2012. március 23.

Innovációról az Élelmiszerklub IV. Műhelyében

Elsősorban a hazai élelmiszeripari cégek innovációs hajlandóságát, lehetőségeit kutattuk az Élelmiszerklub IV. Műhelybeszélgetésén 2012. március 7. Azonban a különböző irányok, praktikák illusztrálására, túlnyomó részben Magyarországon is tevékenykedő, nemzetközi cégek termékfejlesztéseit tudtuk használni. Áttekintve a különböző méretű cégek K+F lehetőségeit, az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat és a nem jó irányba változott támogatási rendszert, ezen nincs is mit csodálkozni. Persze az is kérdés, hogy mit értünk innováció alatt. 

Általában a szigorúan a termék megváltoztatására irányuló fejlesztést értjük alatta és nem beszélünk a kereskedelem, a logisztika, a csatolt szolgáltatások, vagy a marketing tevékenység célirányos megváltoztatásáról, vagy például az IT, netán a vállalat irányítás korszerűsítéséről. Ez egy másik történet.

Ez alkalommal különösen - mivel a NETA került porondra, mint az innováció kikényszerítője – elsősorban mi is a termékre fókuszáltunk és kicsit a marketingre, hisz többségében marketingesek vagyunk. A NETA kényszer is az egészség irányába történő fejlesztésekre sarkallná az érintett vállalkozásokat, ha nem változna negyedévente a törvény és vele az adó mértéke és, ha nem lógna ki ezáltal a lóláb, azaz a befolyt pénzösszeg elsődlegessége. Ne menjünk el azért szó nélkül amellett sem, hogy ma márc. 20-án látszik, hogy ezt a pénzt valóban az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére költik.

A baj, a mérték, az aránytalanság, ami elsősorban a Chio felvázolt helyzetéből derült ki – a megdöbbentő adatok és a teljes prezentáció a honlapon -. Sokat rontott a helyzetén az is, hogy a NETA a napi szóhasználatba – köszönhetően a felelőtlen médiának is – csipszadó néven ment át. Erről meggyőződhettünk az NRC online piackutatásából is, amiben az adó ismertségét, az érintett termékek körét és ezek vásárlási hajlandóságának változásait vizsgálták. Megdöbbentő volt a lakosság körében mért magas ismertség  - 93% hallott róla – mellett az ezzel kapcsolatos információk hiányossága és a kapcsolódó áremelés mértékének téves ismerete.

Ennyit a Neta-ról, azzal a kiegészítéssel, hogy idő hiányában sajnos nem ejtettünk szót arról – csak egy mondatban anyacégem a Szamos kapcsán – hogy az igazán minőségi termékek körét ez alig érinti, így azok árai emiatt szinte nem változnak. A gyengébb, alacsony árú „cukros vacakok”, akár 20-30%-kal is drágultak, ami a sok pénzért kevés értéket hazavivő vásárlót előbb utóbb a minőség választása felé vezeti. Csak jót, mértékkel az ide is illő hitvallásom, tanácsom mindenkinek.

NETA ide, vagy oda a legfőbb fejlesztési irány az egészség. Gondoljunk csak a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő választékára, ez esetben e termékek egészségünk fizikai mivoltát illetik, míg a másik vonal a „kényelmi”, a kényeztető, lelki egészségünkről, egyszerűen csak jól létünkről igyekszik gondoskodni.

Tetten érhető a vissza a természethez irány, a bio az öko  az alapanyag választásnál a feldolgozásnál, vagy egyszerűen csak az adalékanyag mentesség a „tiszta”, régi receptúrák, vagy az eredetjelöléssel a tájjelleg erősítése. A különböző méretű cégek más-más indíttatású, jellegű és irányú fejlesztéseit a Kaposvári Egyetem előadására kattintva ismerhetik meg részletesebben.

Azt, hogy hogyan és milyen egyszerű módszerekkel innoválhatunk, ha azt alapvetően az értékesítés növelése vezérli, a GfK példákkal sűrűn illusztrált előadásából tudhattuk meg. Fejleszthetünk egy új felhasználói kör számára, vagy követhetünk fogyasztói vásárlói trendeket. Növelhetjük a hozzáadott értéket, ez esetben vigyáznunk kell azonban arra, hogy a fogyasztói előnyt hitelesen kommunikáljuk. Jó megoldás, ha kilépünk a kategóriánkból – ízesített sörrel az üdítők irányába – vagy fejleszthetünk újfajta használatra korábbi terméket – leves porból kocsonya, pardon, házias leves alap – Ezeknek a jelentős marketing támogatásával nap, mint nap találkozhatunk.

A műhelybeszélgetésben az is kiderült, hogy lehet és érdemes „lefelé” is fejleszteni, azaz a vékonyodó pénztárcához igazítani termékcsaládot, erre jó példa a gyümölcsdarabokat nélkülöző családi joghurt, aminek a reklámját folyamatosan láthatjuk, ott az indok, hogy a gyerek nem szereti benne a gyümölcsöt, ezért kell erre váltani és nem mellesleg - teszem hozzá én – az ár 30%-kal alacsonyabb.

Ide muszáj beszúrnom egy erős dicséretet a gyártónak, (neveket sohasem használok, így most sem ,akkor sem, ha megérdemelné) mert egyben egy arcvesztés nélküli menekülő utat biztosított a látszatot még fenntartani akaró elszegényedő családoknak. Azoknak, akik nem a benzin árak egekbe szökése miatt szálltak ki az autóból, hanem egészségük megőrzése érdekében váltottak biciklire, legalábbis kommunikációjukban.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a tegnap még hatásos, azonos árért adj többet mennyiségben, mára megfordult.  A tavaly 1literes gyümölcslé Neta-val is ugyanannyiba kerül, azt nem feltétlenül kell észrevenni, hogy csak 0,75 liter.

(A IV. Élelmiszerklub Műhely előadásainak anyagai itt megnézhetők.)

Pászti Balázs, kurátor


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (2) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (105) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (43) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (31) értékesítés (15) EU (25) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (2) fenntarthatóság (3) fiatalok (18) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (1) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (2) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (18) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (4) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (2) pályázat (19) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (2) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (2) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (17) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (3) tréning (9) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (10) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10)

Élelmiszerklub Blog Archívum