2012. február 26.

Éder Tamás - Lesz magyar termékrendelet, de mit kezdünk vele?

Az Élelmiszerklub Műhely III. Mi is az a magyar élelmiszer?
Érdekek ütközései és szabályozások korlátai rendezvényen 2012. február 22. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Éder Tamás

Éder Tamás Lesz magyar termékrendelet, de...

2012. február 24.

Medián - A nemzeti termékek felértékelődésének hatása a válsággal küszködő magyar piacra

Az Élelmiszerklub Műhely III. Mi is az a magyar élelmiszer?
Érdekek ütközései és szabályozások korlátai rendezvényen 2012. február 22. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Beck László, Medián Kutatási igazgatóMedián Nemzeti Termékek felértékelődése

VM - A „magyar termék” rendelet jelenlegi állapota

Az Élelmiszerklub Műhely III. Mi is az a magyar élelmiszer?
Érdekek ütközései és szabályozások korlátai rendezvényen 2012. február 22. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Gyaraky Zoltán Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető
VM Magyar termek rendelet jelenlegi állapota 2012

KE - Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Az Élelmiszerklub Műhely III. Mi is az a magyar élelmiszer?
Érdekek ütközései és szabályozások korlátai rendezvényen 2012. február 22. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Dr. Polereczki Zsolt, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Egyetemi adjunktus
Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek , 2012. február

2012. február 20.

Élelmiszerklub Műhely - III. Mi is az a magyar élelmiszer? Érdekek ütközései és szabályozások korlátai

MEGHÍVÓ
Az Élelmiszerklub Műhely keretében aktuális témánként és árucsoportonként elemezzük a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, keressük a versenyképesség növelésének lehetőségeit és a fejlődési megoldásokat. A rendezvényeket kéthetente Budapesten tartjuk.

III. Mi is az a magyar élelmiszer?
Érdekek ütközései és szabályozások korlátai


Időpont: 2012. február 22. szerda  

Program

12,30-13,00 - Regisztráció

13,00-13,15 – Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei
Előadó: Dr. Polereczki Zsolt, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem
Tanszék Egyetemi adjunktus

13,15-13,30 – A „magyar termék” rendelet jelenlegi állapota
Előadó: Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Főosztályvezető

13,30-13,45 – Melyek az élelmiszer-feldolgozók álláspontjai a magyar élelmiszerek megkülönböztetéséről?
Előadó: Éder Tamás, ÉFOSZ Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége Elnök

13,45-14,15 – A nemzeti termékek felértékelődésének hatása a válsággal küszködő magyar piacra (Medián piackutatás eredményei és gyakorlati hasznosulásuk a Tesconál)
Előadó: Beck László, Medián Kutatási igazgató

14,15-14,25 –  Az önkéntes jelölések – védjegyek – jelentősége
Előadó: Kecskeméti Attila, Magyar Termék Nonprofit Kft. Ügyvezető

14,25-14,45 – Frissítő szünet

14,45-16,30 – Interaktív műhelybeszélgetés
Témák:
  • Kinek jó a  rendelet?
  • Amiről a rendelettel kapcsolatban kevesebbet beszélünk
  • Logót, védjegyet, vagy címkét néz a tudatos vásárló?
  • A márka ereje
  • Mikor írja felül bármi az árkommunikációt ?
Résztvevők:
  • Beck László, Medián
  • Éder Tamás, ÉFOSZ
  • Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Kecskeméti Attila, Magyar Termék Nonprofit Kft. 
  • Dr. Polereczki Zsolt, Kaposvári Egyetem 
  • Saltzer Kornél, Spar
Moderátor: Pászti Balázs, Élelmiszerklub

16,30-17,00 – Kötetlen beszélgetés és ingyenes tanácsadás az Élelmiszerklubbal

Időpont: 2012. február 22. szerda
Helyszín: Hotel Ibis Budapest 
 Centrum, 1092 Budapest, IX. Ráday utca 6. (térkép) 


Regisztrációs díj:
  • 7.500 Ft  (AAM) / fő / alkalom (előre utalással) 
  • 10.000 Ft (AAM) / fő / alkalom (helyszínen fizetéssel) 
  • 4-alkalom-bérlettel: 6.000 Ft (AAM) / fő / alkalom, összesen 4*6.000 Ft = 24.000 Ft (AAM) / 4 alkalom (előre utalással) 

A magyar rendelettervezet itt olvasható:
TERVEZET --- A vidékfejlesztési miniszter …/2012. (…) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról


A kérdéseket az előadókhoz a helyszínen résztvevőktől és az online csatlakozóktól várjuk ---
Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik a program módosítását. 


A következő Élelmiszerklub Műhely rendezvények:

IV. Kikényszerített innovációk
A NETA (népegészségügyi termékadó) és a piac hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit?
Időpont: 2012. március 7. szerda  

V. Közösségi marketing leltár
Mi működik és mi nem?
Igények és megoldások
Időpont: 2012. március 21. szerda 

VI. Értékesítési csatornapolitikák
A hipermarketektől a szakboltokig
Hol adjuk el termékeinket?

Időpont: 2012. április 4. szerda






Miről beszélgettünk a II. élelmiszerek jelölésének új szabályai kapcsán?

A második Élelmiszerklub Műhely keretében a lehető legrészletesebben próbáltuk meg körbejárni a rendeletből eredő kötelező és önkéntes jelölésekre vonatkozó változásokat az élelmiszerek jelölésében. Továbbá arra kerestük a választ, hogy ezek a változások mennyire könnyen vagy nehezen tarthatók be és milyen terhet rónak az élelmiszer-feldolgozókra és azon belül is a kis- és közepes vállalkozásokra. 

Választ kerestünk arra is, hogy a bevezetés átmeneti időszakában milyen teendők vannak, valamint milyen ütemben, mikor kell változtatni a termékek csomagolásán, mi történjen új termékek bevezetésénél.

Valamennyi előadó egyetértett azzal, hogy a változások szükségszerűek, a célok jók, a törvény végrehajtása nem lehetetlen, de nem is egyszerű feladat.  Az fenti törvény életbe lépése ellenére is az élelmiszerek jelölésére vonatkozó rendelkezések sajnos továbbra is több törvényben és rendeletben kerülnek szabályozásra.

A jelölések új szabályai optimális esetben a fogyasztók számára jelentőséggel bírnak, amennyiben az élelmiszerek összetételéről pontosabb és részletesebb képet kapnak, ezzel lehetőséget kapnak a tudatosabb döntésre.

Ez - véleményem szerint - hosszú távon versenyelőnyhöz juttathatja a jó minőségű, értékesebb alapanyagokból készülő termékeket, a fogyasztók számára könnyebbé válik az egyes termékek esetében az ár-érték arány megállapítására.

És végül, de nem utolsó sorban, a résztvevők kérdéseire a meghívott szakértők válaszoltak, akiket a résztvevőknek lehetőségük van a továbbiakban is kérdésekkel megkeresni.

(A II. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)

Tóth Ferenc Kurátor
E-mail: toth@elelmiszerklub.hu


2012. február 8.

VM - Változások az élelmiszerek jelölésében

Az Élelmiszerklub Műhely II. Élelmiszerek jelölésének új szabályai.
Mit mond az új rendelet és hogyan kell alkalmazni? rendezvényen 2012. február 8. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó:  Szegedyné Fricz Ágnes, Főosztályvezető-helyettes - Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Változások az élelmiszerek jelölésében

ÉFOSZ - Az új jelölések megvalósításának nehézségei az élelmiszer-feldolgozóknál

Az Élelmiszerklub Műhely II. Élelmiszerek jelölésének új szabályai.
Mit mond az új rendelet és hogyan kell alkalmazni? rendezvényen 2012. február 8. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Szöllősi RékaTanácsadó - ÉFOSZ Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
Az új jelölések megvalósításának nehézségei az élelmiszer-feldolgozóknál

MgSzH - Jelölési ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok, gyakori jelölési hibák

Az Élelmiszerklub Műhely II. Élelmiszerek jelölésének új szabályai.
Mit mond az új rendelet és hogyan kell alkalmazni? rendezvényen 2012. február 8. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Bartyik TündeÉlelmiszer-biztonsági felügyelő - MgSzH Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály

MgSzH - Jelölési ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok, gyakori jelölési hibák

Sárközy Ildikó - Hogyan segítheti a márkahűséget a fogyasztóknál az új élelmiszer-jelölési rendszer?

Az Élelmiszerklub Műhely II. Élelmiszerek jelölésének új szabályai.
Mit mond az új rendelet és hogyan kell alkalmazni? rendezvényen 2012. február 8. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Hogyan segítheti a márkahűséget a fogyasztóknál az új élelmiszer-jelölési rendszer?

2012. február 4.

Az élelmiszerek új jelöléseinek alkalmazására készít fel az Élelmiszerklub Műhely

Az élelmiszerek jelöléséről négy éves jogalkotási folyamat eredményeként az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadta Brüsszelben 2011. október 25. az új uniós rendeletet.

A minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó 1169/2011/EU rendelet 2014. december 13-tól kötelező, kivéve a tápértékjelöléseket, amelyekre a kötelezettség 2016. december 13-tól vonatkozik és a darált húsokat, amelyekre 2014. január 1-től.

Az új rendelet legfontosabb céljai között szerepel a fogyasztóvédelem, az élelmiszerek szabad mozgása a tagállamok között, a fogyasztók egészségének védelme és a tájékoztatáshoz való jog biztosítása.

Az 1169/2011/EU rendelet 7 fejezetből, 55 cikkből és 15 mellékletből, indoklása 59 pontból áll, 46 oldal terjedelmű.

Az új uniós rendelet a vállalkozások számára legkevesebb három év átmeneti időt biztosít. Előírásai azonban már most alkalmazhatók.

Az új uniós rendelet alkalmazásának megkönnyítése, az előírások jobb megismerése, megértése és helyes értelmezése érdekében szervezi az Élelmiszerklub Alapítvány második műhelyrendezvényét 2012. február 8. Budapesten az élelmiszerek új jelöléseiről.

Meghívott előadó az Európai Unió képviselője, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője és helyettese, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezetője, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége tanácsadója és egy gyártó képviselője.

Az előadások után műhelybeszélgetésen vitatjuk meg a tennivalókat.

Az előadások témái:
  • Mi az Európai Unió célja az új szabályozással? 
  • Hogyan értelmezi a Vidékfejlesztési Minisztérium az új rendeletet? 
  • Jelölési ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok, gyakori jelölési hibák 
  • Hogyan segítheti a márkahűséget a fogyasztóknál az új élelmiszer-jelölési rendszer? 
  • Az új jelölések megvalósításának nehézségei az élelmiszer-feldolgozóknál 
Az Élelmiszerklub Műhely részletes programja és regisztráció az alapítvány honlapján: http://www.elelmiszerklub.hu/p/muhely_02.html

Sárközy Ildikó
Élelmiszerklub Elnök


2012. február 3.

Élelmiszerklub Műhely - II. Élelmiszerek jelölésének új szabályai, 2012. február 8. szerda

MEGHÍVÓ
Az Élelmiszerklub Műhely keretében aktuális témánként és árucsoportonként elemezzük a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, keressük a versenyképesség növelésének lehetőségeit és a fejlődési megoldásokat. A rendezvényeket kéthetente Budapesten tartjuk.

II. Élelmiszerek jelölésének új szabályai. 
Mit mond az új rendelet és hogyan kell alkalmazni? 

Időpont: 2012. február 8. szerda 

Program

12,30-13,00 - Regisztráció

13,00-13,20 - Mi az Európai Unió célja az új szabályozással?
Előadó: felkérés alatt

13,20-13,40 - Hogyan értelmezi a Vidékfejlesztési Minisztérium az új rendeletet?
Előadó: Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási   Főosztály Főosztályvezető és Szegedyné Fricz Ágnes, Főosztályvezető-helyettes

13,40-14,00 – Jelölési ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok, gyakori jelölési hibák
Előadó: Bartyik Tünde, MgSzH Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály    Élelmiszer-biztonsági felügyelő

14,00-14,15 – Hogyan segítheti a márkahűséget a fogyasztóknál az új élelmiszer-jelölési rendszer?
Előadó: Sárközy Ildikó, Élelmiszerklub

14,15-14,30 – Az új jelölések megvalósításának nehézségei az élelmiszer-feldolgozóknál
Előadó: Szöllősi Réka, ÉFOSZ Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége Tanácsadó

14,30-15,00 – Frissítő szünet

15,00-16,30 – Interaktív műhelybeszélgetés
Résztvevők:
  • Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Bartyik Tünde, MgSzH
  • Szegedyné Fricz Ágnes, Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Szöllősi Réka, ÉFOSZ
Moderátor: Tóth Ferenc, Élelmiszerklub

16,30-17,00 – Kötetlen beszélgetés és ingyenes tanácsadás az Élelmiszerklubbal

Időpont: 2012. február 8. szerda
Helyszín: Hotel Ibis Budapest 
Centrum, 1092 Budapest, IX. Ráday utca 6. (térkép)

Regisztrációs díj:
  • 7.500 Ft  (AAM) / fő / alkalom (előre utalással) 
  • 10.000 Ft (AAM) / fő / alkalom (helyszínen fizetéssel) 
  • 4-alkalom-bérlettel: 6.000 Ft (AAM) / fő / alkalom, összesen 4*6.000 Ft = 24.000 Ft (AAM) / 4 alkalom (előre utalással) 

A jogszabály itt olvasható:
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról 1169/2011/EU rendelet ( 2011. október 25.)

A kérdéseket az előadókhoz a helyszínen résztvevőktől és az online csatlakozóktól várjuk ---
    Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik a program módosítását. 


    A következő Élelmiszerklub Műhely rendezvények:

    III. Mi is az a magyar élelmiszer?
    Érdekek ütközései és szabályozások korlátai
    Időpont: 2012. február 22. szerda  

    IV. Kikényszerített innovációk
    A NETA (népegészségügyi termékadó) és a piac hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit?
    Időpont: 2012. március 7. szerda  

    V. Közösségi marketing leltár
    Mi működik és mi nem?
    Igények és megoldások
    Időpont: 2012. március 21. szerda 




    Mi történt az I. Foodapest előtt, Anuga után rendezvényen?

    Az Élelmiszerklub 2012. január 25-én FOODAPEST ELŐTT, ANUGA UTÁN címmel rendezett első műhelybeszélgetésének érdekességeit, tapasztalatait, a megjelent és nagy számban aktív kollégák véleményét – a nap moderátor „ házigazdájaként”  - igyekszem alább összefoglalni.

    Előbb azonban az első alkalom kapcsán néhány dolgot tisztáznunk kell az Élelmiszerklub Műhely rendezvényének működésével, a célokkal és az elvárásokkal kapcsolatban.

    Az Élelmiszerklub Műhely minden rendezvénye két részből áll, egy kb. 60 perces információs blokkból és egy másfél-két órás interaktív vélemény begyűjtő, ütköztető beszélgetős műhelymunkából. Az esemény összefoglalása blogbejegyzés formájában az alapító kurátorok dolga, az esemény levezetőjének kötelessége. Ezek után nyílik lehetősége, és nem csak a megjelenteknek, a kommentelésre - reményeim szerint sokan fűzik hozzá gondolataikat névvel vagy név nélkül.

    Erre azért is buzdítom a résztvevőket, mert a blogokat lehetőleg nevek megemlítése nélkül szeretnénk megírni, már csak azért is, mert különösen a húzósabb témákban – ezután a bemelegítő, kiállításokat érintő, viszonylag semleges téma után csak ilyenek jönnek - civil véleményként igyekszünk a megfelelő kormányzati- és társadalmi szerveknek, szervezeteknek döntéshozóknak, döntés előkészítőknek és a sajtónak is eljuttatni. Mégpedig figyelemfelkeltő módon, ami azt eredményezi, hogy mélyebben belenézve az anyagba az Önök, a Ti kommentben közreadott véleményetek is fontos, célba érő információ.

    Az infoblokk az Élelmiszerklub témát jól ismerő, lehetőleg több nézőpontból megközelíteni hivatott, felkért előadóinak fontos tudnivalókat tartalmazó, sokszor vitaindító gondolataiból áll. Ezeket az általában 10-15 perces prezentációkat - amennyiben készült ilyen - hozzájárulás esetén szintén elérhetővé tesszük honlapunkon.

    Fontos tudni, hogy rendezvényeinken minden egyes téma gyakorlati megközelítését tartjuk elsőrendű célnak, azaz nem fognak tankönyvi megoldások szajkózásával találkozni, és nem fognak nagy vagy nagynak kikiáltott nemzetközi „szaktekintélyek okosságaival„ gazdagodni. Meg fogják viszont ismerni, a meghívottak mellett, négyünk - a kurátorok - gondolkodását, többnyire szubjektív véleményét, amit a több évtizedes marketing és kereskedelmi gyakorlatra alapozva és az Élelmiszerklub mindenki számára a weblapról a Honlapok fülön elérhető információkkal frissítve elegendőnek gondolunk.

    A múlt hét szerdán először a 2011-es Anuga három kiállítójának véleményét hallgattuk meg, amit kuratóriumunk elnökének e kiállításon készített képekkel gazdagon illusztrált prezentációja - megtalálható a blogban - zárt.

    Néhány gondolat a teljesség igénye nélkül az előadóktól :
    • Az öt legnagyobb külföldi partner kiállításokon jött.
    • Meg kell gondolni, hogy a cégnek van-e elegendő, de legalább bővíthető kapacitása a nagyobb volumenű vevők kiszolgálására.
    • Döntéshozó mindig legyen a standon.
    • Lévén élelmiszerről szó, mindig kóstoltassunk és az apró szóróajándék is legyen céginformációkat tartalmazó apró termék. Ez gyakran többet ér a sok pénzért elkészített és a kapuig  el sem jutó prospektusnál, ezt inkább a tárgyalópartner kapja.
    • Jó, ha a tematikus blokkokban állítunk ki, mert akkor nagyobb az esély arra, hogy megtalálnak minket a komoly érdeklődők.
    • A nemzeti, közösségi kiállítás csak korlátozottan eredményes.
    • Legjobb a végső felhasználóhoz eljutni.
    • Nagyot kell mutatni .
    • Az alapterület jó kihasználását a felfelé terjeszkedéssel lehet fokozni
    • A vizuális élményt nagy képi, életérzést is bemutató elemekkel lehet színesíteni.

    Ezt a blokkot a kiállítás szervezők információi, ajánlásai követték.
    Az Anuga, a Sial és a Foodapest képviselői beszéltek kiállításaikról, ismertették a lehetőségeket.

    Az Anugán a 40 focipályányi területről, a kiállítást felkereső 70%-ban új beszállítót kereső beszerzőről és a 30%-nyi cégvezetőről itt és most nem értekeznék bővebben az adatok mindenki számára elérhetők a www.koelnmesse.de , a www.anuga.de vagy a www.sialparis.com weboldalon.

    A Sial kapcsán  a Sial d’Or termékversenyek – 30 ország innovációi versengenek - magyarországi képviselője és egyben a díjakat odaítélő zsűri tagja, a Trade Magazin főszerkesztője beszélt a nevezési lehetőségekről és a lebonyolításról (www.tademagazin.hu/rendezvények/sial-2012). A  Foodapest hivatalos lapja és szakmai támogatójaként a kapcsolódó rendezvényekre is felhívta a figyelmet, melyekről bővebben a www.foodapest.hu/rendezvenyek oldalon olvashatnak.

    A Foodapest kiállítás igazgatójától a tankönyvízű marketinges prezentáció mellett hallhattunk figyelemre méltó újdonságokról is például: a kiállítók partnereiket online hívhatják meg, sőt a világhálót igénybe véve a szervezők segítségével lehet tárgyalási időpontokat egyeztetni és lehet ezáltal könnyített regisztrációval a kiállításra bejutni.

    A programban meghirdetett, az AMC ügyvezető igazgatója által megígért, a kiállítások támogatását bemutató előadás sajnos lemondás nélkül elmaradt, pedig a mikro- kis- és közepes vállalatok számára, mint az a későbbi beszélgetésből is kiderült, a közösségi forma  főleg az előbbieknél szinte az egyedül járható. Megígérhetem, hogy az ötödik, a közösségi marketinggel foglalkozó műhelyrendezvényünkön visszatérünk a témára.

    A műhelybeszélgetés blokkban a szünet alatt a hallottakról gyorsan beindult beszélgetést próbáltam rendezett keretek között mindenki számára hasznossá és értékessé tenni. A nem lankadó hozzászólási kedv okán ez majdnem két órában sem sikerült teljességgel. Alább igyekszem ezt összefoglalni. Az egészről nem fog többet - ilyen részletességgel - beszámoló készülni, mert az, az arra pénzt és időt is áldozó résztvevők plussza kell legyen, az első alkalom a kedvcsináló kivétel  .

    Megbeszéltük, hogy minimum mekkora, hogy néz ki és mennyibe kerül egy észrevehető egyéni stand egy külföldi kiállításon. 
    Eszerint 16m2, nyitott, rendelkezik egy infopulttal, két tárgyalóasztallal, székekkel, raktárral, fogassal a vendégek kabátjainak is. Lehetőleg egyedi építésű, de mindenképpen rendelkezik plusz világítással. A termékek bemutatása mellett a cég arculati elemeit is magában foglaló fotókkal, érzelemre is ható, lehetőleg nagy méretű képekkel és kevés, de több nyelvű szöveggel rendelkezik. Azoknál a cégeknél, például fagyasztott termékek, ahol a termékek ideális elkészítés melletti ízeit, frissességét is szeretnénk bemutatni, érdemes nagyobb területet bérelni, mini konyháról gondoskodni.

    Az előkészítés, az előre gondolkodás, az időben történő helyfoglalás fontos, mert például az Anuga esetében a megrendelő nem választhat a helyek között, azt a szervezők osztják ki, így a korán jelentkezők a kis alapterület ellenére jó helyet kaphatnak. A magyarok gyakori hibája a halogatás, a késői jelentkezés, valamint a szolgáltatásokon – például takarítás, plusz fényforrások – való spórolás, ami pedig az összköltséghez képest elenyésző, viszont sokat ront a hatásfokon.

    - Fény derült ennek okára is, nevezetesen, hogy a támogatási kérelmeknek még csak az elbírálása sem történik meg időben. Nem ritka, hogy a kiállítás lezárulta után tudja csak meg a pályázó, hogy megnyerte a támogatást. Képzeljük el, hogy ez mit jelent egy 150-200 Millo Ft. árbevételű kis cégnél. -

    Ritkán használjuk a kiállítói katalógus nyújtotta marketinges lehetőségeket, ami alapján az érdeklődők zöme keres. Egyebet a kiállításszervezők nem tudnak nyújtani, nem a vevői érdeklődés alapján toboroznak kiállítót, erejük a nagy látogatói létszám, és az ebből valószínűsíthető eredményesség. Ebben persze csak akkor reménykedhetünk, ha sok éven át lehetőleg jól felismerhetően ugyanazzal a standdal jelenünk meg. A harmadik évtől vesznek igazán észre minket. Elhangzott, hogy akár kétszer-háromszor, tehát évekig, csak beszélgető látogatóból az ötödik évre lett komoly vevő. – Ebből egyenesen következik, hogy a fenti kis cég önálló kiállítási megjelenése nagyon kockázatos, szinte kizárt, azaz szükség van a közösségi megjelenésre, persze az eddigieknél jobb formában. -

    A stand üzemeltetése legyen jól szervezett, legyen rend és tisztaság – otthon is ez van, ha vendéget várunk, legyen jól képzett, mosolygós, nyitott, jó megjelenésű személyzet. Amennyiben épp akkor érkezik érdeklődő, amikor „mindenki” tárgyal, hívjuk vissza időpontra, amit be is tartunk, és/vagy kérjünk névjegyet, rögzítsük, hogy mi érdekli és keressük meg e-mailben lehetőleg két héten belül.
    Feltétlenül készítsünk tárgyalási emlékeztetőket, építsünk adatbázist, hogy a legközelebbi kiállításra meghívhassuk azokat, akikkel már kapcsolatba léptünk.
    Bármilyen fáradtak is vagyunk, maradjunk zárásig, mert tapasztalat szerint sokszor a jó üzletek az utolsó pillanatokban „esnek be”.

    A külföldi kiállítások kapcsolódó rendezvényein a magyarok nem vesznek részt – hangzott el –, pedig én például rendkívül sok hasznos, belső információra tettem szert Kölnben egy helyi üzleteket bemutató kulisszatitkokat is feltáró szervezett buszos kiránduláson. Elsősorban a Rewe üzletekben és a Kaufhofban.
    Erre nincs idő, a standon kell dolgozni – jött a válasz.  Szerintem fontos az üzletek kínálatának és főleg a miénkhez hasonló termékek bolti árának megismerése, azért, hogy tudjuk, hogy beleillik-e a mi árunk a környezetbe, és hogy versenyképes-e az ára .
    Nézzük meg a „konkurenciát”, a díjazottakat és az innovációt bemutató kiállítási részeket, hogy tudjuk merre megy a világ, ne maradjunk le.

    Részben rákanyarodva a hazai pályára is a leghosszabban boncolgatott kérdés az volt, hogy a beszerzők kimennek-e a kiállításokra, – volt olyan vélemény is, hogy nem engedik ki őket -. A beszélgetés meghívott vendége a SPAR Magyarország Kft. nevében ezt határozottan cáfolta, de hangsúlyozta a kiállítások megváltozott jelentőségét a termékkeresésről a kapcsolattartás irányába való eltolódást – főleg a Foodapest esetében. A világ felgyorsult és ma nem a kiállítások idejére tervezik a gyártók az új termékek bemutatását.

    Külföldi kiállításokra is járnak, tendenciákat figyelnek, érdeklődésük középpontjában a convenience termékek állnak – mi más egy prémium szupermarketnél? –. Legyen az Anuga , Sial, vagy Alimentaria, évekre előre lehet látni, hogy mi fog majd bejönni hozzánk. Ezeket a kiállításokat nem lehet egy mércével mérni a Foodapesttel, a Foodapest nem kis Anuga.  A Spar – és más láncokról is tudjuk – itthon nem elsősorban kiállításokon keres.  A regionális lehetőségek érdeklik, internetről és különböző cím-, illetve kamarai listákból kutatja fel a lehetséges beszállítókat, akikkel maga szervezi meg a találkozót, amire a teljes beszerzés levonul. Megállapítottuk, hogy mindkét oldalról nehéz a kapcsolatfelvétel.

    Az OMÉK vagy a FOODAPEST mégis csak a miénk, így szomorúan látjuk, hogy egyre zsugorodik. Kíváncsiak voltunk hát, hogy mit szándékozik tenni a folyamat megfordításáért a Hungexpo Zrt. Nem sok jó választ kaptunk.
    Megtudtuk, hogy a zsugorodás ellenére nemzetközi a kiállítás, mert a külföldi kiállítók száma meghaladja a 10%-ot, így már annak tekinthető, mint ahogy akkor is, ha a látogatók fele külföldi.

    Az tény, hogy a Magyarországon tevékenykedő összes kereskedelmi lánc beszerzőjét meghívják – ígéretet kaptunk, hogy még februárban, zárás után megkapjuk a ténylegesen kilátogatottak számát – Az is tény, hogy hangsúlyt fektetnek a kiállításhoz kapcsolódó szakmai rendezvényekre, ami ingyenes.

    Láthatjuk a jövő üzletét is. Szinte korlátlanul hívhatnak meg partnereket a kiállítók . Idén azonban nem lesz nyitva a kiállítás a nagyközönség számára, pedig a cukrászkiállítással, az UKBA-val együtt rendezik és a cukrászat, a gasztronómia felfelé tart napjainkban, tömegeket érdekel. De akkor kik lesznek a látogatók? Kiknél landol az a sok-sok meghívó ? Néhány ezer ember fogja megkapni, van aki tízet is akár.  Biztosítani tudják viszont a szakmai és általában a sajtó érdeklődését, ez a különböző díjak – újdonság, siker ….. – kapcsán fokozottabb. Hogy ennek van-e valós értéke, ki-ki döntse el !  Tény, hogy idén az újdonság díjra senki nem pályázott.

    Szerencsére másik, csak a beszélgetésre meghívott vendégem a Zsindelyes Pálinkafőzde kereskedelmi és marketing igazgatója védelmébe vette az említett hazai kiállításokat. ( Megjegyzem, mi sem akartuk bántani, sőt valamennyien felajánlottuk segítségünket. ) Kifejezetten azért is hívtam meg őket, mert ősszel az OMÉK kapcsán ők kapták a Magyar Marketing Szövetség díját. Kiemelkedően jó pályázatukat, amiben a kiállításokhoz kapcsolódó, előtte, közben és utána végzendő marketing tevékenységet taglalták, módomban állt zsűrizni. Mint általános receptet szerettem volna a jelenlévőkkel megismertetni, de sajnos a végén erre kevés idő jutott. Ígéretet kaptunk arra, hogy e pályázati anyagukat megkapjuk. Azért online kommunikációról, virtuális kóstolóról, Facebookon megnyerhető, a kiállításon beváltható kuponról így is hallhattunk.

    Sajtókampányról és a PR fontosságáról is beszéltünk.
    Igyekeztem mindenkibe bevésni a legrövidebb megfogalmazásban, hogy mi a különbség a marketing és a PR között : a marketing a terméket adja el, a PR a céget. Azaz, ha kiállítunk, ne csak a termékre koncentráljunk.

    Végül az árak és a megtérülés. Az Anugán egy 16m2 stand kb 2 millió Forint, ez a Sialon 10-12%-kal magasabb, beépítve üzemeltetve 4-5 Millió Forint. A Foodapesten ez kevesebb mint a feléből kijön. Sőt a jövőben ennél is olcsóbb lesz – főleg a KKV-k számára - kaptuk és meg is ismételtettük az ígéretet. Ennek kapcsán merült fel az ár/érték, ami nem biztos, hogy jó. A fél-, harmad pénzért tizednyi látogató, háááááát.

    A hangulat, a visszajelzések jók voltak, várjuk a szakmát a kéthetenként szerdán tartandó összejövetelekre. Ti pedig, akik ott voltatok, kommenteljetek !

    Pászti Balázs
    Élelmiszerklub kurátor


    Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

    Napi hírlevélre feliratkozás

    Írja be e-mail címét:

    Kulcsszavak

    1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (11) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (14) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (3) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (112) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (56) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (43) értékesítés (15) EU (33) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (25) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) gasztronómia (1) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) helyi (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (5) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (27) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (8) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Svédország (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (2) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (27) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (4) tréning (11) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (12) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

    Élelmiszerklub Blog Archívum