Az I. Élelmiszerklub EU Fórumon 2013. február 20-án elhangzott előadás anyaga:
Merre fejlődik a lengyel élelmiszer-gazdaság és hogyan kapcsolódnak hozzá a magyar vállalkozások?
Előadó: Marcin Sowa, Tanácsos Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
Mezőgazdaság és agrár-élelmiszeripar Lengyelországban
A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés - az előző évhez viszonyítva 2,1%-kal, főként a sertésállomány jelentős (2010-hez képest 11,7%-os) visszaesése, valamint a szarvasmarha-állomány kismértékű csökkenése (1,1 %) következtében.
Az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelme 2011-ben ismételten pozitív, 2,6 milliárd EUR egyenleggel zárt. Figyelemre méltó az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének a csatlakozás óta egyre növekvő jelentősége Lengyelország külkereskedelmi és pénzügyi mérlegében. Az élelmiszeripar külkereskedelmi többlete csökkenti a teljes lengyel külkereskedelemi forgalom negatív egyenlegét. Az agrár-élelmiszeripari export aránya a teljes kivitelben 2011-ben 11,1%-ot ért el az előző évi 11,2%-hoz képest, míg az importban 8,3%-ot a 2010-es 8,1%-kal szemben.
2011-ben második alkalommal volt magasabb a mezőgazdasági termelők által értékesített mezőgazdasági termékek áremelkedési indexe, mint a gazdák által megvásárolt termékeké és szolgáltatásoké. Az árolló indexe 107,3% volt az előző évi 110,2%-kal, a 2009-es 96,1%-kal és a 2008-ban mért 90,1%-kal szemben. Az agrárpiaci árak a legtöbb mezőgazdasági termék esetében szignifikánsan meghaladták a 2010-es szintet. Az egyéni gazdaságok által értékesített termékek árnövekedési dinamikája 118,8% volt, míg a mezőgazdasági termelők által vásárolt áruk és szolgáltatások árainak növekedési üteme 110,7%-ot tett ki.
A lengyel mezőgazdaságot a nagymértékű szétaprózottság jellemzi - az egy gazdaságra eső átlagos mezőgazdasági terület fokozatosan nő, 2011-ben ez 8,7 hektár volt (míg 2010-ben 8,6 ha). A gazdaságok több mint fele kizárólag vagy elsősorban saját szükségletei kielégítésére termel, csökkentve ezzel a család élelmiszer-kiadásait és fenntartási költségeit. Mind emellett és azon tény ellenére, mi szerint a földeket többségében alacsony mezőgazdasági alkalmasság jellemzi, Lengyelország – úgy a világon, mint Európában - a mezőgazdasági termékek jelentős termelője.
A lengyel mezőgazdaság változásainak trendje az elmúlt években, különösen a csatlakozás óta állandósult. A főbb változások érintik:
- a gazdaságok számának csökkentését, területük egyidejű növekedése mellett,
- a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó jelentős változásokat, köztük a legkisebb (0-5 ha területű) gazdaságok számának közel 25%-os, valamint az 5-20 hektáros gazdaságok számának 17%-os csökkenését, a 20-50 hektáros gazdaságok számának stagnálását. Ezeket a változásokat a legnagyobb (50 hektáros vagy annál nagyobb) gazdaságok számának jelentős, 34%-os növekedése kísérte. Ezek a változások lassúak és evolúciós jellegűek.
- a többfunkciós gazdálkodási modell lassú, de látható elterjedését, különösen a kis területű gazdaságok esetében, melyek nem mezőgazdasági tevékenységek folytatása mellett döntenek, részben vagy teljesen feladva a mezőgazdasági tevékenységet,
- a teljes mezőgazdasági használatú földterület 1,1 millió hektárral, azaz 5,5%-kal történő csökkenését 2002-höz képest, a mezőgazdasági földterületek nem mezőgazdasági (pl. infrastrukturális) célú felhasználása eredményeként, a mezőgazdasági földterület 16,9 millió hektárról 15,5 millió hektárra történő egyidejű csökkenése mellett.
- a vetésterület enyhe csökkenését (0,2 millió hektárral 2002-höz viszonyítva) a művelés szerkezetének egyidejű változásaival – a gabona vetésterületének 12%-os, a burgonyáénak 51,8%-os, míg a cukorrépa esetében közel 32%-os csökkenését, a vetésterületek egyidejű növekedését az olajrepce (körülbelül 115%) és a takarmánynövények (60%) esetében,
- a teljes szarvasmarha-állomány növekedését, a tehenek állományának egyidejű csökkenése közben. Ez a tendencia az EU-s csatlakozás után a vágómarha termelés iránti megnövekedett érdeklődéssel, ill. a termelés jövedelmezőségének növekedésével áll összefüggésben. A tehenek állományának csökkenése a tejkvóta csatlakozás utáni bevezetése, ill. a tehéntejre vonatkozó magas minőségi követelmények következménye,
- az agrárgazdaságok termelési eszközökkel való felszereltségének javulását, igazolva a mezőgazdaság modernizációs folyamatát (a Közös Agrárpolitikai eszközök kétségtelen hatását) az EU-hoz történő csatlakozás után.
A mezőgazdasági termelés értéke és az ár-viszonyok
2011-ben a bruttó mezőgazdasági termelés folyó áron elérte a 99,7 milliárd zł-t, ezen belül a növénytermesztés az 55,8 milliárd zł-t, míg az állattenyésztés a közel 44 milliárd zł-t.
A globális termelés változatlan áron számított dinamikája 1,1%-kal, ezen belül az egyéni gazdaságoké 2,7%-kal volt magasabb, mint 2010-ben.
2011-ben (változatlan áron) a növénytermesztésben 3,8%-os növekedés következett be 2010-hez képest, az állattenyésztés egyidejű (2,1%-os) hanyatlása mellett. Az állattenyésztés árbevételének csökkenése elsősorban az állatállomány, különösen a sertésállomány meredek csökkenésének következménye. A mezőgazdasági árutermelés változatlan áron 2,2%-kal haladta meg az előző évit, míg a növekedés az egyéni gazdaságokban elérte az 5,2%-ot.
A növénytermesztés növekedése az előző évhez viszonyítva 4,7%, míg az állattenyésztésé 0,3% volt.
Az árutermelés 2011-ben a teljes termelési érték 70,5%-át tette ki.
A gabonafélék piaca és feldolgozása
A gabonatermelés a lengyel mezőgazdaság egyik fő ága. A művelt terület nagysága tekintetében a második helyet, a betakarítást tekintve - Franciaország és Németország után - a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban. A gabonatermelés népszerűsége a viszonylag egyszerű művelési technológiából, a könnyű tárolásból és értékesítésből, de mindenekelőtt a gabona takarmány célú felhasználásának lehetőségéből következik. A gabonaágazat nagymértékben meghatározza más piacok termelésének gazdasági feltételeit is, különösen az élősertés és a baromfi piacáét.
A hazai gabonatermesztésben a búza és a rozs dominál. A gabona vetésterületében és betakarításaiban jelentős a gabonakeverékek és a tritikálé részaránya, melyek részesedése folyamatosan növekszik.
A 2011/2012-es szezonban összesen 26,8 millió tonna gabonát takarítottak be, azaz 1,7%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A hazai gabonafogyasztás mértékét 26,8 millió tonnára becsülik. A felhasználás oldalán a legnagyobb tételt továbbra is a takarmány célú gabona-felhasználás jelentette, mely 16,1 millió tonnát tett ki. Az utóbbi években észrevehetően csökkenő tendenciát mutat a búza és a rozs takarmány célú felhasználása, melyeket kiszorítja a kukorica és a tritikálé. Tízegynéhány éve tapasztalható a gabona sör- és szeszipari felhasználásának fokozatos növekedése. A bio-üzemanyag piac várható fejlődésével összefüggésben a gabonafélék ipari felhasználásának növekvő tendenciájával valamint a belföldi fogyasztásban való részesedésének további növekedésével kell számolni.
Gabona feldolgozás
Néhány éve stagnálás tapasztalható a gabonafélék elsődleges feldolgozásában. Ennek fő oka a gabona nagy áremelkedése. A búzaliszt-termelés 2011-ben 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, míg a rozsliszt-termelés az előző évi szinten maradt. 1,8%-os növekedés következett be a száraztészták és 2,8%-os a cukrászipari termékek előállítása terén. A 2011-es év a feldolgozott élelmiszerek gyors fejlődésének folytatása volt (15%-os növekedés 2010-hez képest). Valamelyest (0,7%-kal) csökkent a durva őrlemények termelése, de nőtt (12%-kal) a gabonapelyhek előállítása. 4%-os növekedést jegyeztek továbbá a friss péksütemények gyártása kapcsán a nagy-és közepes méretű ipari vállalatoknál.
Az elsődleges és másodlagos gabona-feldolgozó vállalkozások beruházási tevékenységének további növekedése következett be 2011-ben. A beruházási ráfordítások legnagyobb növekedése a takarmány-előállítás és a gabonaőrlés területén következett be.
A cukor piaca és feldolgozása
Lengyelország - Franciaország és Németország után - az Európai Unió harmadik legnagyobb cukortermelője. A cukorrépa-termés 2011-ben elérte a 11,6 millió tonnát, ez 16,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A kiemelkedő termés fő okai a rekord magasságú - 611 t/ha - terméshozamok.
Cukorfeldolgozás
Az elmúlt években a lengyel cukoripar kiváló pénzügyi eredményeket ér el. Ez a magas hazai és világpiaci cukorárak és a szerkezetátalakítási folyamatok eredménye. Az utóbbi időszakban jelentős technológiai előrelépés történt a cukoriparban, amit a befektetési ráfordítások összegének nagysága mutat. Ennek összege a 2007-2011 években 1,4 milliárd zł-t tett ki.
A 2010/2011-es gazdasági évtől Lengyelország cukorpiacán összesen 5 gyártó működik, nevezetesen: a Nemzeti Cukor Társulás Rt., a Pfeifer & Langen Poland Rt., a Pfeifer & Langen Glinojeck Rt., a Südzucker Poland Kft. és a Nordzucker Poland Rt.
A 2011/2012-es cukor kampányban 18 cukorgyár működött, az üzemi termelés volumenének és a munka termelékenységének jelentős növekedése mellett. Folyamatosan csökken a háztartások cukor fogyasztása (kb. 14,1 kg/fő), míg növekszik a cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása és exportja.
A gyümölcs- és zöldségfélék piaca és feldolgozása
2011-ben Lengyelországban 24%-kal több, összesen 3,4 millió tonna gyümölcs termett, mint az előző évben, s ez 7,6%-kal haladta meg a 2001-2009 évek átlagát (lásd a táblázatot lentebb). Az almatermés 2.49 millió tonna volt, az előző évi 1,88 millió tonnával szemben (a növekedés közel 32,4%). 19%-kal, 175 ezer tonnára nőtt a meggy és mintegy 8%-kal, 166 ezer tonnára a szamóca betakarított termése. Növekedést jegyeztek a málna esetében is, melynél a termés elérte a rekord szintű, 118 ezer tonna mennyiséget. Az előző évihez viszonyított legnagyobb visszaesést (125 ezer tonnára) a fekete ribizli esetében rögzítették - ez 15%-kal kevesebb, mint 2010-ben.
Zöldségfélék
A szántóföldi zöldségtermesztés 2011-ben az előző évihez viszonyítva 14,7%-kal, 4,8 millió tonnára nőtt.
A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozása
A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ágazat pénzügyi helyzete 2011-ben változatlanul jó maradt, bár az elért pénzügyi eredmények a 2009-2010-es évekhez képest némileg romlottak. Az ágazat a tevékenység minden szintjén nyereséges és növeli beruházási tevékenységét.
A dohánypiac
Lengyelország a harmadik helyen áll az Európai Unióban a dohánytermesztés mennyisége tekintetében, amely 2011-ben elérte a 30.100 tonnát. A nyersdohány átlagos hozama 2,0 tonna volt hektáronként. 12.300 mezőgazdasági termelő foglalkozik dohánytermesztéssel, körülbelül 14.900 ha területen. Ez a mezőgazdasági termelés egyik legjobban szervezett ágazata Lengyelországban, a termelők több mint 90%-a szerveződött dohánytermelői csoportokba.
A hazai dohánytermés volumene Lengyelország területén, egy jól szervezett elsődleges feldolgozói hálózat révén kerül feldolgozásra. A lengyel dohányt, amely megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek, elsősorban ’amerikai keverék’ cigarettafajta előállítására használják, melynek több mint fele kerül exportra.
HÚSPIACOK ÉS HÚSFELDOLGOZÁS
Lengyelország az Európai Unió jelentős hústermelője. Úgy a sertés-, mint a baromfihús előállítás szempontjából a negyedik helyet foglalta el, míg marhahús tekintetében a hetedik volt 2011-ben.
Lengyelországnak egyértelműen pozitív a hús külkereskedelmi egyenlege, 2011-ben ez 530 ezer tonna szinten alakult, vagyis 2010-hez képest 23 ezer tonnával, azaz mintegy 4,5%-kal nőtt.
Húsfeldolgozás
A húsfeldolgozás helyzete 2011-ben továbbra is kedvező volt. Ezt az okozta, hogy jelentősen nőtt a feldolgozott húskészítmények előállítása, ami a vágások enyhe csökkenése mellett a szektor termelési értékének növekedését eredményezte. Az eladási áraknál háromszor gyorsabban növekvő nyersanyagárak a nyereség és a jövedelmezőség csökkenését eredményezték a rendkívül kedvező 2010-es évhez képest, de még mindig voltak annyira magasak, hogy tovább javítsák a vállalatok gazdasági-pénzügyi helyzetét. Különösen kedvezően alakult 2011-ben a húsipari termékek, főként a konzervgyártás helyzete. A húsipari feldolgozó ágazat nem érzékeli a nyersanyagok beszűkülésének hatását, mivel azokat import sertéshús feldolgozásával kompenzálja.
Baromfi- és tojáspiac
A hazai baromfihús előállítás szerkezetében több mint 93%-ot tesz ki a brojlercsirke- és pulykahús. A vízi madarak részesedése kevesebb, mint 3%.
Baromfihús termelés évről évre néhány százalékkal növekszik, a fogyasztás tartósan 25 kg/fő fölött van.
Tojástermelés
Lengyelország 8%-kal részesedik a teljes uniós termelésből, a tagállamok között a hatodik legnagyobb termelő. Az elmúlt években a tyúktojás-termelés több mint 10 milliárd darab volt, a hazai piaci kereslet ennek a 70%-a. A hazai termelés több mint 30%-a került exportra.
Baromfihús feldolgozás
2011-ben az előző időszakkal való összevetésben romlottak az ágazat pénzügyi eredményei. Az ágazat egésze nyereséget termelt, de a jövedelmezőségi mutatók alacsonyabbak voltak, mint 2010-ben. Javult viszont az ágazatban az – amortizációhoz viszonyított beruházási ráfordításokkal mért - átlagos beruházási szint.
Tejpiac
A tejtermelés Lengyelországban a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb ága.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2011-ben a tej árutermelési értéke 12,2 milliárd zł volt, ami több mint 17%-át tette ki a teljes mezőgazdasági árutermelés értékének. A teljes tejtermelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal nőtt és elérte a 12,4 millió tonnát. Tekintettel a progresszív szerkezetátalakítási folyamatokra úgy a termelői, mint a feldolgozói oldalon, évről évre csökken a tejtermelők és a tejet vásárlók száma. A 2004-2012 évek során a nagybani beszállítók száma 56%-kal, 156.000-re, míg a közvetlen beszállítók száma 82%-kal, 13 ezerre csökkent. Ezen időszakban a tejfelvásárló szervezetek száma 15%-kal, 356-ról 301-re csökkent.
Tejfeldolgozó ipar
A költségek, ezen belül különösen a nyersanyagok árának jelentős növekedése, következtében, az eladási árak és a tejfeldolgozás dinamikus növekedése ellenére, 2011-ben romlott a tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozások pénzügyi helyzete. A tejüzemi értékesítés 2010-hez viszonyított 13,7%-os növekedése mellett a bruttó nyereség 7,3%-kal csökkent (a 2010-es 630 millió zł-ról 583 millióra 2011-ben). A romló pénzügyi helyzet ellenére az összes tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozáson belül nőtt a nyereséges vállalkozások részesedése.
KÜLKERESKEDELEM
Általános információk az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmi forgalmáról
(Millió EUR-ban)
Megnevezés
|
2004
|
2006
|
2009
|
2010
|
2011
|
2012
|
Export
|
5
242
|
7
152
|
10
447
|
13
507
|
15
098
|
17
400
|
Import
|
3
557
|
4
406
|
8
561
|
10
921
|
12
481
|
13
400
|
Egyenleg
|
446
|
836
|
1
886
|
2
586
|
2
616
|
4
000
|
Az
agrár-élelmiszeripari termékek részesedése az:
|
2004
|
2005
|
2006
|
2008
|
2009
|
2010
|
2011
|
2012
|
exportból
|
8,8
|
10,0
|
9,8
|
9,8
|
10,2
|
11,2
|
11,1
|
12,3
|
importból
|
6,2
|
6,8
|
6,4
|
7,1
|
7,3
|
8,1
|
8,1
|
8,8
|
2011
évben
|
Export
|
Import
|
Összesen
|
100
|
100
|
EU-27
|
78,0
|
69,5
|
FÁK
|
10,1
|
4,0
|
EFTA
|
0,8
|
4,2
|
Egyéb fejlett országok
|
2,9
|
2,5
|
Balkáni országok
|
1,1
|
0,3
|
Fejlődő országok
|
6,9
|
19,4
|
Egyéb
|
0,2
|
0,1
|
2011
évben
|
Export
|
Import
|
Összesen
|
100,0
|
100,0
|
1. Élő állatok
|
1,2
|
2,2
|
2. Hús és hústermékek
|
20,7
|
10,8
|
3. Tejtermékek
|
9,0
|
3,8
|
4. Halak és halkészítmények
|
7,4
|
9,0
|
5. Egyéb állati termékek
|
2,4
|
2,3
|
6. Gabona és gabonakészítmények
|
5,7
|
6,4
|
7. Olajos magvak és feldolg. termékeik
|
3,3
|
13,2
|
8. Gyümölcsök és gyümölcskészítmények
|
9,0
|
10,5
|
9. Zöldségek és feldolg. készítményeik
|
3,6
|
4,3
|
10.Gombák és feldolg.
készítményeik
|
2,0
|
x
|
11.Burgonya és feldolg.
készítményei
|
1,5
|
2,9
|
12. Cukor és feldolg. készítményei
|
9,0
|
5,7
|
13. Kakaó, kávé, tea
|
3,6
|
8,1
|
14. Dohány és cigaretta
|
8,6
|
3,7
|
15. Alkoholos italok
|
2,0
|
3,7
|
16. Alkoholmentes italok
|
1,2
|
0,6
|
17. Egyéb növényi termékek
|
4,0
|
7,1
|
Fényképek az előadásról
