2013. március 14.

PL - Merre fejlődik a lengyel élelmiszer-gazdaság és hogyan kapcsolódnak hozzá a magyar vállalkozások? (előadás) - Élelmiszerklub EU Fórum

Az I. Élelmiszerklub EU Fórumon 2013. február 20-án elhangzott előadás anyaga: Merre fejlődik a lengyel élelmiszer-gazdaság és hogyan kapcsolódnak hozzá a magyar vállalkozások? 
Előadó: Marcin Sowa, Tanácsos Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály




Mezőgazdaság és agrár-élelmiszeripar Lengyelországban

A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés - az előző évhez viszonyítva 2,1%-kal, főként a sertésállomány jelentős (2010-hez képest 11,7%-os) visszaesése, valamint a szarvasmarha-állomány kismértékű csökkenése (1,1 %) következtében.

Az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelme 2011-ben ismételten pozitív, 2,6 milliárd EUR egyenleggel zárt. Figyelemre méltó az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének a csatlakozás óta egyre növekvő jelentősége Lengyelország külkereskedelmi és pénzügyi mérlegében. Az élelmiszeripar külkereskedelmi többlete csökkenti a teljes lengyel külkereskedelemi forgalom negatív egyenlegét. Az agrár-élelmiszeripari export aránya a teljes kivitelben 2011-ben 11,1%-ot ért el az előző évi 11,2%-hoz képest, míg az importban 8,3%-ot a 2010-es 8,1%-kal szemben.

2011-ben második alkalommal volt magasabb a mezőgazdasági termelők által értékesített mezőgazdasági termékek áremelkedési indexe, mint a gazdák által megvásárolt termékeké és szolgáltatásoké. Az árolló indexe 107,3% volt az előző évi 110,2%-kal, a 2009-es 96,1%-kal és a 2008-ban mért 90,1%-kal szemben. Az agrárpiaci árak a legtöbb mezőgazdasági termék esetében szignifikánsan meghaladták a 2010-es szintet. Az egyéni gazdaságok által értékesített termékek árnövekedési dinamikája 118,8% volt, míg a mezőgazdasági termelők által vásárolt áruk és szolgáltatások árainak növekedési üteme 110,7%-ot tett ki.

A lengyel mezőgazdaságot a nagymértékű szétaprózottság jellemzi - az egy gazdaságra eső átlagos mezőgazdasági terület fokozatosan nő, 2011-ben ez 8,7 hektár volt (míg 2010-ben 8,6 ha). A gazdaságok több mint fele kizárólag vagy elsősorban saját szükségletei kielégítésére termel, csökkentve ezzel a család élelmiszer-kiadásait és fenntartási költségeit. Mind emellett és azon tény ellenére, mi szerint a földeket többségében alacsony mezőgazdasági alkalmasság jellemzi, Lengyelország – úgy a világon, mint Európában - a mezőgazdasági termékek jelentős termelője.

A lengyel mezőgazdaság változásainak trendje az elmúlt években, különösen a csatlakozás óta állandósult. A főbb változások érintik:

  • a gazdaságok számának csökkentését, területük egyidejű növekedése mellett,
  • a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó jelentős változásokat, köztük a legkisebb (0-5 ha területű) gazdaságok számának közel 25%-os, valamint az 5-20 hektáros gazdaságok számának 17%-os csökkenését, a 20-50 hektáros gazdaságok számának stagnálását. Ezeket a változásokat a legnagyobb (50 hektáros vagy annál nagyobb) gazdaságok számának jelentős, 34%-os növekedése kísérte. Ezek a változások lassúak és evolúciós jellegűek.
  • a többfunkciós gazdálkodási modell lassú, de látható elterjedését, különösen a kis területű gazdaságok esetében, melyek nem mezőgazdasági tevékenységek folytatása mellett döntenek,  részben vagy teljesen feladva a mezőgazdasági tevékenységet,
  • a teljes mezőgazdasági használatú földterület 1,1 millió hektárral, azaz 5,5%-kal történő csökkenését 2002-höz képest, a mezőgazdasági földterületek nem mezőgazdasági (pl. infrastrukturális) célú felhasználása eredményeként, a mezőgazdasági földterület 16,9 millió hektárról 15,5 millió hektárra történő egyidejű csökkenése mellett.
  • a vetésterület enyhe csökkenését (0,2 millió hektárral 2002-höz viszonyítva) a művelés szerkezetének egyidejű változásaival – a gabona vetésterületének 12%-os, a burgonyáénak 51,8%-os, míg a cukorrépa esetében közel 32%-os csökkenését, a vetésterületek egyidejű növekedését az olajrepce (körülbelül 115%) és a takarmánynövények (60%) esetében,
  • a teljes szarvasmarha-állomány növekedését, a tehenek állományának egyidejű csökkenése közben. Ez a tendencia az EU-s csatlakozás után a vágómarha termelés iránti megnövekedett érdeklődéssel, ill. a termelés jövedelmezőségének növekedésével áll összefüggésben. A tehenek állományának csökkenése a tejkvóta csatlakozás utáni bevezetése, ill. a tehéntejre vonatkozó magas minőségi követelmények következménye,
  • az agrárgazdaságok termelési eszközökkel való felszereltségének javulását, igazolva a mezőgazdaság modernizációs folyamatát (a Közös Agrárpolitikai eszközök kétségtelen hatását) az EU-hoz történő csatlakozás után.

A mezőgazdasági termelés értéke és az ár-viszonyok

2011-ben a bruttó mezőgazdasági termelés folyó áron elérte a 99,7 milliárd zł-t, ezen belül a növénytermesztés az 55,8 milliárd zł-t, míg az állattenyésztés a közel 44 milliárd zł-t.
A globális termelés változatlan áron számított dinamikája 1,1%-kal, ezen belül az egyéni gazdaságoké 2,7%-kal volt magasabb, mint 2010-ben.

2011-ben (változatlan áron) a növénytermesztésben 3,8%-os növekedés következett be 2010-hez képest, az állattenyésztés egyidejű (2,1%-os) hanyatlása mellett. Az állattenyésztés árbevételének csökkenése elsősorban az állatállomány, különösen a sertésállomány meredek csökkenésének következménye. A mezőgazdasági árutermelés változatlan áron 2,2%-kal haladta meg az előző évit, míg a növekedés az egyéni gazdaságokban elérte az 5,2%-ot.
A növénytermesztés növekedése az előző évhez viszonyítva 4,7%, míg az állattenyésztésé 0,3% volt.

Az árutermelés 2011-ben a teljes termelési érték 70,5%-át tette ki.

A gabonafélék piaca és feldolgozása 

A gabonatermelés a lengyel mezőgazdaság egyik fő ága. A művelt terület nagysága tekintetében a második helyet, a betakarítást tekintve - Franciaország és Németország után - a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban. A gabonatermelés népszerűsége a viszonylag egyszerű művelési technológiából, a könnyű tárolásból és értékesítésből, de mindenekelőtt a gabona takarmány célú felhasználásának lehetőségéből következik. A gabonaágazat nagymértékben meghatározza más piacok termelésének gazdasági feltételeit is, különösen az élősertés és a baromfi piacáét.

A hazai gabonatermesztésben a búza és a rozs dominál. A gabona vetésterületében és betakarításaiban jelentős a gabonakeverékek és a tritikálé részaránya, melyek részesedése folyamatosan növekszik.

A 2011/2012-es szezonban összesen 26,8 millió tonna gabonát takarítottak be, azaz 1,7%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A hazai gabonafogyasztás mértékét 26,8 millió tonnára becsülik. A felhasználás oldalán a legnagyobb tételt továbbra is a takarmány célú gabona-felhasználás jelentette, mely 16,1 millió tonnát tett ki. Az utóbbi években észrevehetően csökkenő tendenciát mutat a búza és a rozs takarmány célú felhasználása, melyeket kiszorítja a kukorica és a tritikálé. Tízegynéhány éve tapasztalható a gabona sör- és szeszipari felhasználásának fokozatos növekedése. A bio-üzemanyag piac várható fejlődésével  összefüggésben a gabonafélék ipari felhasználásának növekvő tendenciájával valamint a belföldi fogyasztásban való részesedésének további növekedésével kell számolni.

Gabona feldolgozás

Néhány éve stagnálás tapasztalható a gabonafélék elsődleges feldolgozásában. Ennek fő oka a gabona nagy áremelkedése. A búzaliszt-termelés 2011-ben 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, míg a rozsliszt-termelés az előző évi szinten maradt. 1,8%-os növekedés következett be a száraztészták és 2,8%-os a cukrászipari termékek előállítása terén. A 2011-es év a feldolgozott élelmiszerek gyors fejlődésének folytatása volt (15%-os növekedés 2010-hez képest). Valamelyest (0,7%-kal) csökkent a durva őrlemények termelése, de nőtt (12%-kal) a gabonapelyhek előállítása. 4%-os növekedést jegyeztek továbbá a friss péksütemények gyártása kapcsán a nagy-és közepes méretű ipari vállalatoknál.

Az elsődleges és másodlagos gabona-feldolgozó vállalkozások beruházási tevékenységének további növekedése következett be 2011-ben. A beruházási ráfordítások legnagyobb növekedése a takarmány-előállítás és a gabonaőrlés területén következett be.

A cukor piaca és feldolgozása

Lengyelország - Franciaország és Németország után - az Európai Unió harmadik legnagyobb cukortermelője. A cukorrépa-termés 2011-ben elérte a 11,6 millió tonnát, ez 16,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A kiemelkedő termés fő okai a rekord magasságú - 611 t/ha - terméshozamok.

Cukorfeldolgozás

Az elmúlt években a lengyel cukoripar kiváló pénzügyi eredményeket ér el. Ez a magas hazai és világpiaci cukorárak és a szerkezetátalakítási folyamatok eredménye. Az utóbbi időszakban jelentős technológiai előrelépés történt a cukoriparban, amit a befektetési ráfordítások összegének nagysága mutat. Ennek összege a 2007-2011 években 1,4 milliárd zł-t tett ki.

A 2010/2011-es gazdasági évtől Lengyelország cukorpiacán összesen 5 gyártó működik, nevezetesen: a Nemzeti Cukor Társulás Rt., a Pfeifer & Langen Poland Rt., a Pfeifer & Langen Glinojeck Rt., a Südzucker Poland Kft. és a Nordzucker Poland Rt.

A 2011/2012-es cukor kampányban 18 cukorgyár működött, az üzemi termelés volumenének és a munka termelékenységének jelentős növekedése mellett. Folyamatosan csökken a háztartások cukor fogyasztása (kb. 14,1 kg/fő), míg növekszik a cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása és exportja.

A gyümölcs- és zöldségfélék piaca és feldolgozása

2011-ben Lengyelországban 24%-kal több, összesen 3,4 millió tonna gyümölcs termett, mint az előző évben, s ez 7,6%-kal haladta meg a 2001-2009 évek átlagát (lásd a táblázatot lentebb). Az almatermés 2.49 millió tonna volt, az előző évi 1,88 millió tonnával szemben (a növekedés közel 32,4%). 19%-kal, 175 ezer tonnára nőtt a meggy és mintegy 8%-kal, 166 ezer tonnára a szamóca betakarított termése. Növekedést jegyeztek a málna esetében is, melynél a termés elérte a rekord szintű, 118 ezer tonna mennyiséget. Az előző évihez viszonyított legnagyobb visszaesést (125 ezer tonnára) a fekete ribizli esetében rögzítették - ez 15%-kal kevesebb, mint 2010-ben.

Zöldségfélék

A szántóföldi zöldségtermesztés 2011-ben az előző évihez viszonyítva 14,7%-kal, 4,8 millió tonnára nőtt.

A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozása

A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ágazat pénzügyi helyzete 2011-ben változatlanul jó maradt, bár az elért pénzügyi eredmények a 2009-2010-es évekhez képest némileg romlottak. Az ágazat a tevékenység minden szintjén nyereséges és növeli beruházási tevékenységét.

A dohánypiac

Lengyelország a harmadik helyen áll az Európai Unióban a dohánytermesztés mennyisége tekintetében, amely 2011-ben elérte a 30.100 tonnát. A nyersdohány átlagos hozama 2,0 tonna volt hektáronként. 12.300 mezőgazdasági termelő foglalkozik dohánytermesztéssel, körülbelül 14.900 ha területen. Ez a mezőgazdasági termelés egyik legjobban szervezett ágazata Lengyelországban, a termelők több mint 90%-a szerveződött dohánytermelői csoportokba.

A hazai dohánytermés volumene Lengyelország területén, egy jól szervezett elsődleges feldolgozói hálózat révén kerül feldolgozásra. A lengyel dohányt, amely megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek, elsősorban ’amerikai keverék’ cigarettafajta előállítására használják, melynek több mint fele kerül exportra.

HÚSPIACOK ÉS HÚSFELDOLGOZÁS

Lengyelország az Európai Unió jelentős hústermelője. Úgy a sertés-, mint a baromfihús előállítás szempontjából a negyedik helyet foglalta el, míg marhahús tekintetében a hetedik volt 2011-ben.

Lengyelországnak egyértelműen pozitív a hús külkereskedelmi egyenlege, 2011-ben ez 530 ezer tonna szinten alakult, vagyis 2010-hez képest 23 ezer tonnával, azaz mintegy 4,5%-kal nőtt.

Húsfeldolgozás

A húsfeldolgozás helyzete 2011-ben továbbra is kedvező volt. Ezt az okozta, hogy jelentősen nőtt a feldolgozott húskészítmények előállítása, ami a vágások enyhe csökkenése mellett a szektor termelési értékének növekedését eredményezte. Az eladási áraknál háromszor  gyorsabban növekvő nyersanyagárak a nyereség és a jövedelmezőség csökkenését eredményezték a rendkívül kedvező 2010-es évhez képest, de még mindig voltak annyira magasak, hogy tovább javítsák a vállalatok gazdasági-pénzügyi helyzetét. Különösen kedvezően alakult 2011-ben a húsipari termékek, főként a konzervgyártás helyzete. A húsipari feldolgozó ágazat nem érzékeli a nyersanyagok beszűkülésének hatását, mivel azokat import sertéshús feldolgozásával kompenzálja.

Baromfi- és tojáspiac

A hazai baromfihús előállítás szerkezetében több mint 93%-ot tesz ki a brojlercsirke- és pulykahús. A vízi madarak részesedése kevesebb, mint 3%.
Baromfihús termelés évről évre néhány százalékkal növekszik, a fogyasztás tartósan 25 kg/fő fölött van.

Tojástermelés

Lengyelország 8%-kal részesedik a teljes uniós termelésből, a tagállamok között a hatodik legnagyobb termelő. Az elmúlt években a tyúktojás-termelés több mint 10 milliárd darab volt, a hazai piaci kereslet ennek a 70%-a. A hazai termelés több mint 30%-a került exportra.

Baromfihús feldolgozás 

2011-ben az előző időszakkal való összevetésben romlottak az ágazat pénzügyi eredményei. Az ágazat egésze nyereséget termelt, de a jövedelmezőségi mutatók alacsonyabbak voltak, mint 2010-ben. Javult viszont az ágazatban az – amortizációhoz viszonyított beruházási ráfordításokkal mért - átlagos beruházási szint.

Tejpiac 

A tejtermelés Lengyelországban a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb ága.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2011-ben a tej árutermelési értéke 12,2 milliárd zł volt, ami több mint 17%-át tette ki a teljes mezőgazdasági árutermelés értékének. A teljes tejtermelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal nőtt és elérte a 12,4 millió tonnát. Tekintettel a progresszív szerkezetátalakítási folyamatokra úgy a termelői, mint a feldolgozói oldalon, évről évre csökken a tejtermelők és a tejet vásárlók száma. A 2004-2012 évek során a nagybani beszállítók száma 56%-kal, 156.000-re, míg a közvetlen beszállítók száma 82%-kal, 13 ezerre csökkent. Ezen időszakban a tejfelvásárló szervezetek száma 15%-kal, 356-ról 301-re csökkent.

Tejfeldolgozó ipar

A költségek, ezen belül különösen a nyersanyagok árának jelentős növekedése, következtében, az eladási árak és a tejfeldolgozás dinamikus növekedése ellenére, 2011-ben romlott a tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozások pénzügyi helyzete. A tejüzemi értékesítés 2010-hez viszonyított 13,7%-os növekedése mellett a bruttó nyereség 7,3%-kal csökkent (a 2010-es 630 millió zł-ról 583 millióra 2011-ben). A romló pénzügyi helyzet ellenére az összes tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozáson belül nőtt a nyereséges vállalkozások részesedése.

KÜLKERESKEDELEM
Általános információk az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmi forgalmáról
(Millió EUR-ban)

Megnevezés
2004
2006
2009
2010
2011
2012
Export
5 242
7 152
10 447
13 507
15 098
17 400
Import
3 557
4 406
8 561
10 921
12 481
13 400
Egyenleg
446
836
1 886
2 586
2 616
4 000

Az agrár-élelmiszeripari termékek részesedése az:
2004
2005
2006
2008
2009
2010
2011
2012
exportból
8,8
10,0
9,8
9,8
10,2
11,2
11,1
12,3
importból
6,2
6,8
6,4
7,1
7,3
8,1
8,1
8,8

2011 évben
Export
Import
Összesen
100
100
EU-27
78,0
69,5
FÁK
10,1
4,0
EFTA
0,8
4,2
Egyéb fejlett országok
2,9
2,5
Balkáni országok
1,1
0,3
Fejlődő országok
6,9
19,4
Egyéb
0,2
0,1














2011 évben
Export
Import
Összesen
100,0
100,0
1. Élő állatok
1,2
2,2
2. Hús és hústermékek
20,7
10,8
3. Tejtermékek
9,0
3,8
4. Halak és halkészítmények
7,4
9,0
5. Egyéb állati termékek
2,4
2,3 
6. Gabona és gabonakészítmények
5,7
6,4
7. Olajos magvak és feldolg. termékeik
3,3
13,2
8. Gyümölcsök és gyümölcskészítmények
9,0
10,5
9. Zöldségek és feldolg. készítményeik
3,6
4,3
10.Gombák és feldolg. készítményeik
2,0
x
11.Burgonya és feldolg. készítményei
1,5
2,9
12. Cukor és feldolg. készítményei
9,0
5,7
13. Kakaó, kávé, tea
3,6
8,1
14. Dohány és cigaretta
8,6
3,7
15. Alkoholos italok
2,0
3,7
16. Alkoholmentes italok
1,2
0,6
17. Egyéb növényi termékek
4,0
7,1






























Fényképek az előadásról

Élelmiszerklub EU Fórum: Lengyelország

Élelmiszerklub EU Fórum: Lengyelország




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (4) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (105) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (45) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (32) értékesítés (15) EU (26) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (4) fiatalok (18) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (4) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (20) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (2) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (3) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (17) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (3) tréning (10) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (11) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum