helyszínen résztvevőktől és az online csatlakozóktól várjuk ---
Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik a program módosítását. 






2012. május 14.

Élelmiszerklub Műhely - VIII. Melyik márkáknak nagyobb a válságállóságuk? beszámoló

Az Élelmiszerklub Műhely rendezvények 2012. januári elindítása óta az egyik legnagyobb érdeklődést és résztvevői aktivitást váltotta ki a márkapolitika kérdéseinek témaköre. Mindez persze nem véletlen, hiszen egy élelmiszeripari cég megerősödését vagy akár  legyengülését is eredményezheti az e téren hozott jó vagy rossz döntés.

A bemutatott piackutatási elemzések (GfK és AKI) egyértelműen igazolták, hogy válság ide, válság oda, a fogyasztó még mindig hűséges és vásárlásával  is értékeli a gyártói márkára fordított erőfeszítéseket. Ennek  a jutalma pedig egy enyhe növekedési görbe az utóbbi 3 évben, 48 %-os részesedéssel, szemben a stagnálást mutató kereskedelmi márkákkal és ezek 26 %-os részesedésével.

Melyik márkának nagyobb a válságállósága? tettük fel a kérdést rendezvényünk beharangozójában, úgy gondolom, ezek a számok magukért beszélnek és egyértelmű választ adnak e felvetésre.

Az is igaz viszont, hogy a felmérés szerint éves szinten a háztartások 90 %-a biztosan vásárol valamilyen  kereskedelmi márkát, melyek forgalmazásában  jelenleg a diszkontok szerepe átlag feletti.

A vásárlói döntésekben pedig az ár után rögtön  a minőség szerepe a legjelentősebb, mindez  pedig egy gyártó számára azt is jelenti, hogy törekednie  kell  mind a gyártási  költségek, mind pedig  a gyártói kapacitások optimalizálására a versenyképes árakhoz, ehhez viszont szüksége van a kereskedelmi márkák volumenére is.

Mi tehát a jó döntés a vállalati márkapolitikában? tették fel a kérdést a gyártó cégek képviselői.

Az előadásokat követő  interaktív beszélgetés során erre is választ kaptak a  résztvevők, mert  jól hasznosítható gyakorlati példákkal is bemutatták a  felkért cégek vezetői, hogy a lényeg itt is az arányokon és a biztonságos egyensúlyon van, vagyis mindig vigyázni kell a gyártói márkák erőfölényére és evvel  a további  fejlődéshez nélkülözhetetlen nyereség elérésére.

Képen az Élelmiszerklub Műhely VIII. Gyártói márkák és kereskedelmi márkák. Melyik márkáknak nagyobb a válságállóságuk? Milyen elvárásaik vannak a kereskedőknek és a fogyasztóknak? 2012. május 9. szerda rendezvényről.

Élelmiszerklub Műhely - GfK Csillag Zoltán

Élelmiszerklub Műhely - AKI Juhász Anikó

Élelmiszerklub Műhely - Univer Marosfiné Lídia és Detki Pavlova Olga

Élelmiszerklub Műhely - Békás Solti Csilla

AKI - A márkapolitika kérdései és a válság. Kényszerű lehetőségek?

Az Élelmiszerklub Műhely VIII. Gyártói márkák és kereskedelmi márkák. Melyik márkáknak nagyobb a válságállóságuk? Milyen elvárásaik vannak a kereskedőknek és a fogyasztóknak? 2012. május 9. elhangzott előadás prezentációs anyaga. 
Előadó: Dr. Juhász Anikó, AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet, Élelmiszerlánc Elemzési Osztály osztályvezetőAKI A márkapolitika kérdései és a válság. Kényszerű lehetőségek?

2012. május 10.

GfK - Mit mutatnak a számok? Élelmiszereknél hol erősek a gyártói márkák és hol növekednek a kereskedelmi márkák?

Az Élelmiszerklub Műhely VIII. Gyártói márkák és kereskedelmi márkák. Melyik márkáknak nagyobb a válságállóságuk? Milyen elvárásaik vannak a kereskedőknek és a fogyasztóknak? 2012. május 9. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Csillag Zoltán, GfK Hungária Ügyfélkapcsolati (KAM) menedzser
GfK - Mit mutatnak a számok? Élelmiszereknél hol erősek a gyártói márkák és hol növekednek a kereskedelmi m...

2012. május 4.

Élelmiszerklub Műhely - VIII. Gyártói márkák és kereskedelmi márkák

MEGHÍVÓ
Az Élelmiszerklub Műhely keretében aktuális témánként és árucsoportonként elemezzük a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, keressük a versenyképesség növelésének lehetőségeit és a fejlődési megoldásokat.

Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncoknak márkás termékeket beszállító vagy beszállítani tervező élelmiszer-termelőknek és élelmiszer-feldolgozóknak kínálunk tapasztalatszerzési és konzultációs lehetőséget az Élelmiszerklub Alapítvány következő, ingyenes nyitott műhely rendezvényén.

INGYENES
NYITOTT MŰHELY NAP
VIII. Gyártói márkák és kereskedelmi márkák
Melyik márkáknak nagyobb a válságállóságuk?
Milyen elvárásaik vannak a kereskedőknek és a fogyasztóknak?

Időpont: 2012. május 9. szerda

Program

12,30-13,00 - Regisztráció

13,00-13,30 – Mit mutatnak a számok? Élelmiszereknél hol erősek a gyártói márkák és hol növekednek a kereskedelmi márkák?
Előadó: Csillag Zoltán, GfK Hungária Ügyfélkapcsolati (KAM) menedzser
13,30-13,50 – Kérdések az előadóhoz

13,50-14,20 – A márkapolitika kérdései és a válság. Kényszerű lehetőségek?
Előadó: Dr. Juhász Anikó, AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet, Élelmiszerlánc Elemzési Osztály osztályvezető
14,20-14,40 – Kérdések az előadóhoz

14,40-15,30 – Gyártói márkák versus kereskedelmi márkák. Milyen elvárásaik  vannak a kiskereskedelmi láncoknak?
Interaktív beszélgetés.
Vendég: Solti Csilla, Kereskedelmi beszerzési és értékesítési vezető
Beszélgetőtársak: Sárközy Ildikó és Tóth Ferenc Élelmiszerklub

15,30-16,30 – Milyen szempontok szerint választanak a fogyasztók gyártói vagy kereskedelmi márkás termékeket?
Interaktív beszélgetés.
Vendégek:
  • Marosfi Györgyné, Univer Vállalati kapcsolatok igazgató
  • Pavlova Olga, Detki Keksz Ügyvezető
  • Sánta Sándor, Bonbonetti Vezérigazgató
  • Dr. Zentai László, Buszesz Vezérigazgató
Beszélgetőtárs: Pászti Balázs, Élelmiszerklub

16,30-17,00 – Kötetlen beszélgetés és ingyenes tanácsadás az Élelmiszerklubbal

Időpont: 2012. május 9. szerda
Helyszín: Hotel Ibis Budapest  Centrum, 1092 Budapest, IX. Ráday utca 6. (térkép)

Regisztrációs díj:
  • INGYENES (NYITOTT MŰHELY NAP) - de regisztráció szükséges
REGISZTRÁCIÓ  az oldal alján vagy ITT >>

A kérdéseket az előadókhoz a helyszínen résztvevőktől és az online csatlakozóktól várjuk ---
Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik a program módosítását. 
--------------------------------------

TAVASZI ZÁRÓ MŰHELY
(szeptemberben folytatjuk)
IX. Az értékesítés növelésének csapdái
Meddig finanszírozhatók a beszállítások?
Hogyan növelhetők a piacrészesedések?

Időpont: 2012. május 23. szerda 

RÉSZLETES PROGRAM a MŰHELY menüpontban >>




Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (9) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (110) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (50) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (37) értékesítés (15) EU (31) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (23) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (5) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (25) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (4) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (21) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (4) tréning (11) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (12) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum