2012. március 2.

Beszámoló a III. Mi is az a magyar élelmiszer? műhelyről

Az Élelmiszerklub Műhely harmadik összejövetelén, mintegy folytatván az előző témát – az EU előírásoknak megfelelő kötelező élelmiszerjelölések –, az önkéntes jelölések lehetőségeit boncolgattuk, a jelenleg brüsszeli egyeztetésen lévő VM által jegyzett „ egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról „ nevet viselő rendelet tervezetről. 

- Természetesen első kézből  ismerhettük meg a VM álláspontját – A beszélgetésben sorra vettük az ebben rejlő lehetőségeket, megvitattuk a születésének miértjét, körülményeit, elemeztük a hibáit miközben nem vontuk kétségbe a jó szándékot.

A Kaposvári Egyetem friss kutatásaiból megtudhattuk, hogy miként vélekedik a vásárló a magyar termékekről, a védjegyekről, az árakról és, hogy a végső döntését a boltok polcai előtt állva a racionalitás, vagy az érzékei vezérlik.

A Medián részben kiterjesztette, részben szűkítette a képet így kiderült például, hogy a fogyasztókban hús és zöldség területén erős a magyar termék iránti igény.

Természetes nem hiányozhatott a gyártói - bár az ÉFOSZ elnöke szubjektív véleményt mondott és mutatott a prezentációjában – és kereskedői vélemény, amit a Spar ügyvezető igazgatójától hallhattunk a beszélgetésben. Még, ha  meglepő is, a két vélemény között sok volt az egybecsengés.

Főleg abban, hogy sok a hármas szint, a magyar-, hazai-, hazai feldolgozású termék, és abban is, hogy ez a fejekben eddig is meglévő zűrzavart fokozza, hisz túl sok a védjegy. Persze a rendelet javára írható a kétségtelenül elérhető tisztító szerep is a magyarságot előny szerzésre szimbolizáló, arra utaló zászlós és egyéb jelzések területén.

A Magyar Termék Kft egy a három szinthez alkalmazkodó védjegymintát mutatott be az ismertség tekintetében jelentős pozíciót elfoglaló, eddig használt Magyar Termék logó mellé. Más kérdés, hogy kinek érdemes a második és harmadik kategóriát használni – szerintem a B márkáknak sem-.

Természetesen az összes prezentáció megtekinthető honlapunkon a Blog menüpontban.

Néhány gondolat immár a teljesség – ez a résztvevők kiváltsága - igénye nélkül:

A Magyar termék rendelet és az ebben való gondolkodás globalizációs melléktermék. Az importbejövetel rakéta sebességű változás volt, erre reagált a politika a saját eszközeivel.

Az egyeztetések alatt sokat változott az alapvetően jó szándékú rendelet, amely pozitívan diszkriminatív, ám a végeredmény keveseknek jó igazán. Túl sokat várunk tőle és rosszul is elsülhet, mert a megkülönböztetés alapanyag és nem érték alapú.

Ezzel ugye az a baj, hogy a tegyük fel rossz minőségű, de magyar alapanyagból készülő, következésképpen rossz minőségű, védjegyet elnyert termék, csalódást okoz a fogyasztóban, ami kivetül a többi, akár kitűnő termékre is.

Többszörös kommunikációs nehézség, óriási feladat és rengeteg pénz a fogyasztóval elhitetni, megértetni, hogy vásároljon magyart, akkor is, ha az kicsit drágább, de ne keressen benne feltétlenül jó minőséget. Ez a gondolat eljutott a törvényalkotó fejekbe, ezért tették bele a prémium minőség Magyar Élelmiszerkönyvi meghatározását, csakúgy, mint a kézművességét és a Hungarikumét.

Ez dicsérhető, mert érték alapú megkülönböztetés – bár, ha belegondolok, van kényszer kézművesség is, nem csak értéktöbbletet adó -, mégis egy újabb csavar és tovább nehezíti a megértést, mert a mai állás szerint olyan Hungarikum  termék is lehet, ami nem viselhetné a leendő magyar termék megkülönböztető jelet.

Az egész pedig csak addig ér valamit, ameddig a vevő meg nem fordítja a dobozt – márpedig megteszi, mert az ár után a min. megőrzési időt keresi – ott ugyanis a címkén a származási helyet akár hatalmas betükkel is feltüntetheti a gyártó.  Az Eu kritériumok szerint könnyebb magyarnak  lenni.  Ez ráadásul – újabb csavar – „ Made in Hungary” jelzéssel elöl is feltüntethető.

Abban egészen biztos vagyok, hogy azon kevés gyártónak, akinek az első, a magyar kategóriába sorolható terméke van, előnye lesz, a kereskedő örömmel teszi majd ki azt a polcra. Az más kérdés, hogy biztosan erősebben fog majd az árazó ceruzája, így biztosan drágább lesz majd, mint a hasonló nem védjegyes, azt pedig már tudjuk, hogy 10% árkülönbségnél jelentősen apad a büszkén hirdetett lokál-patriotizmus. Az árról csak annyit : „A szegény embernek szüksége van az olcsó árakra, a gazdag meg imádja „

(A III. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)

Pászti Balázs
Kurátor


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (11) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (20) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (3) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (112) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (62) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (49) értékesítés (15) EU (33) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (25) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) gasztronómia (1) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) helyi (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszlország (1) Olaszország (8) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (27) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (9) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Svédország (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (2) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (32) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (5) tréning (12) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (13) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum