Élelmiszereknél hogyan kerüljük el a jelölési hibákat? - 2012. november 7., szerda

"A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy megfelelő tájékoztatáshoz jussanak az általuk fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatosan. ... Az élelmiszerjog egyik általános elve, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegye a fogyasztott élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását, és megelőzze a fogyasztókat félrevezető gyakorlat alkalmazását."  
Többek között ezeket az elvárásokat tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete. 
Hogyan kerüljük el a jelölési hibákat? Melyek az új tápérték jelölési szabályok? Milyen állítások vonatkozhatnak a tápanyag-összetételre és az egészségre? A válaszokat első kézből, a NÉBIH, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságtól kapjuk meg.

Az Élelmiszerklub Délelőtt második meghívott előadója Kovács Krisztina, a NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály osztályvezető lesz 2012. november 7., szerdán 9 órától 12 óráig. Előadásának a címe:

• Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat?  

A délelőtt keretében az alábbi témákkal foglalkozunk:

• A leggyakoribb jelölési hibák 
• Az 1169/2011/EU rendelet új előírásai
• Tápérték jelölési szabályok (régi és új előírások)
• Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások

(A jogszabály számára kattintva az Élelmiszerklub Alapítvány Jogszabályok az élelmiszer-gazdaságban honlapjára érkezik, ahol a rendelet szövege olvasható.)

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3. térkép
(Parkolás a hotel zárt parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:

• 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
• 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)

REGISZTRÁCIÓ az oldal alján vagy ITT

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.

Vannak kérdései a fenti témákkal kapcsolatban?
Küldje be az alábbi űrlapon, mi továbbítjuk az előadónak és az Élelmiszerklub Délelőttön választ kap a kérdésekre.



REGISZTRÁLNI AZ ELŐADÁSRA AZ ALÁBBI ADATLAP KITÖLTÉSÉVEL LEHET.
Szeretettel várjuk az Élelmiszerklub Délelőtt programjain. Kérdéseire szívesen válaszolunk.
E-mail: sarkozy@elelmiszerklub.hu 

Jogszabályokkal a magyar termékekért, avagy a puding próbája az evés (beszámoló)

Az Élelmiszerklub önkénteseként volt szerencsém részt venni az alapítvány által szervezett klubdélelőttön október 17., szerdán Budapesten. Mintegy harminc élelmiszeripari vállalkozás képviselője volt az eseményen, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese Szegedyné Fricz Ágnes tartott előadást.

Három jogszabály került közelebb a hallgatósághoz:

• A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
• Az egyes ÖNKÉNTES megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012.(VII. 25.) VM rendelet
• A gyártmánylapról szóló 82/2012.(VIII.2.) VM rendelet (hatályba lépése 2013. január 1. kötelező)

Az előadó asszony kivetített részletes vázlata megtekinthető a honlapon, a címekre kattintva. Erről én többet nem is mondanék. Érdekesebb az, ahogy a résztvevők reagáltak. Például rögtön felvetődött, hogy igazából mi is az a hungarikum.

A HÍR program keretében összeállításra került egy háromszázas termékből álló gyűjtemény Magyarország tájjelegű élelmiszereiből, amely folyamatosan bővítésre kerül: például búzacsíramálé, orosházi banán, szomolyai cseresznye. Az Uniós földrajzi árujelzőket viselő termékek közé több termékünk is felvételre került, amelyeket elsőként a HÍR programban írtak le. Ilyenek például a Szegedi fűszerpaprika, Gyulai kolbász, Csabai kolbász.

Persze sorolhatnánk még jócskán. Ezeket veszik most számba a hungarikum bizottsággal az élen, ami most alakul(t) frissen. És lesznek bizottságok a településeken, a megyékben és a különböző ágazatokban.

De kedves olvasó még ne örüljön, ebből nem válnak még munkahelyek, mert ezek mind önkéntes alapon szerveződnek. Az előadás vázlatában kis ernyők jelképezik a gondoskodást és a felépítés mikéntjét. Ugyanis nincs még rá pénz.

A következő kérdésre is hasonló volt a válasz, amikor a projekt marketingjéről kérdeztek. Felvetődött, hogy ha környezetükben hungarikum gyanús termék van, hová fordulhatnak. A minisztérium Élelmiszer-feldolgozási főosztályának el lehet küldeni, a titkárság a szakbizottságok megalakulást követően továbbítja azokat a megfelelő szakértőknek.

Magyar termék – Hazai termék – Magyarországon készült termék - Magyar márka kifejezések definiálása nehéz.  Készült is egy felmérés a lakosság körében, mely szerint mi a magyar termék. Hát sokunkban nagy káosz van, többek közt bennem is. Ne vegyék zokon, ha nem értem, miért nem jó már a Kiváló Magyar Termék embléma – most már logónak illik nevezni –, pedig szép piros-fehér-zöld, meg minden.

Itt ugyan elmondták, hogy az új törvénynek nem felel meg, azért. Pedig már megszoktuk, keressük. Még akkor is, ha időnként átvágnak bennünket. Most nem csak divat a magyart keresni, de úgy érezzük, hogy "Mari néni" pénztárcáját tömjük, ha a multiknál is magyart vásárolunk.

Persze járhatunk úgy is, mint én egyszer: Makói származásúként megörültem, hogy az egyik mega áruházban makói hagymát leltem. Vittem is a páromnak, aki szintén földim is. Ő nem volt rest felvenni a szemüvegét, és apró betűvel megtalálta, hogy a származási hely Kína, csak Makón csomagolták. Persze ilyenkor meg más anomáliák esetén is szankciók következhetnek. Ezekről is szó esett a kérdések alapján.

Sárváriné Lakatos Éva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer-biztonsági felügyelője többek között tisztázta az adalék anyagok fogalmát, miszerint azokat magukban nem fogyasztjuk, ugyanis az élelmiszergyártók közül többen kérdeztek az adalék anyagok definíciójáról, százalékokról,  a termékek alapanyagainak származási hely szerinti meghatározásáról. Vagy inkább arról, hogy mi van akkor, ha hazánkban azt a valamit nem tudják beszerezni, ami kellene. Lehet-e akkor magyarnak nevezni? 100 százalékos „tolerancia” mellett nehéz.

Valaki megjegyezte: A pénztárig tart a magyar fogyasztói öntudat. Hát igen, bár mostanában az áruházláncokba beszállítók is panaszkodnak, hogy a szerződéseik szigorodnak.

Nem hangzott el hangosan, de én meghallottam az egyik résztvevő dohogását: Tipikus magyar dolog ez kérem, jogszabályokkal akarjuk a dolgokat megoldani. Nem hagyjuk, hogy a piac dolgozzon.

Az élelmiszergyártás jelen levő képviselői azzal a tudattal távozhattak, hogy már megint nehezül egy kicsit a dolguk, de szent elhatározásuk, hogy kitartanak. Ahogy mondani szokás: a puding próbája az evés.

Kocsisné Soós Katalin
Az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese