2013. február 2.

Útmutató az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) VM rendelet alkalmazásához

I. Előzmények

Manapság egyre több fogyasztó igényli azokat a figyelemfelhívó jelöléseket, amelyek az élelmiszerek származására, eredetére, továbbá az átlagosnál magasabb minőségére, vagy a termék hagyományos készítési eljárására utalnak.

Az eredetre történő utalásokkal kapcsolatos jelölési félreértések fő forrása az ún. Közösségi Vámkódex. Ennek értelmében ugyanis azokat az árukat, amelyeknek az előállításában egynél több ország vett részt, úgy kell tekinteni, hogy abból az országból származnak, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozáson vagy megmunkáláson mentek keresztül.

Ez a feldolgozási vagy megmunkálási folyamat vagy az élelmiszer-előállítás fontos szakaszát kell, hogy képezze, vagy annak eredményeként új terméket kell, hogy létrehozzanak. Ebbe az értelmezésbe pedig már a csomagolás is beleszámít. Így egy másik országban előállított, de egy magyarországi üzemben szeletelt és csomagolt felvágott csomagolásán származási országként feltüntethető Magyarország. Ezt pedig a fogyasztók nyilvánvalóan félrevezetőnek, megtévesztőnek értékelik.

Hasonlóan a fentiekhez, a minőségre, a hagyományos készítési módra történő utalások esetén egyre változatosabb  értelmezések kezdenek elterjedni, és ez könnyen  vezethet  a fogyasztói bizalom csökkenéséhez.

Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) VM rendelet (továbbiakban: Rendelet) ebben a kaotikus állapotban kíván tiszta helyzetet teremteni a magyar piacon.

Az eredet megjelöléssel kapcsolatban a jogalkotó elsődleges célja, hogy a termék csomagolásán található jelölések definiálásával, mint  magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék, a fogyasztó információt kaphat a termék összetevőinek eredetére, vagyis hogy azok kizárólag vagy részben származnak Magyarországról, vagy csak a feldolgozás történt Magyarországon.

A megkülönböztető minőségre vagy hagyományos készítési módra utaló jelzők használatának feltételeire vonatkozóan, a Rendelet fő szabályként rögzíti a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó irányelveinek történő megfelelést.

II. Egyes összetevőkre vonatkozó értelmezések

A felhasznált összetevőkkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása során a jogalkotó kiemelt figyelmet fordított a növényi, állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó követelményekre. Ehhez alapvetően az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet „alaptermék” fogalmi meghatározásait vette figyelembe.

Ivóvíz, ásványvíz:  a Rendelet hatálya nem terjed ki az ivóvízre, ásványvízre. Amennyiben ezek az élelmiszerek egy komponensű termékként kerülnek forgalomba,  akkor  az általános jelölési szabályokat kell alkalmazni. Ha  a forgalomba kerülő palackozott  ivóvizet  vagy az ásványvizet magyarországi kútból  nyerik, nem tekinthető a fogyasztó megtévesztésének, amennyiben  a csomagoláson  a magyar termék megjelölést feltüntetik. Amennyiben egy termék víz vagy ásványvíz hozzáadásával készül, a magyarországi kútból nyert ivóvíz, vagy ásványvíz magyar termék hányadnak számít.

Sűrítményből visszahígított gyümölcslevek: a 100% gyümölcstartalmú gyümölcslevek esetében az általános jelölési szabályok alapján a víz nem minősül jelölendő  összetevőnek, ezért a sűrítmény származási helye alapján határozható meg, hogy mely jelölési kategória alkalmazható.

Fűszerek, fűszerkeverékek, fűszersók:  Amennyiben a fűszer a forgalomba kerülő termékben alapanyagként található, ugyanúgy kell elbírálni, mint a többi növényi alapterméket. Tehát, amennyiben csak Magyarországon termesztett fűszer található a termékben, esetleg konyhasóval és adalékanyaggal kiegészítve, a csomagoláson feltüntethető a „magyar termék” megjelölés.

Ha a fűszer, fűszerkeverék, mint ízesítő anyag, kis mennyiségben  – nem alapanyagként  - található meg a feldolgozott élelmiszer összetevői között, nem szükséges vizsgálni annak eredetét,  mivel  az adalékanyagokkal, konyhasóval együtt nem befolyásolja a  „magyar termék” megjelölés  létjogosultságát.

Gombák: tekintettel arra, hogy nem növényi alaptermékről van szó, így a gombákra nem terjed ki a Rendelet hatálya, ezért  a gombára az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletet,  a gomba felhasználásával készült élelmiszereknél  viszont  az általános jelölési szabályokat (19/2004. (II.26) FVM-ESzCSM-GKM együttes rendeletet), kell alkalmazni. Összetett élelmiszer összetevőjeként az általános származási szabályok figyelembe vételével kell eljárni.

II. Részletes útmutatás a Rendelet egyes pontjaihoz

Folytatás itt
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (5) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (106) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (46) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (33) értékesítés (15) EU (27) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (4) fiatalok (19) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (4) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (21) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (2) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (4) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (18) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (3) tréning (10) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (11) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum