2012. március 30.

Bormarketing Műhely - Mit tanulhatunk a bormarketing esetéből?

Az Élelmiszerklub Műhely V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások 2012. március 21. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Rigler Zsolt, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron
BMM Rigler Zsolt - Mit tanulhatunk a bormarketing esetéből?

2012. március 29.

Tej Terméktanács - Merre tart a közösségi tejmarketing?

Az Élelmiszerklub Műhely V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások 2012. március 21. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Lukács László, Tej Terméktanács
TTT Lukács László - Merre tart a közösségi tejmarketing?

2012. március 28.

VM - Milyen lesz az új állami közösségi marketing?

Az Élelmiszerklub Műhely V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások 2012. március 21. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium

VM Gyaraky Zoltán - Milyen lesz az új állami közösségi marketing?

2012. március 27.

Baromfi Termék Tanács - Sikeres közösségi marketing a baromfisoknál

Az Élelmiszerklub Műhely V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások 2012. március 21. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Földi Péter, Baromfi Termék Tanács
BTT Földi Péter - Sikeres közösségi marketing a baromfisoknál

2012. március 26.

Sárközy Ildikó - Mit csinálnak mások jobban Európában?

Az Élelmiszerklub Műhely V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások 2012. március 21. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Sárközy Ildikó, Élelmiszerklub Alapítvány
Sárközy Ildikó - Mit csinálnak mások jobban Európában?

Kaposvári Egyetem - A közösségi marketing lehetőségei Magyarországon

Az Élelmiszerklub Műhely V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások 2012. március 21. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Dr. Szente Viktória, Kaposvári Egyetem
KE Szente Viktória - A közösségi marketing lehetőségei Magyarországon

2012. március 23.

Innovációról az Élelmiszerklub IV. Műhelyében

Elsősorban a hazai élelmiszeripari cégek innovációs hajlandóságát, lehetőségeit kutattuk az Élelmiszerklub IV. Műhelybeszélgetésén 2012. március 7. Azonban a különböző irányok, praktikák illusztrálására, túlnyomó részben Magyarországon is tevékenykedő, nemzetközi cégek termékfejlesztéseit tudtuk használni. Áttekintve a különböző méretű cégek K+F lehetőségeit, az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat és a nem jó irányba változott támogatási rendszert, ezen nincs is mit csodálkozni. Persze az is kérdés, hogy mit értünk innováció alatt. 

Általában a szigorúan a termék megváltoztatására irányuló fejlesztést értjük alatta és nem beszélünk a kereskedelem, a logisztika, a csatolt szolgáltatások, vagy a marketing tevékenység célirányos megváltoztatásáról, vagy például az IT, netán a vállalat irányítás korszerűsítéséről. Ez egy másik történet.

Ez alkalommal különösen - mivel a NETA került porondra, mint az innováció kikényszerítője – elsősorban mi is a termékre fókuszáltunk és kicsit a marketingre, hisz többségében marketingesek vagyunk. A NETA kényszer is az egészség irányába történő fejlesztésekre sarkallná az érintett vállalkozásokat, ha nem változna negyedévente a törvény és vele az adó mértéke és, ha nem lógna ki ezáltal a lóláb, azaz a befolyt pénzösszeg elsődlegessége. Ne menjünk el azért szó nélkül amellett sem, hogy ma márc. 20-án látszik, hogy ezt a pénzt valóban az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére költik.

A baj, a mérték, az aránytalanság, ami elsősorban a Chio felvázolt helyzetéből derült ki – a megdöbbentő adatok és a teljes prezentáció a honlapon -. Sokat rontott a helyzetén az is, hogy a NETA a napi szóhasználatba – köszönhetően a felelőtlen médiának is – csipszadó néven ment át. Erről meggyőződhettünk az NRC online piackutatásából is, amiben az adó ismertségét, az érintett termékek körét és ezek vásárlási hajlandóságának változásait vizsgálták. Megdöbbentő volt a lakosság körében mért magas ismertség  - 93% hallott róla – mellett az ezzel kapcsolatos információk hiányossága és a kapcsolódó áremelés mértékének téves ismerete.

Ennyit a Neta-ról, azzal a kiegészítéssel, hogy idő hiányában sajnos nem ejtettünk szót arról – csak egy mondatban anyacégem a Szamos kapcsán – hogy az igazán minőségi termékek körét ez alig érinti, így azok árai emiatt szinte nem változnak. A gyengébb, alacsony árú „cukros vacakok”, akár 20-30%-kal is drágultak, ami a sok pénzért kevés értéket hazavivő vásárlót előbb utóbb a minőség választása felé vezeti. Csak jót, mértékkel az ide is illő hitvallásom, tanácsom mindenkinek.

NETA ide, vagy oda a legfőbb fejlesztési irány az egészség. Gondoljunk csak a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő választékára, ez esetben e termékek egészségünk fizikai mivoltát illetik, míg a másik vonal a „kényelmi”, a kényeztető, lelki egészségünkről, egyszerűen csak jól létünkről igyekszik gondoskodni.

Tetten érhető a vissza a természethez irány, a bio az öko  az alapanyag választásnál a feldolgozásnál, vagy egyszerűen csak az adalékanyag mentesség a „tiszta”, régi receptúrák, vagy az eredetjelöléssel a tájjelleg erősítése. A különböző méretű cégek más-más indíttatású, jellegű és irányú fejlesztéseit a Kaposvári Egyetem előadására kattintva ismerhetik meg részletesebben.

Azt, hogy hogyan és milyen egyszerű módszerekkel innoválhatunk, ha azt alapvetően az értékesítés növelése vezérli, a GfK példákkal sűrűn illusztrált előadásából tudhattuk meg. Fejleszthetünk egy új felhasználói kör számára, vagy követhetünk fogyasztói vásárlói trendeket. Növelhetjük a hozzáadott értéket, ez esetben vigyáznunk kell azonban arra, hogy a fogyasztói előnyt hitelesen kommunikáljuk. Jó megoldás, ha kilépünk a kategóriánkból – ízesített sörrel az üdítők irányába – vagy fejleszthetünk újfajta használatra korábbi terméket – leves porból kocsonya, pardon, házias leves alap – Ezeknek a jelentős marketing támogatásával nap, mint nap találkozhatunk.

A műhelybeszélgetésben az is kiderült, hogy lehet és érdemes „lefelé” is fejleszteni, azaz a vékonyodó pénztárcához igazítani termékcsaládot, erre jó példa a gyümölcsdarabokat nélkülöző családi joghurt, aminek a reklámját folyamatosan láthatjuk, ott az indok, hogy a gyerek nem szereti benne a gyümölcsöt, ezért kell erre váltani és nem mellesleg - teszem hozzá én – az ár 30%-kal alacsonyabb.

Ide muszáj beszúrnom egy erős dicséretet a gyártónak, (neveket sohasem használok, így most sem ,akkor sem, ha megérdemelné) mert egyben egy arcvesztés nélküli menekülő utat biztosított a látszatot még fenntartani akaró elszegényedő családoknak. Azoknak, akik nem a benzin árak egekbe szökése miatt szálltak ki az autóból, hanem egészségük megőrzése érdekében váltottak biciklire, legalábbis kommunikációjukban.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a tegnap még hatásos, azonos árért adj többet mennyiségben, mára megfordult.  A tavaly 1literes gyümölcslé Neta-val is ugyanannyiba kerül, azt nem feltétlenül kell észrevenni, hogy csak 0,75 liter.

(A IV. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)

Pászti Balázs, kurátor


2012. március 20.

Élelmiszerklub Műhely - V. Közösségi marketing leltár. Mi működik és mi nem? Igények és megoldások

MEGHÍVÓ 
Az Élelmiszerklub Műhely keretében aktuális témánként és árucsoportonként elemezzük a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, keressük a versenyképesség növelésének lehetőségeit és a fejlődési megoldásokat.

V. Közösségi marketing leltár
Mi működik és mi nem?
Igények és megoldások

Időpont: 2012. március 21. szerda 

Program

12,30-13,00 - Regisztráció 

13,00-13,15 – A közösségi marketing lehetőségei Magyarországon
Előadó: Dr. Szente Viktória, Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék egyetemi docens

13,15-13,30 – Mit csinálnak mások jobban Európában?
Előadó: Sárközy Ildikó, Élelmiszerklub

13,30-13,45 – Sikeres közösségi marketing a baromfisoknál 
Előadó: Földi Péter, Baromfi Termék Tanács Szaktanácsadó

13,45-14,00 – Milyen lesz az új állami közösségi marketing?
Előadó: Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Főosztályvezető

14,00-14,15 – Mit tanulhatunk a bormarketing esetéből?
Előadó: Rigler Zsolt, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron Ügyvezető

14,15-14,30 – Merre tart a közösségi tejmarketing?
Előadó: Lukács László, Tej Terméktanács  Ügyvezető Igazgató

14,30-15,00 – Frissítő szünet 

15,00-16,30 – Interaktív műhelybeszélgetések
Témák:
  • Van egyáltalán jó közösségi marketing?
  • Ha van, ki a célcsoportja?
  • A rendkívül szerteágazó marketing melyik területén érdemes közösen tevékenykedni?
  • Kutatás, termékfejlesztés, piacra jutás támogatása, védjegy, reklám, PR?
  • Mikor ATL, mikor BTL, vagy milyen más eszközzel?
  • Mibe kerül és ki a finanszírozó?
  • Mely területen lenne a leghatékonyabb az állami szerepvállalás?
  • Itthon és/vagy külföldön?
  • Melyik vállalat méretnél lehet hangsúlyos?
Résztvevők:
  • Bedő Szilvia, AMC 
  • Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Lukács László, Tej Terméktanács  
  • Földi Péter, Baromfi Termék Tanács
  • Rigler Zsolt, Bormarketing Műhely
  • Szabados Katalin, AMC 
  • Dr. Totth Gedeon, AMC 
Moderátor: Pászti Balázs, Élelmiszerklub

16,30-17,00 – Kötetlen beszélgetés és ingyenes tanácsadás az Élelmiszerklubbal

Időpont: 2012. március 21. szerda
Helyszín: Hotel Ibis Budapest  Centrum, 1092 Budapest, IX. Ráday utca 6. (térkép) 


Regisztrációs díj:
  • 7.500 Ft  (AAM) / fő / alkalom (előre utalással) 
  • 10.000 Ft (AAM) / fő / alkalom (helyszínen fizetéssel) 
  • 4-alkalom-bérlettel: 6.000 Ft (AAM) / fő / alkalom, összesen 4*6.000 Ft = 24.000 Ft (AAM) / 4 alkalom (előre utalással) 
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján vagy ITT >>

A kérdéseket az előadókhoz a helyszínen résztvevőktől és az online csatlakozóktól várjuk ---
Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik a program módosítását.

A következő Élelmiszerklub Műhely rendezvények:

VI. Értékesítési csatornapolitikák
A hipermarketektől a szakboltokig
Hol adjuk el a termékeinket?

Időpont: 2012. április 4. szerda


VII. A magyar élelmiszer-ágazat fejlődési tendenciái 
Hogyan növelhető a versenyképesség?
Melyik piacok szerezhetők vissza?
Időpont: 2012. április 18. szerda

VIII. Gyártói márkák és kereskedelmi márkák
Melyik márkáknak nagyobb a válságállóságuk?
Versenytársak vagy kiegészítik egymást?
Időpont: 2012. május 9. szerda 







2012. március 14.

GfK - Mi a titok? Sikeres innovatív élelmiszerek

Az Élelmiszerklub Műhely IV. Kikényszerített innovációk. A piaci verseny és a neta hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit? 2012. március 7. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Dörnyei Otília, GfK
GfK Mi a titok? Sikeres innovatív élelmiszerek

Tóth Ferenc - Hiányzó élelmiszerek, vagyis mire lenne vevő a kereskedő?

Az Élelmiszerklub Műhely IV. Kikényszerített innovációk. A piaci verseny és a neta hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit? 2012. március 7. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Tóth Ferenc, Élelmiszerklub Alapítvány

Tóth Ferenc Hiányzó élelmiszerek, vagyis mire lenne vevő a kereskedő?

2012. március 8.

Intersnack - Mit hozott, mit vitt a neta a sós ropogtatnivalók piacán?

Az Élelmiszerklub Műhely IV. Kikényszerített innovációk. A piaci verseny és a NETA hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit? 2012. március 7. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Szabó Gábor, Chio Magyarország Vállalati kapcsolatok és piackutatási koordinátor

Intersnack - Mit hozott, mit vitt a neta a sós ropogtatnivalók piacán?

nrc - Hogyan befolyásolja a "chips adó" a vásárlók döntéseit?

Az Élelmiszerklub Műhely IV. Kikényszerített innovációk. A piaci verseny és a neta hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit? 2012. március 7. elhangzott előadás prezentációs anyaga.
Előadó: Serfőző Lili, nrc Marketingkutató

nrc - Hogyan befolyásolja a "chips adó" a vásárlók döntéseit?

2012. március 6.

Élelmiszerklub Műhely - IV. Kikényszerített innovációk. A piaci verseny és a NETA hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit?

MEGHÍVÓ
Az Élelmiszerklub Műhely keretében aktuális témánként és árucsoportonként elemezzük a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, keressük a versenyképesség növelésének lehetőségeit és a fejlődési megoldásokat. A rendezvényeket kéthetente Budapesten tartjuk.

IV. Kikényszerített innovációk
A piaci verseny és a neta (népegészségügyi termékadó) 
hogyan befolyásolják az élelmiszerek termékfejlesztéseit?

Időpont: 2012. március 7. szerda

Program

12,30-13,00 - Regisztráció

13,00-13,15 – Termékfejlesztéssel hogyan ellensúlyozhatók a csökkenő vásárlóerő és a magasabb adóterhek az élelmiszer-ágazatban?
Előadó: Dr. Polereczki Zsolt, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Egyetemi adjunktus

13,15-13,30 – Mi a titok? Sikeres innovatív élelmiszerek Magyarországon az elmúlt évtizedben
Előadó: Dörnyei Otília, GfK Hungária Piackutató Intézet Ügyfélkapcsolati igazgató

13,30-13,45 – Hiányzó élelmiszerek. Mire lenne vevő a kereskedő?
Előadó: Tóth Ferenc, Élelmiszerklub

13,45-14,00 – Mit hozott, mit vitt a Neta a sós ropogtatnivalók piacán?
Előadó: Szabó Gábor, Chio Magyarország Vállalati kapcsolatok és piackutatási koordinátor

14,00-14,15 – Hogyan befolyásolja a "chips adó" a vásárlók döntéseit?
Előadó: Serfőző Lili, nrc Marketingkutató

14,15-14,30 – Viszlát édes élet? Nehéz döntések az édesiparban
Előadó: Pászti Balázs, Élelmiszerklub

14,30-15,00 – Frissítő szünet

15,00-16,30 – Interaktív műhelybeszélgetés
Témák:
  • Őstermelők által a piacon árult termékekre hogyan alkalmazható? 
  • Mit ért a vevő alatta? Elfogadja-e?
  • Tudjuk-e megfelelően  kommunikálni az előnyeit? 
  • Funkcionális élelmiszerek helye és szerepe? 
  • Ezek a termékek csak termékfejlesztések vagy ennél több? 
  • A NETA ezeknél a termékeknél 10-20 %-os áremelést jelent, hogyan tovább?
Résztvevők:
  • Dörnyei Otília, GfK Hungária
  • Gyaraky Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium 
  • Rabcsánszki Laura, nrc
  • Dr. Polereczki Zsolt, Kaposvári Egyetem
  • Szabó Gábor, Chio Magyarország
  • további résztvevők felkérés alatt
Moderátor: Pászti Balázs, Élelmiszerklub

16,30-17,00 – Kötetlen beszélgetés és ingyenes tanácsadás az Élelmiszerklubbal

Időpont: 2012. március 7. szerda
Helyszín: Hotel Ibis Budapest 
 Centrum, 1092 Budapest, IX. Ráday utca 6. (térkép)

Regisztrációs díj:
  • 7.500 Ft  (AAM) / fő / alkalom (előre utalással) 
  • 10.000 Ft (AAM) / fő / alkalom (helyszínen fizetéssel) 
  • 4-alkalom-bérlettel: 6.000 Ft (AAM) / fő / alkalom, összesen 4*6.000 Ft = 24.000 Ft (AAM) / 4 alkalom (előre utalással) 
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján vagy ITT >>

A jogszabály itt olvasható:
2011. évi CIII. törvény 

A kérdéseket az előadókhoz a helyszínen résztvevőktől és az online csatlakozóktól várjuk ---
Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik a program módosítását. 

A következő Élelmiszerklub Műhely rendezvények:

V. Közösségi marketing leltár
Mi működik és mi nem?
Igények és megoldások
Időpont: 2012. március 21. szerda 

VI. Értékesítési csatornapolitikák
A hipermarketektől a szakboltokig
Hol adjuk el termékeinket?

Időpont: 2012. április 4. szerda


VII. A magyar élelmiszer-ágazat fejlődési tendenciái 
Hogyan növelhető a versenyképesség?
Melyik piacok szerezhetők vissza?
Időpont: 2012. április 18. szerda






2012. március 2.

Beszámoló a III. Mi is az a magyar élelmiszer? műhelyről

Az Élelmiszerklub Műhely harmadik összejövetelén, mintegy folytatván az előző témát – az EU előírásoknak megfelelő kötelező élelmiszerjelölések –, az önkéntes jelölések lehetőségeit boncolgattuk, a jelenleg brüsszeli egyeztetésen lévő VM által jegyzett „ egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról „ nevet viselő rendelet tervezetről. 

- Természetesen első kézből  ismerhettük meg a VM álláspontját – A beszélgetésben sorra vettük az ebben rejlő lehetőségeket, megvitattuk a születésének miértjét, körülményeit, elemeztük a hibáit miközben nem vontuk kétségbe a jó szándékot.

A Kaposvári Egyetem friss kutatásaiból megtudhattuk, hogy miként vélekedik a vásárló a magyar termékekről, a védjegyekről, az árakról és, hogy a végső döntését a boltok polcai előtt állva a racionalitás, vagy az érzékei vezérlik.

A Medián részben kiterjesztette, részben szűkítette a képet így kiderült például, hogy a fogyasztókban hús és zöldség területén erős a magyar termék iránti igény.

Természetes nem hiányozhatott a gyártói - bár az ÉFOSZ elnöke szubjektív véleményt mondott és mutatott a prezentációjában – és kereskedői vélemény, amit a Spar ügyvezető igazgatójától hallhattunk a beszélgetésben. Még, ha  meglepő is, a két vélemény között sok volt az egybecsengés.

Főleg abban, hogy sok a hármas szint, a magyar-, hazai-, hazai feldolgozású termék, és abban is, hogy ez a fejekben eddig is meglévő zűrzavart fokozza, hisz túl sok a védjegy. Persze a rendelet javára írható a kétségtelenül elérhető tisztító szerep is a magyarságot előny szerzésre szimbolizáló, arra utaló zászlós és egyéb jelzések területén.

A Magyar Termék Kft egy a három szinthez alkalmazkodó védjegymintát mutatott be az ismertség tekintetében jelentős pozíciót elfoglaló, eddig használt Magyar Termék logó mellé. Más kérdés, hogy kinek érdemes a második és harmadik kategóriát használni – szerintem a B márkáknak sem-.

Természetesen az összes prezentáció megtekinthető honlapunkon a Blog menüpontban.

Néhány gondolat immár a teljesség – ez a résztvevők kiváltsága - igénye nélkül:

A Magyar termék rendelet és az ebben való gondolkodás globalizációs melléktermék. Az importbejövetel rakéta sebességű változás volt, erre reagált a politika a saját eszközeivel.

Az egyeztetések alatt sokat változott az alapvetően jó szándékú rendelet, amely pozitívan diszkriminatív, ám a végeredmény keveseknek jó igazán. Túl sokat várunk tőle és rosszul is elsülhet, mert a megkülönböztetés alapanyag és nem érték alapú.

Ezzel ugye az a baj, hogy a tegyük fel rossz minőségű, de magyar alapanyagból készülő, következésképpen rossz minőségű, védjegyet elnyert termék, csalódást okoz a fogyasztóban, ami kivetül a többi, akár kitűnő termékre is.

Többszörös kommunikációs nehézség, óriási feladat és rengeteg pénz a fogyasztóval elhitetni, megértetni, hogy vásároljon magyart, akkor is, ha az kicsit drágább, de ne keressen benne feltétlenül jó minőséget. Ez a gondolat eljutott a törvényalkotó fejekbe, ezért tették bele a prémium minőség Magyar Élelmiszerkönyvi meghatározását, csakúgy, mint a kézművességét és a Hungarikumét.

Ez dicsérhető, mert érték alapú megkülönböztetés – bár, ha belegondolok, van kényszer kézművesség is, nem csak értéktöbbletet adó -, mégis egy újabb csavar és tovább nehezíti a megértést, mert a mai állás szerint olyan Hungarikum  termék is lehet, ami nem viselhetné a leendő magyar termék megkülönböztető jelet.

Az egész pedig csak addig ér valamit, ameddig a vevő meg nem fordítja a dobozt – márpedig megteszi, mert az ár után a min. megőrzési időt keresi – ott ugyanis a címkén a származási helyet akár hatalmas betükkel is feltüntetheti a gyártó.  Az Eu kritériumok szerint könnyebb magyarnak  lenni.  Ez ráadásul – újabb csavar – „ Made in Hungary” jelzéssel elöl is feltüntethető.

Abban egészen biztos vagyok, hogy azon kevés gyártónak, akinek az első, a magyar kategóriába sorolható terméke van, előnye lesz, a kereskedő örömmel teszi majd ki azt a polcra. Az más kérdés, hogy biztosan erősebben fog majd az árazó ceruzája, így biztosan drágább lesz majd, mint a hasonló nem védjegyes, azt pedig már tudjuk, hogy 10% árkülönbségnél jelentősen apad a büszkén hirdetett lokál-patriotizmus. Az árról csak annyit : „A szegény embernek szüksége van az olcsó árakra, a gazdag meg imádja „

(A III. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)

Pászti Balázs
Kurátor


Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (9) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (110) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (50) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (37) értékesítés (15) EU (31) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (23) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (5) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (25) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (4) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (21) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (4) tréning (11) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (12) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum