2012. július 26.

Megjelent a "magyar termék" rendelet

A Magyar Közlöny 100. számában 2012. július 25. megjelent a vidékfejlesztési miniszter 74./2012. számú az úgynevezett "magyar termék" rendelete, amelyik az élelmiszerek csomagolásán  önkéntesen elhelyezhető megkülönböztető jelölések használatát szabályozza. A rendelet teljes szövege alább olvasható. A rendelet 2012. szeptember 1. lép hatályba.
------------------------
A vidékfejlesztési miniszter 74/2012. (VII. 25.) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. §
(1) Ez a rendelet határozza meg az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során egyes, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében – az élelmiszer-vállalkozás által önkéntesen – kiemelten használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit.

(2) E rendeletet a Magyarországon forgalomba hozott azon élelmiszerekre kell alkalmazni, amelyek jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a 2–6. § szerinti formában utalnak annak származására, átlagosnál magasabb minőségére vagy nem iparszerű előállításának tényére.

(3) A 2–4. § szerinti származásra utaló, valamint a nem iparszerű előállítás tényére utaló jelölés feltüntetése nem keltheti azt a látszatot, hogy az adott termék magasabb minőségű vagy előállítása során az élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírások fokozottabb módon kerültek betartásra.

(4) E rendeletben szabályozott, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében használt megkülönböztető információk feltüntetése önkéntes. E rendeletben foglaltak betartásáért az az élelmiszer-vállalkozás felelős, aki azokat az élelmiszer jelölésén, megjelenítésén vagy a reklámozása során feltüntette.

(5) A (4) bekezdés szerinti élelmiszer-vállalkozásnak olyan nyilvántartási és nyomon követési rendszert kell alkalmaznia, amellyel az értékesítési lánc teljes folyamatában, azonosan értelmezhető módon, a felhasználó számára is kétséget kizáróan igazolni tudja e rendeletnek való megfelelést.

(6) E rendelet alkalmazásában:

a) alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint alapterméknek minősülő élelmiszer;

b) állítás: olyan közlés – különösen szó, szókapcsolat, egyszerű vagy összetett képi vagy grafikai megjelenítés vagy ezek bármilyen kombinációja –, amely a felhasználó számára a termék származásával, minőségével vagy előállításának módjával kapcsolatos információt közvetít;

c) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikkében meghatározott fogalom;

d) élelmiszer-jelölés: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) Mellékletének 13. pontjában meghatározott fogalom;

e) élelmiszer-minőség: az Éltv. Mellékletének 20. pontjában meghatározott fogalom;

f) élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

g) előrecsomagolt élelmiszer: az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 2. pontjában meghatározott fogalom;

h) feldolgozás: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés m) pontja szerinti fogalom;

i) feldolgozatlan termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés n) pontja szerint feldolgozatlan terméknek minősülő élelmiszer;

j) feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő élelmiszer;

k) felhasználó: az Éltv. Mellékletének 28. pontjában meghatározott fogalom;

l) forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom;

m) import: az Éltv. Mellékletének 33. pontjában meghatározott fogalom;

n) összetevő: az R. 7. § (4) bekezdésében meghatározott fogalom.

(7) Nem alkalmazható e rendelet a Tanácsnak a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelet XI. b. Mellékletében meghatározott termékek esetében.

2. §
(1) Az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során a „magyar termék”, vagy bármilyen egyéb állítás, jelölés vagy megkülönböztető információ, amely az élelmiszer magyar származására utal, kizárólag a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén használható.

(2) A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott alaptermék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

a) növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyûjtése, tisztítása és kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt;

b) állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, vadon élő halak kifogása, vagy, ha az alaptermék nem az állatból készül, különösen a méz, tej és tojástermelés esetén, az állat termelésbe állítása, és – ha az állati eredetű alaptermék csomagolt – előrecsomagolása Magyarországon történt;

c) növényi eredetű alaptermék, állati eredetű alaptermék bármilyen kombinációjaként előállított és forgalomba hozott élelmiszer esetén a felhasznált növényi eredetű alaptermék megfelel az a), és a felhasznált állati eredetű alaptermék megfelel a b) pontban foglaltaknak.

(3) A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott feldolgozatlan termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha annak a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti alaptermékből történő előállításakor valamennyi alkalmazott eljárást – különösen a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, kicsontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást – Magyarországon végeztek.

(4) A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

a) az előállításához használt feldolgozatlan termék összetevő eleget tesz a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) feldolgozásának minden lépése, amelynek eredményeképpen a végtermék létrejön, Magyarországon történt, és

c) az előállításához használt egyéb feldolgozott termék összetevői is megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(5) Nem szükséges a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmény betartása azon fûszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra.

3. §
(1) A forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a „hazai termék”, vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés, amely a termék Magyarországon feldolgozott, de a meghatározott mértékig import eredetű összetevőt is tartalmazó állapotára utal, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén használható.

(2) A „hazai termék”, vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

a) az előállításához használt feldolgozatlan termék összetevő több mint 50%-a megfelel a 2. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b) a feldolgozás minden lépése, amelynek eredményeképpen a felhasználónak szánt végtermék létrejön, Magyarországon történt, és

c) az előállításhoz használt feldolgozott termék összetevő megfelel az a)–b) pontokban meghatározott
követelményeknek.

4. §
(1) A forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a „hazai feldolgozású termék”, vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés, amely a termék Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőt tartalmazó állapotára utal, akkor tüntethető fel, ha a feldolgozás minden, a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárás Magyarországon történt.

(2) A feldolgozott termék előállítása során nem tekinthető a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárásnak a válogatás, az osztályozás, a szétválasztás, a csomagolás és a jelölés.

5. §
(1) A terméket megkülönböztető, az átlagosnál magasabb minőségi fokozatára vagy különleges minőségi tulajdonságaira utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor alkalmazható, ha

a) megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, és az megfelel a különleges vagy prémium előírásoknak;

b) a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem szabályozott megnevezéssel előállított és forgalomba hozott termék esetén a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonságokat a termék gyártmánylapján az előállítás megkezdése előtt meghatározták.

(2) Nem használható a megkülönböztető, az átlagosnál jobb minőségre, különleges tulajdonságra utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében, amely nem rendelkezik olyan jellemzővel, ami a Magyarországon forgalmazott és hasonló termékek kínálatával összehasonlítva a megkülönböztető, jobb, különleges minőséget igazolja. 

6. §
(1) A termék előállítása során a kézzel történő előállításra vagy a nem iparszerű eljárás alkalmazására utaló állítás a feldolgozatlan vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a megnevezés részeként akkor alkalmazható, ha

a) a megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, továbbá ha az alkalmazott eljárás és az élelmiszer minősége megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott követelményeknek;

b) a megnevezés a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem szabályozott, de a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezték, melyet Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak.

(2) Nem használható az (1) bekezdés szerinti megkülönböztető állítás az olyan feldolgozatlan vagy feldolgozott termék esetében, amelynél, bár a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű, hagyományos eszközökkel, egyszerű gépekkel végzik, de a Magyarországon alkalmazott iparszerű és nem iparszerű termelést megvalósító eljárás között nincs érdemi különbség.

7. §
(1) E rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

8. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

9. §
(1) Az 1. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartási és nyomon követési rendszert e rendelet hatálybalépésekor még nem alkalmazó élelmiszer-vállalkozásnak e rendelet hatálybalépését követő 90. napig kell bevezetnie.

(2) Az olyan élelmiszer, amelynek csomagolásán e rendelet szerint minősülő, de e rendelet előírásainak nem megfelelő állítás található, e rendelet hatálybalépését követően 12 hónapig hozható forgalomba és minőség-megőrzési ideje végéig forgalomban tartható.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (6) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (107) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (47) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (34) értékesítés (15) EU (28) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (4) fiatalok (20) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (4) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (22) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (3) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (4) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (19) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (3) tréning (10) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (11) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum