2013. november 30.

Kézműves helyi élelmiszerek szemináriuma. Marketing, értékesítési és jogi ismeretek átadása - 2014. január

MEGHÍVÓ

Kézműves helyi élelmiszereket állít elő? Szeretné termékeit még több fogyasztóval megismertetni? Friss élelmiszereket termel és tervezi, hogy azokat feldolgozva növeli családi gazdasága bevételét? Kistermelői élelmiszereket értékesít? Bővíteni szeretné vásárlóinak a számát? 
Ha igen, jöjjön el az Élelmiszerklub Alapítvány kézműves helyi élelmiszerek szemináriumára. Marketing, kereskedelmi és jogi ismeretek átadásával segítjük vállalkozását. Kérdéseire is választ kaphat a rendezvényen. 

A részvétel ingyenes, csak előzetes regisztrációt kérünk.

Időpontok és helyszínek:
  • 2014. január 10.,péntek 14-18 óra-Kecskemét, Hotel Három Gúnár (Batthyány u. 1-7.)
  • 2014. január 11.,szombat 10-16 óra-Kecskemét, Hotel Három Gúnár (Batthyány u. 1-7.)
  • 2014. január 17., péntek 14-18 óra - Székesfehérvár, Szárcsa Hotel (Szárcsa u. 1.)
  • 2014. január 18., szombat 10-16 óra - Székesfehérvár, Szárcsa Hotel (Szárcsa u. 1.)
  • 2014. január 24., péntek 14-18 óra - Nyíregyháza, Korona Hotel (Dózsa György út 1.)
  • 2014. január 25., szombat 10-16 óra - Nyíregyháza, Korona Hotel (Dózsa György út 1.)
Program:

I. Marketing ismeretek átadása
  • Mi a marketing?
  • Miért van marketingre szükség a kézműves élelmiszereknél?
  • Miben tér el a nagyvállalati és a kistermelői marketing?
  • Kik lesznek a vásárlóink?
  • Mi a különbség a vásárló és a fogyasztó között?
  • Mi az a réspiac?
  • Hogyan fejlesszünk termékeket?
  • Mikor bővítsük termékválasztékunkat?
  • Miben segít a piackutatás?
  • Melyik piackutatási módszereket alkalmazzuk?
  • Mi az a márka?
  • Hogyan válasszunk márkanevet?
  • Milyen szabályokat kell betartanunk márkázásnál?
  • Hogyan tegyük márkánkat ismertté?
  • Milyen csomagolást válasszunk?
  • Mi kerüljön a címkékre?
  • Milyen áron adjuk el termékeinket?
  • Mikor adjunk és milyen kedvezményeket vevőinknek?
  • Hogyan juttassuk el termékeinket a vásárlókhoz?
  • Mi az az értékesítési csatorna?
  • Hogyan növeljük bevételünket?
  • Miért van szükségünk nyereségre?
  • Hol reklámozzuk termékeinket és hogyan?
II. rész Értékesítési ismeretek átadása
  • Milyen értékesítési lehetőségek vannak a régióban?
  • Hogyan elemezzük a lehetőségeket?
  • Mi az a SWOT elemzés? Hogyan alkalmazzuk?
  • Miként határozzuk meg az átadási vagy eladási árakat?
  • Mikor értékesítsük termékeinket termelői piacon?
  • Hogyan értékesítsünk termelői piacokon?
  • Melyek a hagyományos piacok előnyei és hátrányai?
  • Hogyan értékesítsünk hagyományos piacokon?
  • Hogyan kerülhetünk be szakboltokba?
  • Mikor érdemes termékeinket kiskereskedőknek eladni?
  • Hogyan végezzünk értékesítési kalkulációkat?
  • Miként tárgyaljunk a kiskereskedőkkel?
  • Hogyan olvassuk az értékesítési szerződések feltételeit?
  • Honnan gyűjthetünk információkat a kiskereskedőkről?
  • Mit várjunk el a kiskereskedőktől és hogyan teljesítsük elvárásaikat?
  • Hogyan tudjuk növelni forgalmunkat és nyereségünket?
III. rész Jogi ismeretek átadása
  • Magyar Élelmiszerkönyv a kézműves termékekről 
  • A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről 52/2010. FVM rendelet
  • Az élelmiszerek jelöléséről 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet
  • A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet 
  • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi XLVI. törvény 
  • Az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről 64/2007. (VII. 23.) FVM–EüM együttes rendelet
Előadók:
  • Sárközy Ildikó, Élelmiszerklub Alapítvány kuratórium elnök - Marketing ismeretek átadása 
  • Tóth Ferenc, Élelmiszerklub Alapítvány kuratórium tagja - Értékesítési ismeretek átadása
  • Szegedyné Fricz Ágnes, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese - Jogi ismeretek átadása
A résztvevők létszáma: 20 fő/helyszín - összesen 60 fő

Hogyan lehet részt venni? 

A jelentkezéshez a néhány sorral lejjebb található online adatlap kitöltését kérjük.
Regisztrációja elfogadásáról emailben értesítést küldünk.

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg.


2013. november 19.

Élelmiszerklub Délelőtt: Munka és magánélet egyensúlya – ünnepi kiadás! - 2013. december 4., szerda

MEGHÍVÓ

Vezetési leckék a jobb teljesítmény érdekében.  
Vezetőfejlesztés és szervezetfejlesztés élelmiszercégek vezetőinek
Gyakorlati módszerek, működő eszközök

4. Munka és magánélet egyensúlya – ünnepi kiadás!
2013. december 4., szerda 9-12 óra
  • Nonstop, napi 24 órában működő világban élünk. Létezik-e mégis egyensúly a munka és a magánélet között, vagy ez csak mítosz a mai korban?
  • Az ünnepek közeledtével különösen aktuális téma ez a vállalati vezetők számára. Fokozódik a stressz a cégnél az év végi teendők miatt, a család részéről is sok az elvárás, és valljuk be, mi magunk is többet vennénk részt a saját magánéletünkben. Csak hát… mi is akadályoz meg bennünket? Az idő? A túl sok teendő? A túl nagy felelősség
  • Melyek azok a fő alapelvek, amelyek segítségével már holnaptól kiegyensúlyozottabb életet teremthetek?
Minden helyzet megoldásához vezető úton az első lépés az, ha tudatosítjuk magunkban a helyzet létezését. Ezen a műhelyfoglalkozáson a résztvevők egy rövid előadásban megismerhetik a munka-magánélet egyensúllyal kapcsolatos legfrissebb nemzetközi szakirodalom modelljeit, megállapításait. Láthatunk jól működő példákat.

Ezt követően felgyűrjük az ingujjat, és olyan gyakorlati módszereket, technikákat ismerünk meg és alkalmazunk a saját helyzetünkre, amelyekkel már aznaptól kezdve nem csak a vezetők élete lesz könnyebb, hanem beosztottaik számára is kedvezőbb, kiegyensúlyozottabb légkört tudnak teremteni. Példákat láthatunk bevált és működésképtelen módszerekről. Megkeressük a legsikeresebb megoldásokat, és ötleteinkkel egymás egyensúlyának megteremtéséhez is hozzájárulunk.Célunk, hogy a résztvevők megtanulják tudatosan és eredményesen alkalmazni a munkájukat és a magánéletüket kiegyensúlyozó módszereket, és ezt beosztottjaik felé is közvetíteni tudják.

A három órás időtartam arra elég, hogy az alapokat lefektessük, sok felismerésre fogunk rátalálni a délelőtt során. A tartós és látványos eredményhez azonban utána még sok munkára lesz szükség a vezetők részéről. Épp megfelelő időszak ehhez a december!

Kiegyensúlyozottan szeretné tölteni az idei ünnepeket? Ezen a délelőttön sok eszközt kaphat hozzá. Nyitottság, aktivitás – amit mindezért kaphat, az a fejlődés, a változás.

Szakértő vendég: Szabados Andrea ACC, Vezetői és üzleti coach

A gondolatébresztő előadást minden alkalommal interaktív beszélgetés követi. A beszélgetés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi trendek megismerésével és a tapasztalataik kölcsönös megosztásával új megoldásokat találjanak saját helyzetük optimalizálására.

Jelentkezés és további információk az előadásról az Élelmiszerklub honlapjának Délelőtt menüpontjában, melyet az alábbi linkre kattintva is elérhet.
www.elelmiszerklub.hu/p/delelott.html

2013. november 5.

Élelmiszerklub Délelőtt: Hat lépés a motivált munkaerő eléréséhez - 2013. november 13., szerda


MEGHÍVÓ
Vezetési leckék a jobb teljesítmény érdekében.  
Vezetőfejlesztés és szervezetfejlesztés élelmiszercégek vezetőinek
Gyakorlati módszerek, működő eszközök

3. Hat lépés a motivált munkaerő eléréséhez
2013. november 13., szerda 9-12 óra
  • Hogyan működik a kívülről jövő motiváció? 
  • Lehet-e „cukorral és korbáccsal” vezetni a beosztottakat? 
  • Mi kell ahhoz, hogy a munkatársak maguktól érezzék a késztetést a munkára?
Sok vezető érzi azt, hogy munkatársaiban kiaknázatlan erők rejlenek, melyek mozgósításához nincs megfelelő eszköztáruk. A legújabb vezetési irányelvek szerint a munkatársakban levő belső hajtóerőt más tényezőkkel tudjuk befolyásolni, mint a hagyományos jutalmazással és büntetéssel.

A résztvevők egy rövid előadásban megismerhetik a motiváció legfrissebb elméleti ismereteit, befolyásolásának módszereit, bevált modelljeit. A hosszabb gyakorlati blokkban pedig felmérhetik saját motivációs jellemzőiket, majd gyakorlatokon keresztül közösen megnézzük, milyen módszerekkel motiváljunk alkotó munkára. Példákat láthatunk a motivációt visszafogó (demotiváló) elemek kiküszöbölésére is. Megkeressük a legsikeresebb megoldásokat, végül minden résztvevő eljut saját hatlépéses megoldásához, melynek alkalmazásával sikeresen tudja motiválni beosztottait.

Célunk, hogy megtanuljuk tudatosan és eredményesen alkalmazni a megfelelő motivációs módszereket. A három órás időtartam arra elég, hogy az alapokat lefektessük, sok felismerésre fogunk rátalálni a délelőtt során. A tartós és látványos eredményhez azonban utána még sok munkára lesz szükség a vezetők részéről. Nyitottság, aktivitás – amit mindezért kaphat, az a fejlődés, a változás.

Szakértő vendég: Szabados Andrea ACC, Vezetői és üzleti coach
A gondolatébresztő előadást minden alkalommal interaktív beszélgetés követi. A beszélgetés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi trendek megismerésével és a tapasztalataik kölcsönös megosztásával új megoldásokat találjanak saját helyzetük optimalizálására.

Az előadássorozatról röviden:
Létezik-e olyan módszer, melynek segítségével nem csupán fejleszthetjük saját vezetői eszköztárunkat, de egyúttal növeli a munkavállalók elégedettségét, csökkenti a munkaerő-fluktuációt, fokozza a munkavállalói elkötelezettséget és a vállalati teljesítményt, segít a stressz mérséklésében, és segít a vállalatoknak az eredmény növelésében? Ha igen, hogyan lehet ezt alkalmazni a mindennapjainkban?

A beszélgetés során arra fogunk törekedni, hogy a résztvevők az elhangzottak alapján a saját optimális megoldásukat találják meg.
A résztvevőket arra kérjük, hogy nyitottságukat és aktivitásukat feltétlenül hozzák magukkal.

További információkat az előadássorozatról az Élelmiszerklub honlapjának Délelőtt menüpontjában olvashat, melyet az alábbi linkre kattintva érhet el.
www.elelmiszerklub.hu/p/delelott.html

Jelentkezés az előadásra: az alábbi online adatlap kitöltésével lehet.

2013. október 22.

Élelmiszerklub Délelőtt: Hogyan tudja eredményesen kezelni a vállalatnál felmerülő konfliktusokat? - 2013. október 30., szerda


MEGHÍVÓ
Vezetési leckék a jobb teljesítmény érdekében.
Vezetőfejlesztés és szervezetfejlesztés élelmiszercégek vezetőinek
Gyakorlati módszerek, működő eszközök előadássorozat

2. Hogyan tudja eredményesen kezelni a vállalatnál felmerülő konfliktusokat? 
2013. október 30., szerda 9-12 óra
  • Hogyan viselkedik konfliktushelyzetben? Hogyan érvel? 
  • El tudja kerülni a konfliktusokat? Érdemes egyáltalán elkerülni a konfliktusokat? 
  • Vajon minden helyzetben a kompromisszumos megoldás a legelőnyösebb? Milyen módszerek léteznek a konfliktusok kezelésére?
  • Hogyan lehet jó érzéssel kikerülni egy konfliktushelyzetből? Létezik erre best practice?
A konfliktus, azaz az eltérő érdekek ütközése minden vállalat életében jelen van. Fontos megérteni, hogy a konfliktushelyzet tudatosítása a legtöbb esetben már egyenes utat jelent a megoldáshoz is. Ezen a műhelyfoglalkozáson a résztvevők egy rövid előadásban megismerhetik konfliktusok előnyeit (!), tipikus formáit és kezelésének módszereit. A hosszabb gyakorlati blokkban pedig a résztvevők először meghatározzák jellemző konfliktuskezelési módszereiket, majd gyakorlatokon keresztül közösen megkeressük a legsikeresebb megoldásokat. Mindezekkel a résztvevők fejleszthetik konfliktuskezelési készségeiket.  Célunk, hogy megtanuljuk tudatosan és eredményesen használni a megfelelő konfliktuskezelési módszereket.

Csodát nem tudunk tenni, mert varázsütésre nem tudunk változtatni önmagunkon: mindez sok gyakorlással épülhet be a viselkedésünkbe. Az alapokat azonban le tudjuk fektetni, sok felismerésre fogunk rátalálni a délelőtt során. Ha pedig már jártas vagy a konfliktuskezelés alkalmazásában, akkor még jobban elmélyítheted az eredményes módszert.
Nyitottság, aktivitás – amit mindezért kaphat, az a fejlődés, a változás.

Szakértő vendég: Szabados Andrea ACC, Vezetői és üzleti coach
A gondolatébresztő előadást minden alkalommal interaktív beszélgetés követi. A beszélgetés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi trendek megismerésével és a tapasztalataik kölcsönös megosztásával új megoldásokat találjanak saját helyzetük optimalizálására.

Az előadássorozatról röviden:
Létezik-e olyan módszer, melynek segítségével nem csupán fejleszthetjük saját vezetői eszköztárunkat, de egyúttal növeli a munkavállalók elégedettségét, csökkenti a munkaerő-fluktuációt, fokozza a munkavállalói elkötelezettséget és a vállalati teljesítményt, segít a stressz mérséklésében, és segít a vállalatoknak az eredmény növelésében? Ha igen, hogyan lehet ezt alkalmazni a mindennapjainkban?

A beszélgetés során arra fogunk törekedni, hogy a résztvevők az elhangzottak alapján a saját optimális megoldásukat találják meg.
A résztvevőket arra kérjük, hogy nyitottságukat és aktivitásukat feltétlenül hozzák magukkal.

További információkat az előadássorozatról az Élelmiszerklub honlapjának Délelőtt menüpontjában olvashat, melyet az alábbi linkre kattintva érhet el.
www.elelmiszerklub.hu/p/delelott.html

Jelentkezés az előadásra: az alábbi online adatlap kitöltésével lehet.

2013. október 10.

Élelmiszerklub Délelőtt: Így adjunk visszajelzést, ha valódi fejlődést szeretnénk - 2013. október 16., szerda


MEGHÍVÓ
Vezetési leckék a jobb teljesítmény érdekében.
Vezetőfejlesztés és szervezetfejlesztés élelmiszercégek vezetőinek
Gyakorlati módszerek, működő eszközök előadássoroza

1. Így adjunk visszajelzést, ha valódi fejlődést szeretnénk 
2013. október 16., szerda 9-12 óra

Mi köze a minőségi kommunikáció új eszközének a reggelihez? Az októberi délelőttön kiderül.

„A jövőt még tudod alakítani. A múlton már nem tudsz változtatni” – ez a kiinduló alapgondolata az új visszajelzési forma, a feedforward koncepciójának, melyet Marshall Goldsmith, a világ egyik legbefolyásosabb vezetési gondolkodója dolgozott ki.

Mióta is működik a vállalatoknál a teljesítményértékelés rendszere? Gondoljunk bele: ha a kapott visszajelzések hatására dalolva menne a fejlődés, mostanra már mindenkinek tökéletesnek kéne lennie!...

A hagyományos visszajelzéssel, a visszacsatolással az alapvető probléma az, hogy a múltra koncentrál, nem arra a rengetegféle lehetőségre, ami a jövőben megtörténhet. Így az egymásnak adott visszajelzés korlátozott és statikus jellegű; ezzel szemben ott a lehetőség arra, hogy dinamikus, korlátok nélküli visszajelzést adjunk. Mit kell ehhez tenni?

Az előrecsatolás gyors és hatékony visszajelzési forma, amely rugalmasan használható, és látványos eredményt hoz a szervezet működésében.

A délelőtt során áttekintjük a résztvevők mindennapi kommunikációs gyakorlatát, közelről megvizsgáljuk a visszajelzés formáit, és körbejárjuk a témát: miért érdemes az előrecsatoló visszajelzést választani a mindennapi kommunikációban? A résztvevők fejlődésre számíthatnak saját kommunikációs készségeikben, és a gyakorlatban használható technikákat sajátíthatnak el.

Szakértő vendég: Szabados Andrea ACC, Vezetői és üzleti coach

A gondolatébresztő előadást minden alkalommal interaktív beszélgetés követi. A beszélgetés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi trendek megismerésével és a tapasztalataik kölcsönös megosztásával új megoldásokat találjanak saját helyzetük optimalizálására.

Az előadássorozatról röviden:
Létezik-e olyan módszer, melynek segítségével nem csupán fejleszthetjük saját vezetői eszköztárunkat, de egyúttal növeli a munkavállalók elégedettségét, csökkenti a munkaerő-fluktuációt, fokozza a munkavállalói elkötelezettséget és a vállalati teljesítményt, segít a stressz mérséklésében, és segít a vállalatoknak az eredmény növelésében? Ha igen, hogyan lehet ezt alkalmazni a mindennapjainkban?

A beszélgetés során arra fogunk törekedni, hogy a résztvevők az elhangzottak alapján a saját optimális megoldásukat találják meg.
A résztvevőket arra kérjük, hogy nyitottságukat és aktivitásukat feltétlenül hozzák magukkal.

További információkat az előadássorozatról az Élelmiszerklub honlapjának Délelőtt menüpontjában olvashat, melyet az alábbi linkre kattintva érhet el.
www.elelmiszerklub.hu/p/delelott.html

Jelentkezés az előadásra: az alábbi online adatlap kitöltésével lehet.

2013. október 4.

Élelmiszerklub Délelőtt - Vezetési leckék a jobb teljesítmény érdekében, 2013. október 16., szerda

MEGHÍVÓ

Vezetési leckék a jobb teljesítmény érdekében. 
Vezetőfejlesztés és szervezetfejlesztés élelmiszercégek vezetőinek

4 előadás és konzultáció kéthetente 2013. októberben és novemberben

Létezik-e olyan módszer, melynek segítségével nem csupán fejleszthetjük saját vezetői eszköztárunkat, de egyúttal növeli a munkavállalók elégedettségét, csökkenti a munkaerő-fluktuációt, fokozza a munkavállalói elkötelezettséget és a vállalati teljesítményt, segít a stressz mérséklésében, és segít a vállalatoknak az eredmény növelésében? Ha igen, hogyan lehet ezt alkalmazni a mindennapjainkban?

Gyakorlati módszerek, működő eszközök

1. előadás:  Így adjunk visszajelzést, ha valódi fejlődést szeretnénk
2. előadás:  Hogyan tudom eredményesen kezelni a vállalatnál felmerülő konfliktusokat?
3. előadás:  Hat lépés a motivált munkaerő eléréséhez
4. előadás:  Munka és magánélet egyensúlya – létezik ilyen?

A gondolatébresztő előadást minden alkalommal interaktív beszélgetés követi. A beszélgetés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi trendek megismerésével és a tapasztalataik kölcsönös megosztásával új megoldásokat találjanak saját helyzetük optimalizálására.

A beszélgetés során arra fogunk törekedni, hogy a résztvevők az elhangzottak alapján a saját optimális megoldásukat találják meg.
A résztvevőket arra kérjük, hogy nyitottságukat és aktivitásukat feltétlenül hozzák magukkal.

Szakértő előadó: Szabados Andrea ACC, Vezetői és üzleti coach
További információ az előadóról: www.a-coaching.hu

Időpontok: 
  • 2013. október 16., szerda 9-12 óra
  • 2013. október 30., szerda 9-12 óra
  • 2013. november 13., szerda 9-12 óra
  • 2013. november 27., szerda 9-12 óra
Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3térkép
(Parkolás a hotel zárt fizetős parkolójában, az Europark ingyenes parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 9.500 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes) - távszámlát küldünk emailben
  • 14.500 Ft / fő / alkalom készpénzzel helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes) - távszámlát küldünk emailben
A résztvevők létszáma 12 fő.

REGISZTRÁCIÓ néhány sorral lejjebb.

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.

2013. augusztus 30.

VM - Kérdőív a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergén összetevőire vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban (2013. szeptember 6-ig)

A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért felelős Államtitkársága felmérést végez a vendéglátás, közétkeztetés és a kereskedelem, valamint a fogyasztók körében a nem előrecsomagol élelmiszerek allergén összetevőire vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban.

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet értelmében 2014 decemberétől valamennyi élelmiszer-vállalkozás számára kötelező lesz a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergénekre vonatkozó információinak megadása a fogyasztó részére.

A tagállamok, így Magyarország is nemzeti intézkedéseket fogadhat el arról, hogy az allergiát és intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatos információkat milyen formában kell majd közölni és megjeleníteni.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, annak érdekében, hogy valamennyi élelmiszer-vállalkozás számára egy könnyen értelmezhető és alkalmazható jogszabályt készítsen elő, felmérést végez a vendéglátásban és közétkeztetésben, valamint a kereskedelemben értékesített, nem előrecsomagolt élelmiszerek allergénekkel kapcsolatos tájékoztatásának jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli lehetőségekről.

Ezzel egyidőben zajlik egy fogyasztói felmérés arról, hogy jelenleg hogyan jutnak allergénekkel kapcsolatos információkhoz a nem előrecsomagolt élelmiszerek vásárlása során.

A felméréshez kapcsolódó kérdőíveket minél szélesebb körben szeretnénk kitöltetni, ezért kérem Önöket, hogy az itt letölthető dokumentumokat szíveskedjenek kitölteni és kitöltött kérdőíveket az elelmiszer.hirlevel@vm.gov.hu e-mail címre legkésőbb 2013. szeptember 6-ig megküldeni.

A kérdőívek itt érhetők el:

kérdőív vállalkozások részére

kérdőív a fogyasztók részére

Azok az élelmiszer-vállalkozók, akik a vendéglátásban/közétkeztetésben és az élelmiszer-kereskedelem is tevékenykednek, kérem tevékenységi körönként, külön kérdőíveket töltsenek ki.

Forrás: VM

2013. május 15.

NFH - A fogyasztóvédelmi hatóság élelmiszerek ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatai (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2013. május 8-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
  • A fogyasztóvédelmi hatóság élelmiszerek ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatai 
Előadó: Dr. Becsky-Balku Orsolya, NFH Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály főosztályvezető

NFH - Hatósági kommunikáció az NFH alternatív kezdeményezéseinek tükrében (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2013. május 8-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
  • Hatósági kommunikáció az NFH alternatív kezdeményezéseinek tükrében 
Előadó: Dr. Fülöp Zsuzsanna, NFH Stratégiai Kabinet főosztályvezető-helyettes

2013. április 26.

NFH: Az élelmiszerek ellenőrzésének tapasztalatai (előadás)

Élelmiszerklub Délelőtt:
3 óra az élelmiszer-gazdaság mindennapi kérdéseiről.
Mindaz, amit a választott témákról tudni szeretne, most megkérdezheti.

Az Élelmiszerklub Délelőtt május eleji rendezvényének témája az élelmiszerek fogyasztóvédelmi ellenőrzésének tapasztalatai, a meghívott előadók a 
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakemberei. 

Az előadások:

1. A fogyasztóvédelmi hatóság élelmiszerek ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatai 
Előadó: Dr. Becsky-Balku Orsolya, NFH Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály főosztályvezető

2. Hatósági kommunikáció az NFH alternatív kezdeményezéseinek tükrében 
Előadó: Dr. Fülöp Zsuzsanna, NFH Stratégiai Kabinet főosztályvezető-helyettes.


Időpont: 2013. május 8., szerda 9-12 óra

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3térkép
(Parkolás a hotel zárt fizetős parkolójában, az Europark ingyenes parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján  vagy ITT vagy ezen a linken: http://goo.gl/ntNL8

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.


************************************************************************

REGISZTRÁLNI AZ ELŐADÁSOKRA AZ ALÁBBI ADATLAP KITÖLTÉSÉVEL LEHET.
Szeretettel várjuk az Élelmiszerklub Délelőtt programjain. Kérdéseire szívesen válaszolunk.
Email: sarkozy (kukac) elelmiszerklub.hu

2013. április 16.

Mi alapján dönt a GVH Gazdasági Versenyhivatal?

A magyar termékekre vonatkozóan a nol.hu írja
"a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például több áruházláncot azért bírságolt meg, mert azok tradicionálisan magyar márkák esetében nem bizonyították megfelelően a termékek „magyarságát”, míg a szaktárca rendelete alapján magyarnak minősül a Coca-Cola és a gyorséttermi hamburger is.
...
Azonban a versenyhivatali eljárások sajátossága, hogy nemcsak a VM rendeletét veszi alapul. Sőt, egyes vélemények szerint a GVH döntéseikor szinte tüntetően nem a tárca rendeletére támaszkodik, hanem a fogyasztóvédelmi törvényből vezette le a döntéseit. A GVH véleménye szerint az átlagvásárló számára az a magyar, ami magyar alapanyagból és Magyarországon készül – ezt a bíróság több alkalommal is elfogadta."


A "dinnye kartell" ügyében a GVH sajtóközleményében szerepel
"A GVH úgy ítélte meg, hogy a jogkövetkezmény nélküli, pusztán a jogsértés kimondására irányuló eljárás a jelen körülmények között nem vezethet a verseny feltételeinek érdemi javulásához. A GVH álláspontja szerint a jelenlegi szabályozási helyzet jogbizonytalanságot teremt a mezőgazdasági termékekre irányuló kartellek megítélésében. Minderre tekintettel a GVH eljárását megszüntette." 


Milyen szempontok és jogszabályok alapján dönt a GVH? 

Jöjjön el az Élelmiszerklub Délelőtt következő, 2013. április 24., szerdai rendezvényére Budapesten és kérdezze meg személyesen a GVH szakembereitől. A magyar élelmiszerekről, a kereskedelmi törvény és a többi élelmiszer-gazdasági jogszabály versenyhivatali alkalmazásáról.

A GVH előadások és témáik:

Élelmiszeripar és versenyjog: a Gazdasági Versenyhivatal szerepe az agráriumban
Előadó: dr. Kocsis Márton vizsgáló tanácsos, Gazdasági Versenyhivatal – Antitröszt Iroda
  1. A verseny szerepe a gazdaságban – általános versenypolitikai áttekintés
  2. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, feladatai, tevékenysége
  3. Az agrárium különleges helyzete
  4. A különleges versenyjogi megközelítés indokai
  5. Jogi háttér összefoglalása (magyar jog, EU jog)
  6. Kereskedelmi törvény
  7. Kereskedelmi törvény – beszállítókkal szembeni visszaélés
  8. Kereskedelmi törvény – eljárásjog, hatáskör megosztás
  9. Kereskedelmi törvény – esetjog (korábbi ügyek, VJ-47/2010 – SPAR ügy)
  10. Termékpálya kódex 2009 
  11. Tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény 
  12. Szakmaközi törvény
  13. A Szakmaközi törvény 2012-es módosítása
  14. Kérdések és válaszok
Fogyasztóvédelem az élelmiszerek piacán 
Előadó: Köcse Ildikó vizsgáló, Gazdasági Versenyhivatal – Fogyasztóvédelmi Iroda

1. A fogyasztó szerepe a piaci verseny kialakításában és a fenntartásában: információkeresés és alternatíva értékelés
2. Állami beavatkozás: fogyasztói döntések szabadságának védelme
3. A Gazdasági Versenyhivatal feladatai és tevékenysége a fogyasztóvédelem területén
4. Közösségi és hazai jogi szabályozás
5. Élelmiszerekkel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő versenyjogi és fogyasztóvédelmi kifogások ismertetése, azok jogi megítélése, különös tekintettel az alábbiakra:
  • egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések (pl. magyar termék megjelölés, illetve erre utaló képi eszközök) élelmiszereken történő használatáról
  • készlethiány
  • egészségre ható tulajdonságra utaló, illetve gyógyhatásra utaló állítás alkalmazása a kereskedelmi kommunikációban
  • az „akár” szóval felvezetett reklámígéret
6. Kérdések és válaszok

Időpont: 2013. április 24., szerda 9-12 óra

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3térkép
(Parkolás a hotel zárt fizetős parkolójában, az Europark ingyenes parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)
REGISZTRÁCIÓ az oldal alján  vagy ITT vagy ezen a linken: http://goo.gl/ntNL8

Az Élelmiszerklub Alapítvány mindent megtesz azért, hogy a meghirdetett program megvalósuljon. Rajta kívül álló események azonban szükségessé tehetik annak módosítását.


************************************************************************

REGISZTRÁLNI AZ ELŐADÁSOKRA AZ ALÁBBI ADATLAP KITÖLTÉSÉVEL LEHET.
Szeretettel várjuk az Élelmiszerklub Délelőtt programjain. Kérdéseire szívesen válaszolunk.
Email: sarkozy@elelmiszerklub.hu


Élelmiszerklub Délelőtt

Élelmiszerklub Délelőtt - GVH: Élelmiszeripar és versenyjog. Fogyasztóvédelem az élelmiszerek piacán - 2013. április 24., szerda

Élelmiszerklub Délelőtt

Élelmiszerklub Délelőtt:
3 óra az élelmiszer-gazdaság mindennapi kérdéseiről.
Mindaz, amit a választott témákról tudni szeretne, most megkérdezheti.

Az Élelmiszerklub Délelőtt áprilisi rendezvényének meghívott előadói a GVH Gazdasági Versenyhivatal szakemberei. Az előadások témái: 

Élelmiszeripar és versenyjog: a Gazdasági Versenyhivatal szerepe az agráriumban
Előadó: dr. Kocsis Márton vizsgáló tanácsos, Gazdasági Versenyhivatal – Antitröszt Iroda
  1. A verseny szerepe a gazdaságban – általános versenypolitikai áttekintés
  2. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, feladatai, tevékenysége
  3. Az agrárium különleges helyzete
  4. A különleges versenyjogi megközelítés indokai
  5. Jogi háttér összefoglalása (magyar jog, EU jog)
  6. Kereskedelmi törvény
  7. Kereskedelmi törvény – beszállítókkal szembeni visszaélés
  8. Kereskedelmi törvény – eljárásjog, hatáskör megosztás
  9. Kereskedelmi törvény – esetjog (korábbi ügyek, VJ-47/2010 – SPAR ügy)
  10. Termékpálya kódex 2009.
  11. Tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény 
  12. Szakmaközi törvény
  13. A Szakmaközi törvény 2012-es módosítása
  14. Kérdések és válaszok
Fogyasztóvédelem az élelmiszerek piacán
Előadó: Köcse Ildikó vizsgáló, Gazdasági Versenyhivatal – Fogyasztóvédelmi Iroda

1. A fogyasztó szerepe a piaci verseny kialakításában és a fenntartásában: információkeresés és alternatíva értékelés
2. Állami beavatkozás: fogyasztói döntések szabadságának védelme
3. A Gazdasági Versenyhivatal feladatai és tevékenysége a fogyasztóvédelem területén
4. Közösségi és hazai jogi szabályozás
5. Élelmiszerekkel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő versenyjogi és fogyasztóvédelmi kifogások ismertetése, azok jogi megítélése, különös tekintettel az alábbiakra:
  • egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések (pl. magyar termék megjelölés, illetve erre utaló képi eszközök) élelmiszereken történő használatáról
  • készlethiány
  • egészségre ható tulajdonságra utaló, illetve gyógyhatásra utaló állítás alkalmazása a kereskedelmi kommunikációban
  • az „akár” szóval felvezetett reklámígéret
6. Kérdések és válaszok

Időpont: 2013. április 24., szerda 9-12 óra

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3. térkép
(Parkolás a hotel zárt parkolójában vagy az Europark díjmentes parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállójáig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)

Élelmiszerklub Délelőtt

2013. április 8.

CZ - Csehország élelmiszeriparának alakulása EU tagországként (előadás) - Élelmiszerklub EU Fórum


A II. Élelmiszerklub EU Fórumon 2013. március 20-án elhangzott előadás anyaga: Csehország élelmiszeriparának alakulása EU tagországként. Együttműködési lehetőségek a magyar és a cseh élelmiszer- valamint agrárágazatokban
Előadó: Bial Tibor, Cseh Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Kereskedelmi Kirendeltsége Budapesten igazgató, CzechTrade


2013. április 4.

VM - Az élelmiszer-jelölési rendelet alkalmazásának gyakorlati feladatai (előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2013. március 27-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
  • Az élelmiszer-jelölési rendelet alkalmazásának gyakorlati feladatai 
Előadó: Szegedyné Fricz Ágnes
Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály






Útmutató a tápértékek tűréshatárának megállapításához

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet értelmében 2016. december 13-tól valamennyi tagállamban kötelező lesz az élelmiszerek tápértékének feltüntetése. Az Európai Bizottság által készített útmutató célja, hogy segítséget nyújtson az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápértékek tűréshatárának megállapításához.
Összefoglaló táblázat a tűréshatárokról 

Útmutató a rosttartalom megállapításához

A dokumentum célja, hogy iránymutatást adjon a tagállamok ellenőrző hatóságai és élelmiszeripari vállalkozásai számára a tápértékjelölés vagy állítás megjelenítése során feltüntetett rosttartalom meghatározására szolgáló analitikai módszerekről.

2013. április 3.

NÉBIH - Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó uniós rendelettel kapcsolatos főbb változások (2. előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2013. március 27-i rendezvényén elhangzott előadás anyaga:
  • Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó uniós rendelettel kapcsolatos főbb változások
Előadó: Kovács Krisztina osztályvezető
NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály





A NÉBIH - Hogyan kerüljük el az élelmiszereknél a jelölési hibákat? (1. előadás) anyaga itt tekinthető meg:
www.elelmiszerklub.hu/2012/11/nebih-hogyan-keruljuk-el-az.html 

NÉBIH - Tápértékjelölési szabályok (2. előadás)

Az Élelmiszerklub Délelőtt 2013. március 27-i rendezvényen elhangzott előadás anyaga:
  • Tápértékjelölési szabályok
Előadó: Kovács Krisztina osztályvezető
NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály





A NÉBIH - Tápértékjelölési szabályok (1. előadás) anyaga itt tekinthető meg:
www.elelmiszerklub.hu/2012/11/nebih-tapertekjelolesi-szabalyok-eloadas.html

2013. március 20.

Élelmiszerklub Délelőtt - Folytatjuk: Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó uniós rendelettel kapcsolatos főbb változások - 2013. március 27., szerda

Élelmiszerklub Délelőtt
Élelmiszerklub Délelőtt:
3 óra az élelmiszer-gazdaság mindennapi kérdéseiről.
Mindaz, amit a választott témákról tudni szeretne, most megkérdezheti.

Az Élelmiszerklub Délelőtt idei első meghívott előadója  
Kovács Krisztina, a NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály osztályvezetője 
és
Szegedyné Fricz Ágnes, a VM Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese
lesz Budapesten 2013. március 27., szerdán 9 órától 12 óráig. 

Előadásaik címei és rövid vázlatai: 

NÉBIH - Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó uniós rendelettel kapcsolatos főbb változások
  • A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelete 2011. december 12-én lépett hatályba; az általános jelölési elemekre vonatkozóan 2014. december 13-tól kötelező alkalmazni, a tápérték jelölésre vonatkozó előírások betartása pedig 2016. december 13-tól kötelező.
    Ez az új uniós előírás – többek között – felváltja a jelenleg kötelezően alkalmazandó, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM rendeletben foglalt előírásokat, a végső fogyasztóknak szánt alkoholtartalmú italok alkoholtartalmának jelöléséről szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-87/250 számú előírását, az élelmiszerek tápérték jelöléséről szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírását és a a hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat és/vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézéséről szóló 608/2004/EK rendeletet.
  • Az új uniós rendelet számos új előírást is tartalmaz a jelenleg hatályban levő rendelkezésekhez képest, pl. a felelősségi körökre, az olvashatóságra, a származási ország/eredet helyére, a távértékesítésre, az allergének feltüntetési módjára, az allergének jelölésére a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében, a megnevezések kiegészítő elemeire, illetve egyes összetevők feltüntetési módjára és a tápértékjelölésre vonatkozóan. 
  • Az előadás ismerteti a hatálybalépési időpontokat, a „régi” csomagolóanyagok felhasználásának határidejét és a főbb változásokat
VM - Kérdések és válaszok a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet alkalmazásáról
  • Útmutató az élelmiszerek jelölésén feltüntetett rosttartalom meghatározását szolgáló analitikai módszerekre vonatkozóan
  • Útmutató az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápértékek tűréshatárának megállapítására vonatkozóan 

Helyszín: Hotel Ibis Aero, 1091 Budapest, Ferde u. 1-3térkép
(Parkolás a hotel zárt fizetős parkolójában, az Europark ingyenes parkolójában vagy utazás tömegközlekedéssel az M3 kék metró Határ úti megállóig, az Europarkig)

Regisztrációs díj:
  • 5.000 Ft / fő / alkalom előre utalással (alanyi adómentes)
  • 10.000 Ft / fő / alkalom helyszínen fizetéssel (alanyi adómentes)

REGISZTRÁCIÓ: érdeklődése esetén kérjük, regisztráljon az alábbi űrlapon


Élelmiszerklub Délelőtt

2013. március 19.

Miért fontos a cseh élelmiszerpiac?

Az Élelmiszerklub Alapítvány közösen Csehország Budapesti Nagykövetségével --- 
Csehország élelmiszeriparának alakulása az EU tagországaként. Együttműködési lehetőségek a magyar és cseh élelmiszer- valamint agrárágazatokban címmel --- előadást szervez Budapesten 2013. március 20., szerdán 10 órától. 

Miért fontos a cseh élelmiszerpiac? Néhány adat Csehország és Magyarország gazdaságáról és a hasonló vagy eltérő fogyasztási szokásokról.

A lakosság létszáma 2011
* Magyarország 10 millió fő (az EU 2%-a)
* Csehország 10,5 millió fő (az EU 2%-a)

Az egy főre jutó GDP 2012 
* Magyarország 9.800 Euro
* Csehország 14.500 Euro

Egy főre jutó vásárlóerő 2012 
* Magyarország 4.884 Euro
* Csehország 7.475 Euro

A cseh és a magyar egy főre jutó fogyasztások összehasonlítása egyes élelmiszereknél:

Búza fogyasztása 2010
  • Magyarország 170 kg/fő
  • Csehország 167 kg/fő
Burgonya fogyasztása 2010
  • Magyarország 61 kg/fő
  • Csehország 61 kg/fő
Cukor fogyasztása 2010
  • Magyarország 29 kg/fő
  • Csehország 37 kg/fő
Bor fogyasztása 2010
  • Magyarország 24 liter/fő
  • Csehország 17 liter/fő
Friss szőlő fogyasztása 2010
  • Magyarország 4 kg/fő
  • Csehország 14 kg/fő
Alma fogyasztása 2010
  • Magyarország 13 kg/fő
  • Csehország 13 kg/fő
Friss paradicsom fogyasztása 2010
  • Magyarország 7 kg/fő
  • Csehország 8 kg/fő
Feldolgozott paradicsom fogyasztása 2010
  • Magyarország 9 kg/fő
  • Csehország 5 kg/fő
Szárított gyümölcs fogyasztása 2010
  • Magyarország 0,5 kg/fő
  • Csehország 4 kg/fő
Friss barack fogyasztása 2010
  • Magyarország 3 kg/fő
  • Csehország 3 kg/fő
Karfiol fogyasztása 2010
  • Magyarország 2 kg/fő
  • Csehország 3 kg/fő
Forrás: Eurostat és GfK

Az előadás részletes programja és az ingyenes részvételhez a regisztrációs adatlap elérhető az Élelmiszerklub Alapítvány honlapján az EU Fórum menüpontban az alábbi linken:
www.elelmiszerklub.hu/p/eu-forum_8


2013. március 18.

Élelmiszerklub EU Fórum: Csehország - 2013. március 20., szerda

Az Élelmiszerklub EU Fórum az Élelmiszerklub Alapítvány új rendezvénysorozata 2013-ban. 
Az EU Fórumon bemutatjuk a meghívott európai országok élelmiszer-gazdaságát, elemezzük versenyképességét; az élelmiszergyártók és alapanyag-termelők piaci eredményeit, lehetőségeit és nehézségeit, az élelmiszer-kereskedelmük szerkezetét és változásait, az ottani hazai termékek választékát az élelmiszer-üzletekben és a fogyasztók elvárásait.

MEGHÍVÓ

Csehország élelmiszeriparának alakulása az EU tagországaként.
Együttműködési lehetőségek a magyar és cseh élelmiszer- valamint agrárágazatokban

Az előadás főbb témái: 
  • A cseh élelmiszeripar helye Csehország iparában
  • A cseh élelmiszeripar bemutatása, áttekintése
  • KlasaA – a cseh termék minősítés
  • Hogyan alakult a cseh-magyar élelmiszer-kereskedelem az utóbbi években
  • A kedvenc cseh termékek a magyar piacon
  • A csehek kedvenc magyar termékei
  • Magyar-cseh élelmiszeripari együttműködések – esettanulmányok
  • Új lehetőségek és kereskedelemfejlesztési szolgáltatásaink
  • Szabad dialógus, kérdések-válaszok
Előadást tart: Bial Tibor, Csehország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának Budapesti kirendeltség vezetője  

Időpont: 2013. március 20., szerda 10-13 óra

Helyszín: Csehország Budapesti Nagykövetsége 
1064 Budapest, Rózsa u. 61. (bejárat a Szegfű u. 4. felőli kapun) TÉRKÉP

Az előadás nyelve magyar.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Érdeklődése esetén kérjük, regisztráljon az alábbi űrlapon.


Élelmiszerklub EU Fórum

2013. március 14.

PL - Merre fejlődik a lengyel élelmiszer-gazdaság és hogyan kapcsolódnak hozzá a magyar vállalkozások? (előadás) - Élelmiszerklub EU Fórum

Az I. Élelmiszerklub EU Fórumon 2013. február 20-án elhangzott előadás anyaga: Merre fejlődik a lengyel élelmiszer-gazdaság és hogyan kapcsolódnak hozzá a magyar vállalkozások? 
Előadó: Marcin Sowa, Tanácsos Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály




Mezőgazdaság és agrár-élelmiszeripar Lengyelországban

A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés - az előző évhez viszonyítva 2,1%-kal, főként a sertésállomány jelentős (2010-hez képest 11,7%-os) visszaesése, valamint a szarvasmarha-állomány kismértékű csökkenése (1,1 %) következtében.

Az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelme 2011-ben ismételten pozitív, 2,6 milliárd EUR egyenleggel zárt. Figyelemre méltó az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének a csatlakozás óta egyre növekvő jelentősége Lengyelország külkereskedelmi és pénzügyi mérlegében. Az élelmiszeripar külkereskedelmi többlete csökkenti a teljes lengyel külkereskedelemi forgalom negatív egyenlegét. Az agrár-élelmiszeripari export aránya a teljes kivitelben 2011-ben 11,1%-ot ért el az előző évi 11,2%-hoz képest, míg az importban 8,3%-ot a 2010-es 8,1%-kal szemben.

2011-ben második alkalommal volt magasabb a mezőgazdasági termelők által értékesített mezőgazdasági termékek áremelkedési indexe, mint a gazdák által megvásárolt termékeké és szolgáltatásoké. Az árolló indexe 107,3% volt az előző évi 110,2%-kal, a 2009-es 96,1%-kal és a 2008-ban mért 90,1%-kal szemben. Az agrárpiaci árak a legtöbb mezőgazdasági termék esetében szignifikánsan meghaladták a 2010-es szintet. Az egyéni gazdaságok által értékesített termékek árnövekedési dinamikája 118,8% volt, míg a mezőgazdasági termelők által vásárolt áruk és szolgáltatások árainak növekedési üteme 110,7%-ot tett ki.

A lengyel mezőgazdaságot a nagymértékű szétaprózottság jellemzi - az egy gazdaságra eső átlagos mezőgazdasági terület fokozatosan nő, 2011-ben ez 8,7 hektár volt (míg 2010-ben 8,6 ha). A gazdaságok több mint fele kizárólag vagy elsősorban saját szükségletei kielégítésére termel, csökkentve ezzel a család élelmiszer-kiadásait és fenntartási költségeit. Mind emellett és azon tény ellenére, mi szerint a földeket többségében alacsony mezőgazdasági alkalmasság jellemzi, Lengyelország – úgy a világon, mint Európában - a mezőgazdasági termékek jelentős termelője.

A lengyel mezőgazdaság változásainak trendje az elmúlt években, különösen a csatlakozás óta állandósult. A főbb változások érintik:

  • a gazdaságok számának csökkentését, területük egyidejű növekedése mellett,
  • a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó jelentős változásokat, köztük a legkisebb (0-5 ha területű) gazdaságok számának közel 25%-os, valamint az 5-20 hektáros gazdaságok számának 17%-os csökkenését, a 20-50 hektáros gazdaságok számának stagnálását. Ezeket a változásokat a legnagyobb (50 hektáros vagy annál nagyobb) gazdaságok számának jelentős, 34%-os növekedése kísérte. Ezek a változások lassúak és evolúciós jellegűek.
  • a többfunkciós gazdálkodási modell lassú, de látható elterjedését, különösen a kis területű gazdaságok esetében, melyek nem mezőgazdasági tevékenységek folytatása mellett döntenek,  részben vagy teljesen feladva a mezőgazdasági tevékenységet,
  • a teljes mezőgazdasági használatú földterület 1,1 millió hektárral, azaz 5,5%-kal történő csökkenését 2002-höz képest, a mezőgazdasági földterületek nem mezőgazdasági (pl. infrastrukturális) célú felhasználása eredményeként, a mezőgazdasági földterület 16,9 millió hektárról 15,5 millió hektárra történő egyidejű csökkenése mellett.
  • a vetésterület enyhe csökkenését (0,2 millió hektárral 2002-höz viszonyítva) a művelés szerkezetének egyidejű változásaival – a gabona vetésterületének 12%-os, a burgonyáénak 51,8%-os, míg a cukorrépa esetében közel 32%-os csökkenését, a vetésterületek egyidejű növekedését az olajrepce (körülbelül 115%) és a takarmánynövények (60%) esetében,
  • a teljes szarvasmarha-állomány növekedését, a tehenek állományának egyidejű csökkenése közben. Ez a tendencia az EU-s csatlakozás után a vágómarha termelés iránti megnövekedett érdeklődéssel, ill. a termelés jövedelmezőségének növekedésével áll összefüggésben. A tehenek állományának csökkenése a tejkvóta csatlakozás utáni bevezetése, ill. a tehéntejre vonatkozó magas minőségi követelmények következménye,
  • az agrárgazdaságok termelési eszközökkel való felszereltségének javulását, igazolva a mezőgazdaság modernizációs folyamatát (a Közös Agrárpolitikai eszközök kétségtelen hatását) az EU-hoz történő csatlakozás után.

A mezőgazdasági termelés értéke és az ár-viszonyok

2011-ben a bruttó mezőgazdasági termelés folyó áron elérte a 99,7 milliárd zł-t, ezen belül a növénytermesztés az 55,8 milliárd zł-t, míg az állattenyésztés a közel 44 milliárd zł-t.
A globális termelés változatlan áron számított dinamikája 1,1%-kal, ezen belül az egyéni gazdaságoké 2,7%-kal volt magasabb, mint 2010-ben.

2011-ben (változatlan áron) a növénytermesztésben 3,8%-os növekedés következett be 2010-hez képest, az állattenyésztés egyidejű (2,1%-os) hanyatlása mellett. Az állattenyésztés árbevételének csökkenése elsősorban az állatállomány, különösen a sertésállomány meredek csökkenésének következménye. A mezőgazdasági árutermelés változatlan áron 2,2%-kal haladta meg az előző évit, míg a növekedés az egyéni gazdaságokban elérte az 5,2%-ot.
A növénytermesztés növekedése az előző évhez viszonyítva 4,7%, míg az állattenyésztésé 0,3% volt.

Az árutermelés 2011-ben a teljes termelési érték 70,5%-át tette ki.

A gabonafélék piaca és feldolgozása 

A gabonatermelés a lengyel mezőgazdaság egyik fő ága. A művelt terület nagysága tekintetében a második helyet, a betakarítást tekintve - Franciaország és Németország után - a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban. A gabonatermelés népszerűsége a viszonylag egyszerű művelési technológiából, a könnyű tárolásból és értékesítésből, de mindenekelőtt a gabona takarmány célú felhasználásának lehetőségéből következik. A gabonaágazat nagymértékben meghatározza más piacok termelésének gazdasági feltételeit is, különösen az élősertés és a baromfi piacáét.

A hazai gabonatermesztésben a búza és a rozs dominál. A gabona vetésterületében és betakarításaiban jelentős a gabonakeverékek és a tritikálé részaránya, melyek részesedése folyamatosan növekszik.

A 2011/2012-es szezonban összesen 26,8 millió tonna gabonát takarítottak be, azaz 1,7%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A hazai gabonafogyasztás mértékét 26,8 millió tonnára becsülik. A felhasználás oldalán a legnagyobb tételt továbbra is a takarmány célú gabona-felhasználás jelentette, mely 16,1 millió tonnát tett ki. Az utóbbi években észrevehetően csökkenő tendenciát mutat a búza és a rozs takarmány célú felhasználása, melyeket kiszorítja a kukorica és a tritikálé. Tízegynéhány éve tapasztalható a gabona sör- és szeszipari felhasználásának fokozatos növekedése. A bio-üzemanyag piac várható fejlődésével  összefüggésben a gabonafélék ipari felhasználásának növekvő tendenciájával valamint a belföldi fogyasztásban való részesedésének további növekedésével kell számolni.

Gabona feldolgozás

Néhány éve stagnálás tapasztalható a gabonafélék elsődleges feldolgozásában. Ennek fő oka a gabona nagy áremelkedése. A búzaliszt-termelés 2011-ben 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, míg a rozsliszt-termelés az előző évi szinten maradt. 1,8%-os növekedés következett be a száraztészták és 2,8%-os a cukrászipari termékek előállítása terén. A 2011-es év a feldolgozott élelmiszerek gyors fejlődésének folytatása volt (15%-os növekedés 2010-hez képest). Valamelyest (0,7%-kal) csökkent a durva őrlemények termelése, de nőtt (12%-kal) a gabonapelyhek előállítása. 4%-os növekedést jegyeztek továbbá a friss péksütemények gyártása kapcsán a nagy-és közepes méretű ipari vállalatoknál.

Az elsődleges és másodlagos gabona-feldolgozó vállalkozások beruházási tevékenységének további növekedése következett be 2011-ben. A beruházási ráfordítások legnagyobb növekedése a takarmány-előállítás és a gabonaőrlés területén következett be.

A cukor piaca és feldolgozása

Lengyelország - Franciaország és Németország után - az Európai Unió harmadik legnagyobb cukortermelője. A cukorrépa-termés 2011-ben elérte a 11,6 millió tonnát, ez 16,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A kiemelkedő termés fő okai a rekord magasságú - 611 t/ha - terméshozamok.

Cukorfeldolgozás

Az elmúlt években a lengyel cukoripar kiváló pénzügyi eredményeket ér el. Ez a magas hazai és világpiaci cukorárak és a szerkezetátalakítási folyamatok eredménye. Az utóbbi időszakban jelentős technológiai előrelépés történt a cukoriparban, amit a befektetési ráfordítások összegének nagysága mutat. Ennek összege a 2007-2011 években 1,4 milliárd zł-t tett ki.

A 2010/2011-es gazdasági évtől Lengyelország cukorpiacán összesen 5 gyártó működik, nevezetesen: a Nemzeti Cukor Társulás Rt., a Pfeifer & Langen Poland Rt., a Pfeifer & Langen Glinojeck Rt., a Südzucker Poland Kft. és a Nordzucker Poland Rt.

A 2011/2012-es cukor kampányban 18 cukorgyár működött, az üzemi termelés volumenének és a munka termelékenységének jelentős növekedése mellett. Folyamatosan csökken a háztartások cukor fogyasztása (kb. 14,1 kg/fő), míg növekszik a cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása és exportja.

A gyümölcs- és zöldségfélék piaca és feldolgozása

2011-ben Lengyelországban 24%-kal több, összesen 3,4 millió tonna gyümölcs termett, mint az előző évben, s ez 7,6%-kal haladta meg a 2001-2009 évek átlagát (lásd a táblázatot lentebb). Az almatermés 2.49 millió tonna volt, az előző évi 1,88 millió tonnával szemben (a növekedés közel 32,4%). 19%-kal, 175 ezer tonnára nőtt a meggy és mintegy 8%-kal, 166 ezer tonnára a szamóca betakarított termése. Növekedést jegyeztek a málna esetében is, melynél a termés elérte a rekord szintű, 118 ezer tonna mennyiséget. Az előző évihez viszonyított legnagyobb visszaesést (125 ezer tonnára) a fekete ribizli esetében rögzítették - ez 15%-kal kevesebb, mint 2010-ben.

Zöldségfélék

A szántóföldi zöldségtermesztés 2011-ben az előző évihez viszonyítva 14,7%-kal, 4,8 millió tonnára nőtt.

A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozása

A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ágazat pénzügyi helyzete 2011-ben változatlanul jó maradt, bár az elért pénzügyi eredmények a 2009-2010-es évekhez képest némileg romlottak. Az ágazat a tevékenység minden szintjén nyereséges és növeli beruházási tevékenységét.

A dohánypiac

Lengyelország a harmadik helyen áll az Európai Unióban a dohánytermesztés mennyisége tekintetében, amely 2011-ben elérte a 30.100 tonnát. A nyersdohány átlagos hozama 2,0 tonna volt hektáronként. 12.300 mezőgazdasági termelő foglalkozik dohánytermesztéssel, körülbelül 14.900 ha területen. Ez a mezőgazdasági termelés egyik legjobban szervezett ágazata Lengyelországban, a termelők több mint 90%-a szerveződött dohánytermelői csoportokba.

A hazai dohánytermés volumene Lengyelország területén, egy jól szervezett elsődleges feldolgozói hálózat révén kerül feldolgozásra. A lengyel dohányt, amely megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek, elsősorban ’amerikai keverék’ cigarettafajta előállítására használják, melynek több mint fele kerül exportra.

HÚSPIACOK ÉS HÚSFELDOLGOZÁS

Lengyelország az Európai Unió jelentős hústermelője. Úgy a sertés-, mint a baromfihús előállítás szempontjából a negyedik helyet foglalta el, míg marhahús tekintetében a hetedik volt 2011-ben.

Lengyelországnak egyértelműen pozitív a hús külkereskedelmi egyenlege, 2011-ben ez 530 ezer tonna szinten alakult, vagyis 2010-hez képest 23 ezer tonnával, azaz mintegy 4,5%-kal nőtt.

Húsfeldolgozás

A húsfeldolgozás helyzete 2011-ben továbbra is kedvező volt. Ezt az okozta, hogy jelentősen nőtt a feldolgozott húskészítmények előállítása, ami a vágások enyhe csökkenése mellett a szektor termelési értékének növekedését eredményezte. Az eladási áraknál háromszor  gyorsabban növekvő nyersanyagárak a nyereség és a jövedelmezőség csökkenését eredményezték a rendkívül kedvező 2010-es évhez képest, de még mindig voltak annyira magasak, hogy tovább javítsák a vállalatok gazdasági-pénzügyi helyzetét. Különösen kedvezően alakult 2011-ben a húsipari termékek, főként a konzervgyártás helyzete. A húsipari feldolgozó ágazat nem érzékeli a nyersanyagok beszűkülésének hatását, mivel azokat import sertéshús feldolgozásával kompenzálja.

Baromfi- és tojáspiac

A hazai baromfihús előállítás szerkezetében több mint 93%-ot tesz ki a brojlercsirke- és pulykahús. A vízi madarak részesedése kevesebb, mint 3%.
Baromfihús termelés évről évre néhány százalékkal növekszik, a fogyasztás tartósan 25 kg/fő fölött van.

Tojástermelés

Lengyelország 8%-kal részesedik a teljes uniós termelésből, a tagállamok között a hatodik legnagyobb termelő. Az elmúlt években a tyúktojás-termelés több mint 10 milliárd darab volt, a hazai piaci kereslet ennek a 70%-a. A hazai termelés több mint 30%-a került exportra.

Baromfihús feldolgozás 

2011-ben az előző időszakkal való összevetésben romlottak az ágazat pénzügyi eredményei. Az ágazat egésze nyereséget termelt, de a jövedelmezőségi mutatók alacsonyabbak voltak, mint 2010-ben. Javult viszont az ágazatban az – amortizációhoz viszonyított beruházási ráfordításokkal mért - átlagos beruházási szint.

Tejpiac 

A tejtermelés Lengyelországban a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb ága.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2011-ben a tej árutermelési értéke 12,2 milliárd zł volt, ami több mint 17%-át tette ki a teljes mezőgazdasági árutermelés értékének. A teljes tejtermelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal nőtt és elérte a 12,4 millió tonnát. Tekintettel a progresszív szerkezetátalakítási folyamatokra úgy a termelői, mint a feldolgozói oldalon, évről évre csökken a tejtermelők és a tejet vásárlók száma. A 2004-2012 évek során a nagybani beszállítók száma 56%-kal, 156.000-re, míg a közvetlen beszállítók száma 82%-kal, 13 ezerre csökkent. Ezen időszakban a tejfelvásárló szervezetek száma 15%-kal, 356-ról 301-re csökkent.

Tejfeldolgozó ipar

A költségek, ezen belül különösen a nyersanyagok árának jelentős növekedése, következtében, az eladási árak és a tejfeldolgozás dinamikus növekedése ellenére, 2011-ben romlott a tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozások pénzügyi helyzete. A tejüzemi értékesítés 2010-hez viszonyított 13,7%-os növekedése mellett a bruttó nyereség 7,3%-kal csökkent (a 2010-es 630 millió zł-ról 583 millióra 2011-ben). A romló pénzügyi helyzet ellenére az összes tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozáson belül nőtt a nyereséges vállalkozások részesedése.

KÜLKERESKEDELEM
Általános információk az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmi forgalmáról
(Millió EUR-ban)

Megnevezés
2004
2006
2009
2010
2011
2012
Export
5 242
7 152
10 447
13 507
15 098
17 400
Import
3 557
4 406
8 561
10 921
12 481
13 400
Egyenleg
446
836
1 886
2 586
2 616
4 000

Az agrár-élelmiszeripari termékek részesedése az:
2004
2005
2006
2008
2009
2010
2011
2012
exportból
8,8
10,0
9,8
9,8
10,2
11,2
11,1
12,3
importból
6,2
6,8
6,4
7,1
7,3
8,1
8,1
8,8

2011 évben
Export
Import
Összesen
100
100
EU-27
78,0
69,5
FÁK
10,1
4,0
EFTA
0,8
4,2
Egyéb fejlett országok
2,9
2,5
Balkáni országok
1,1
0,3
Fejlődő országok
6,9
19,4
Egyéb
0,2
0,1














2011 évben
Export
Import
Összesen
100,0
100,0
1. Élő állatok
1,2
2,2
2. Hús és hústermékek
20,7
10,8
3. Tejtermékek
9,0
3,8
4. Halak és halkészítmények
7,4
9,0
5. Egyéb állati termékek
2,4
2,3 
6. Gabona és gabonakészítmények
5,7
6,4
7. Olajos magvak és feldolg. termékeik
3,3
13,2
8. Gyümölcsök és gyümölcskészítmények
9,0
10,5
9. Zöldségek és feldolg. készítményeik
3,6
4,3
10.Gombák és feldolg. készítményeik
2,0
x
11.Burgonya és feldolg. készítményei
1,5
2,9
12. Cukor és feldolg. készítményei
9,0
5,7
13. Kakaó, kávé, tea
3,6
8,1
14. Dohány és cigaretta
8,6
3,7
15. Alkoholos italok
2,0
3,7
16. Alkoholmentes italok
1,2
0,6
17. Egyéb növényi termékek
4,0
7,1






























Fényképek az előadásról

Élelmiszerklub EU Fórum: Lengyelország

Élelmiszerklub EU Fórum: Lengyelország




Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (12) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (23) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (3) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (113) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (66) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (53) értékesítés (15) EU (34) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (26) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) gasztronómia (1) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) helyi (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszlország (1) Olaszország (9) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (28) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pazarlás (1) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (4) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (9) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Svédország (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (4) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (36) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (5) tréning (12) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (13) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum