Itt van mindjárt az elnevezés. Néhány fiatal jelenlévő a cím olvastán egészen mást várt a naptól, hiszen a 20-as korosztálynak a „közösségi” nem jelenthet mást, mint webest , a „social media” használatát, így a közösségi marketing alatt az online marketing egy speciális formáját értették. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy a hiba nem nálunk van, hanem a világhálót használók körében terjedt el rosszul a név, mert nekik a sokkal tágabban értelmezhető „társasági” jelzőt kellene használniuk és akkor nem nekünk kellene a kollektív, vagy a csoportos előtaggal erőlködni.
Mi persze a régi értelemben vett közösségi agrár marketing formáit boncolgattuk, lehetőségeit vettük sorra, kisebb-nagyobb csoportosulások módszereit, eszközeit ismertük meg a baromfi-, a tej-, és a bor ágazat egy-egy példájából.
A Kaposvári Egyetem felvezető előadásában a téma szokásosan magas szintű tudományos megközelítése mellett betekintést nyerhettünk a kutatásokon alapuló mai valós helyzetbe, ami a VM véleményével is egyezett és amit a hozzászólók kiegészítését is figyelembe véve a saját értelmezésemben az alábbi néhány mondatban adok közre :
Ma a hangsúly az agráriumon van, közelebb a földhöz, mint az asztalhoz.
Könnyen helyettesíthető alapanyag beszállítók vagyunk.
A nagy számú mikro-, kis- és közepes vállalkozás információ hiányban szenved piacról, beszállítókról, versenytársakról stb.
Nehezen képes szövetkezésre, hiányosak a marketing ismeretei, fél, hogy nem térül meg a befektetetett pénze.
Nem ismerik a közösségi marketinget, a szervezetek tipusait és a benne rejlő lehetőségeket.
Közösségi marketing = AMC AMC = pénzszerzési lehetőség. Ez már a múlt.
Az AMC feladata országos, coofinanszírozásban együttműködve az önálló kisebb szervezetekkel. Ezek lehetnek: marketing szövetkezetek, csoportos marketing szervezetek, védjegyközösségek, hegyközségek, termelői-feldolgozói szövetségek, terméktanácsok. Célja hazánk agrár- és minél nagyobb hozzáadott értékkel bíró élelmiszeripari termékei piacra jutásának ösztönzése, a kereslet felkeltése bel- és külföldön. Fontos a sorrend és az irány : helyi > országos és csak azután a külföld. A magam részéről üdvözlendő az érték említése, hiszen eddig csak a „magyarság” az eredet, az alapanyag hazai volta is elégnek tűnt általában.
A kiinduló pont megismerése után nézzük, mit mutattak a példák, lássuk, mi hoz létre, tart össze egy-egy közösséget, hogyan, milyen eszközeit használják a marketingnek .
A szükség, a védekezés össze tud kovácsolni egy ágazatot. A kínai csirke botrány, a madárinfluenza, vagy a négy mancs tevékenysége hozta össze a baromfisokat. A bizalom visszaszerzésére hozták létre, tartják fenn a ma már a fogyasztók körében magas spontán említésű védjegyüket, aminek igazolása, hogy a vásárlók 44%-a keresi ma az ilyen termékeket. Üzenet : magyar takarmány – magyar csirke –magyar feldolgozás – ellenőrzött minőség. Marketig BTL, nyereményjátékok, események, arcok, receptek.
A Soproni Borvidék mint márka bemutatását mi marketingesek nagyon élveztük, mert egy „ kultúr márkázás” elvét, lépéseit követhettük nyomon.
„ Egy borvidék több mint szőlő termő terület, bortermelés. Tájformálás, turizmus, jövedelemszerzés „ . Recept : kultúrtáj – a világörökség része - + élmény attitűd, maga a város Sopron, kulturális rendezvényekkel, irodalmi zenei és gasztro együtt. A legjobb jó élmény. Ismerem, kötődöm hozzá, bízom benne.
Az eseménymarketing, amely a tejeseknél is fellelhető, mint hallottuk megtérülő, sikeres eszköz a kistermelők, feldolgozók számára, mert kiváló a kapcsolatteremtésre a vevőkkel, így a bizalomépítésre, a közvetlen kommunikációra, a tesztelésre. Ráadásul azonnali készpénzhez jutási lehetőség is. A Tej Terméktanács az átpozicionáláson dolgozik, a sok-sok éves tejhez, egészséghez fűződő szlogeneket mindenki ismeri, felesleges ezt tovább bizonygatni , inkább a specialitások felé kell fordulni – mondják – És ez nem csak az itthon egyre népszerűbb különleges sajtokat jelenti, hanem a túró – magyar specialitás – megismertetését a világgal . Mindezt a magyar gasztronómia túrós remekein keresztül. Természetesen elsődleges cél ezen keresztül is a hazai fogyasztás növekedése. Rendszerükben mindenkinek áldozatot kell vállalnia, azaz a közösség tagjainak anyagi hozzájárulását is elvárja.
Fentiekből látható, hogy mennyi mindent nem beszéltünk ki. Arról azért szó volt, hogy a „támogató marketing”- ahogyan kuratóriumunk elnöke nevezte – sikeres csak akkor lehet, ha rendszerben gondolkodik, ha értéket ad a fogyasztónak, hiteles információkkal a tényleges előnyöket bemutató jó kommunikációval látja el célcsoportját. A gyártók megfelelő információval való ellátása és képzése fontos feladata kell, hogy legyen a közpénzből finanszírozott marketing szervezetnek. Példát is láttunk erre a német AMI rendszerből. A „natürlich informiert” szlogennel a fellelhető tanulmányok összegzésével teljes piaci információt nyújt, így lehet mindenki „természetesen informált” azaz szabadabb magyar fordításban egyszerűen, magától értendően jól informált.
Na, nem itthon, Németországban. Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb itthon is!
(Az V. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)
Pászti Balázs
Természetesen az e tevékenységet államilag is segíteni hivatott AMC is hangsúlyosan szóba került, de nem csak kritikai hangvétellel, hanem a hamarosan megvalósuló átalakulás kapcsán a jövő, a Magyar Turizmus Rt. alá tartozás lehetőségeinek kibontásával is. A szakmai felügyeletet az új rendszerben is ellátó VM elvárásairól is hallhattunk, amiben már szerepelt a tegnap – márc. 28-án, azaz egy héttel a rendezvényünk után – elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiához való igazodás (megtalálható a honlapunkon, akárcsak a prezentációk).
A Kaposvári Egyetem felvezető előadásában a téma szokásosan magas szintű tudományos megközelítése mellett betekintést nyerhettünk a kutatásokon alapuló mai valós helyzetbe, ami a VM véleményével is egyezett és amit a hozzászólók kiegészítését is figyelembe véve a saját értelmezésemben az alábbi néhány mondatban adok közre :
Ma a hangsúly az agráriumon van, közelebb a földhöz, mint az asztalhoz.
Könnyen helyettesíthető alapanyag beszállítók vagyunk.
A nagy számú mikro-, kis- és közepes vállalkozás információ hiányban szenved piacról, beszállítókról, versenytársakról stb.
Nehezen képes szövetkezésre, hiányosak a marketing ismeretei, fél, hogy nem térül meg a befektetetett pénze.
Nem ismerik a közösségi marketinget, a szervezetek tipusait és a benne rejlő lehetőségeket.
Közösségi marketing = AMC AMC = pénzszerzési lehetőség. Ez már a múlt.
Az AMC feladata országos, coofinanszírozásban együttműködve az önálló kisebb szervezetekkel. Ezek lehetnek: marketing szövetkezetek, csoportos marketing szervezetek, védjegyközösségek, hegyközségek, termelői-feldolgozói szövetségek, terméktanácsok. Célja hazánk agrár- és minél nagyobb hozzáadott értékkel bíró élelmiszeripari termékei piacra jutásának ösztönzése, a kereslet felkeltése bel- és külföldön. Fontos a sorrend és az irány : helyi > országos és csak azután a külföld. A magam részéről üdvözlendő az érték említése, hiszen eddig csak a „magyarság” az eredet, az alapanyag hazai volta is elégnek tűnt általában.
A kiinduló pont megismerése után nézzük, mit mutattak a példák, lássuk, mi hoz létre, tart össze egy-egy közösséget, hogyan, milyen eszközeit használják a marketingnek .
A szükség, a védekezés össze tud kovácsolni egy ágazatot. A kínai csirke botrány, a madárinfluenza, vagy a négy mancs tevékenysége hozta össze a baromfisokat. A bizalom visszaszerzésére hozták létre, tartják fenn a ma már a fogyasztók körében magas spontán említésű védjegyüket, aminek igazolása, hogy a vásárlók 44%-a keresi ma az ilyen termékeket. Üzenet : magyar takarmány – magyar csirke –magyar feldolgozás – ellenőrzött minőség. Marketig BTL, nyereményjátékok, események, arcok, receptek.
A Soproni Borvidék mint márka bemutatását mi marketingesek nagyon élveztük, mert egy „ kultúr márkázás” elvét, lépéseit követhettük nyomon.
„ Egy borvidék több mint szőlő termő terület, bortermelés. Tájformálás, turizmus, jövedelemszerzés „ . Recept : kultúrtáj – a világörökség része - + élmény attitűd, maga a város Sopron, kulturális rendezvényekkel, irodalmi zenei és gasztro együtt. A legjobb jó élmény. Ismerem, kötődöm hozzá, bízom benne.
Az eseménymarketing, amely a tejeseknél is fellelhető, mint hallottuk megtérülő, sikeres eszköz a kistermelők, feldolgozók számára, mert kiváló a kapcsolatteremtésre a vevőkkel, így a bizalomépítésre, a közvetlen kommunikációra, a tesztelésre. Ráadásul azonnali készpénzhez jutási lehetőség is. A Tej Terméktanács az átpozicionáláson dolgozik, a sok-sok éves tejhez, egészséghez fűződő szlogeneket mindenki ismeri, felesleges ezt tovább bizonygatni , inkább a specialitások felé kell fordulni – mondják – És ez nem csak az itthon egyre népszerűbb különleges sajtokat jelenti, hanem a túró – magyar specialitás – megismertetését a világgal . Mindezt a magyar gasztronómia túrós remekein keresztül. Természetesen elsődleges cél ezen keresztül is a hazai fogyasztás növekedése. Rendszerükben mindenkinek áldozatot kell vállalnia, azaz a közösség tagjainak anyagi hozzájárulását is elvárja.
Fentiekből látható, hogy mennyi mindent nem beszéltünk ki. Arról azért szó volt, hogy a „támogató marketing”- ahogyan kuratóriumunk elnöke nevezte – sikeres csak akkor lehet, ha rendszerben gondolkodik, ha értéket ad a fogyasztónak, hiteles információkkal a tényleges előnyöket bemutató jó kommunikációval látja el célcsoportját. A gyártók megfelelő információval való ellátása és képzése fontos feladata kell, hogy legyen a közpénzből finanszírozott marketing szervezetnek. Példát is láttunk erre a német AMI rendszerből. A „natürlich informiert” szlogennel a fellelhető tanulmányok összegzésével teljes piaci információt nyújt, így lehet mindenki „természetesen informált” azaz szabadabb magyar fordításban egyszerűen, magától értendően jól informált.
Na, nem itthon, Németországban. Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb itthon is!
(Az V. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)
Pászti Balázs
Élelmiszerklub kurátor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése