2015. november 23.

A Genussland Oberösterreich származási védjegy Ausztriában


Isten hozta Genussland-on! 

A Genussland Oberösterreich ernyőmárka 2003-as megalapításával egy a mezőgazdaság és a hazai élelmiszeripar erősödését szolgáló törekvés indult az útjára, melynek célja, hogy a fogyasztókat közelebb hozza a kiváló minőségű regionális és szezonális termékekhez és felhívja a figyelmet ezek társadalmi jelentőségére.

A Genussland Oberösterreich összekapcsolja a mezőgazdaságot, a feldolgozó üzemeket, Felső-Ausztria turizmusát, a vendéglátást, a szálláshelyeket és az élelmiszer-kereskedelmet. A létrejövő szinergia támogatja az értékteremtést és erősíti Felső-Ausztria élelmiszeriparát.

Felső-Ausztria mezőgazdasága rég óta meghatározó eleme a kulturális és társadalmi identitásnak. Az alpesi és előalpesi táj a kisebb üzemeknek kedvez, meggátolva így a tömegtermelést. Ezért a felső-ausztriai mezőgazdasági termelők és ipari feldolgozók inkább a minőségre semmint a mennyiségre helyezik a hangsúlyt és megfizethető prémium termékeket kínálnak nagy választékban. A minőséget a helyben termelt, kiváló minőségű alapanyagok és a hagyományos, generációkon keresztül megőrzött eljárások biztosítják.

Felső-Ausztria termékei egyedülálló, semmivel össze nem téveszthető ízvilággal rendelkeznek. Minden régió, minden tájegység saját jellegzetes specialitásait kínálja, melyek mind magas minőséget képviselnek. A Genussland Oberösterreich ezeket a helyi specialitásokat szeretné ismertté tenni, a helyi vásárlást ösztönözni, a gasztronómiát támogatni és a turizmust erősíteni.

Felső-Ausztria jellegzetes étele, a gombóc (Knödel) minden elképzelhető variációja; a Mühlviertler Knödeltől a kisebb Innviertler Knödelig, a savanyú Knödeltől az édesig,  valamint a sültek, kenyerek és sütemények színes választéka várja az idelátogatót.  

Az italok közül az alma és körte mustok és levek jellemzőek Felső-Ausztriára, de a legtöbb sörfőzde is itt található az országban, ahol a helyi mühlviertel-i komló felhasználásával készülnek a sörkülönlegességek. A gyümölcs sokszor kerül felhasználásra pálinkafőzdékben vagy szeszégetőkben, úgy mint a Reisetbauer &  Co. Minden ilyen különlegességet szívesen bocsátanak zsűri elé, mert mindig nagy elismerésre számíthat a versenyeken.

A Genussland Oberösterreich sokszínűségét jól prezentálja a Genuss termékek széles választéka, amelyek rendezvények és termelői piacok alkalmával is elérhetőek. Felső-Ausztriába tett látogatással kikapcsolódva ismerhetjük meg a helyet, ahol ezek a finomságok készülnek. Érdemes gyalog vagy kerékpárral bejárni a vidéket a jól jelzett, kitáblázott utak mentén, ahol lépten-nyomon bukkanhatunk Genuss-gazdaságra. Csoportoknak, baráti társaságoknak vagy munkahelyi kirándulásként maradandó élményt nyújtanak a kóstolókkal és programokkal egybekötött gazdaságlátogatások, ahol az élelmiszerek előállítását és feldolgozását mutatják be. A kulináris élvezetek sora a vendéglők vagy italozók igazi házi kosztjától az éttermek sztárszakácsainak rafinált ételkölteményéig vezet.


A fordítást köszönjük az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntesének, Gáll Nikolettának 

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült."

2015. november 7.

Az almenlandi ALMO alpesi marhahús Ausztriában


Az almenlandi alpesi szarvasmarhák nyerték el elsőként egy védett, az egész régió által támogatott márkanév használatát. Nem utolsó sorban emiatt, a felmérések szerint az ALMO a legkedveltebb marhahús Ausztriában. Az ALMO a régió vezető terméke és felelős a gondozott Alm-vidékért. A régió számos gazdálkodójának biztosít megélhetést és a régió vendéglátásának egyik legfőbb cégére lett.


Mindenkinek, ami jár – az ALMO-nak a legjobbat
A 3.000 ALMO – szarvasmarha az Almon tölti a nyarat és ott terebélyesednek a sokféle zamatos fűnek és ízletes fűszeres növényeknek köszönhetően.

Az Almo-filozófia

Környezettudatos mezőgazdaság
A természet a gazdálkodó társa. Egy környezettudatos gazdálkodás kíméli a természeti erőforrásokat és biztosítja a természeti, és kultúrtájat a jövő generációinak.

Fajtának megfelelő állattartás
A nyári legeltetés illetve alpesi tartás magától értetődő, a téli kifutói tartás pedig, amely megfelel az állatjóléti szabályozások legmagasabb standardjainak, előírás.

A termékminőség optimalizálása
A minőségi tenyésztés a természetes adottságokon alapszik. Az állatoknak van idejük a természetes növekedésre és fejlődésre. Az egészségük és az optimális növekedésük érdekében főleg saját, és kisebb részben vásárolt takarmányt kapnak.

A zöldterület megóvása az Alm régióban és a hegyvidéken
A zöldterületek és az Alm területének gazdálkodását és gondozását felelősségteljesen végezzük, melynek során a természet és a táj megőrzik jellegzetességeiket.

Az értékteremtés elősegítése a régióban
Amit a gazdálkodók a természet és az állatok érdekeinek figyelembe vételével előállítanak, az az értékteremtő folyamatok után magas minőségű élelmiszerként kerül értékesítésre.

Az értékteremtő partnerség kiépítése
A mezőgazdaság és a kereskedelem együttműködik és az előállítás és értékesítés részleteit partneri megállapodásban határozzák meg. A vendéglátás mint harmadik fél biztosítja a regionális specialitások kínálatát.

Almenland-i Naturpark
A Teichalm-Sommeralm régiót Stájerország tartománya Naturparkká nyilvánította, melynek az ALMO lett a vezető terméke.

Az előállítás

Az állatok eredete
Az ALMO – Minőségprogramban minden állatnak Ausztria területén kell világra jönnie és nevelkednie. A cél húshasznosítású, közepes termetű és könnyű csontozatú állatok tenyésztése, amelyek a megfelelő tartás és takarmányozás által a vágósúlyt 20-36 hónaposan érik el. Egy különösen fontos kritérium a megfelelő zsírképződés (márványozottság).
A minőségi követelmények teljesítése szempontjából a közepesen és későn érő fajták bizonyulnak kedvezőnek. Ajánlott fajtiszta és keresztezett fajták: pirostarka húsmarha, Murbodner, Limousin, Charolais, Blonde d’Aquitaine

A takarmányozás
A fűszeres és zamatos alm-i növényzet sokfélesége, a jó minőségű széna, silótakarmány, friss forrásvíz és hazai gabona biztosítják az egyedülálló húsminőséget a fajtának megfelelő állattartáson felül.
Az ALMO szarvasmarhák kizárólag GMO mentes takarmányt kapnak.

Az állattartás
A generációk által évszázadokon keresztül gondozott alpesi és alm-i legelők természetes élőhelyet biztosítanak az ALMO – szarvasmarhák számára. Itt májustól októberig élvezhetik a nyári legelők friss növényzetét.
Minden ALMO-állatnak legalább 1 szezont az Almon vagy alpesi legelőn kell eltöltenie. A hideg évszakban pedig az előírásoknak megfelelően tágas istállóban kerülnek elszállásolásra.

A géntechnológia mellőzése

ALMO – tiszta természet
Az ALMO szarvasmarhák kizárólag géntechnológia nélküli takarmányt kapnak, a szója őrlemény felhasználást általában kerülik. Az éppen aktuális ALMO- takarmánylistának megfelelő saját előállításból származó vagy hozzávásárolt GMO mentes takarmányok használhatóak.
A géntechnológia mentesség irányelveinek betartását egy független, akkreditált vizsgáló labor ellenőrzi az üzemlátogatások és próbaminták segítségével.

Az ALMO márka

50 évvel ezelőttig az igavonó ökrök voltak azok, amelyek a szegényes táplálék ellenére sikeresen átvészelték a telet, és elég erősek voltak, hogy szekér elé fogják őket. Ezek most a mi ALMO- állataink, amelyek magas piaci értéket képviselnek.

A mezőgazdaság gyors motorizációja miatt azonban háttérbe szorultak, mint igavonók. A marhahús iránt nem volt jelentős a belföldi kereslet, ezért nem maradt más választás, mint a külföldi értékesítés Líbiának.

1988-ban jött az ötlet a márka kidolgozásához. Az állattartók a belföldi piacon szerették volna értékesíteni a minőségi alm-i állataikat az osztrák marhahús kedvelők számára.

A legmagasabb minőség elérése, fajtának megfelelő tartás, összhangban a természettel, nyíltság és a helyi hagyományok követése voltak az alapelvek, melyek a mai napig nem változtak. Éppen emiatt a kezdeti 45 alapítótagból mára egy 500 ALMO gazdálkodót számláló erős közösség épült.

Az ALMO márka szabadalmi oltalom alatt áll, tulajdonosa a Steirische Bergland Marktgemeinschaft egyesület. Az egyesület mint egyetlen márkabirtokos dönt a márka használatáról és felhasználásáról.

Az ALMO egyesület

Az egyesület több mint 500 tagot számlál Stájerországból, Karintiából és Alsó-Ausztriából. Az ALMO beszállítók központja Almenland. Minden ALMO beszállítónak be kell tartania a saját kézikönyvben található irányelveket, pl.: alm-i legelők, háztáji legelők, kifutói tartás. A fajtának megfelelő tartás számunkra kiemelten fontos. Az ALMO egyesület tagjait a 15 gazdálkodóból álló elnökség képviseli.

A fordítást köszönjük az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntesének, Gáll Nikolettának 

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült."

2015. november 4.

II. Élménybeszámoló az E+ Food Revolution olaszországi ifjúsági találkozóról, 2015. augusztus-szeptember


Miután megkaptam az értesítést, hogy bekerültem a magyar csapatba és mehetek Altamurába, egyből felvettem a kapcsolatot a többiekkel. Több facebook illetve skype beszélgetés előzte meg az utazást. Jó volt látni, hogy ki-ki a maga módján kiveszi a részét a szervezkedésből. Ami talán a legfontosabb volt mindnyájunknak, hogy a magyar estre rendesen felkészüljünk és ezzel megfelelően mutassuk be hazánkat.

Úgy alakult, hogy egy külön fiú illetve lány különítmény indult ki. Más-más utazási módot választva. Nándorral illetve Jánossal már Ferihegyen tartalmas beszélgetések vették kezdetüket. Ekkor még az egyetlen közös témánk a paradicsom volt. Mivel mindnyájan más-más szemszögből ismerjük, foglalkozunk vele így új információkra tehettünk szert.

Altamurába érkezésünk teljesen rendbe történt, mind a repülőtéren, mind a buszon segítőkészek voltak így nem jelentett gondot az olasz nyelv ismeretének hiánya. Másodikként érkeztünk meg a cseh csoport után. Rendkívül szimpatikus volt, hogy teljesen megkeverték a nemzeteket a szoba elosztásokat illetően. Így egyből akadt egy kis keveredés, ismerkedés ami hamar meghozta a gyümölcsét. Első délután a cseh csoporttal együtt bevittek minket Altamurába várost nézni. Már ekkor érzékeltük, hogy ez a hely egy kis ékszerdoboz. Az óváros gyönyörű.

Este közös vacsora, ahol már mindenki megérkezett. Az első nap névtanulással és további ismerkedéssel telt. Továbbá ami fontos számomra egy házirend került a falra, melyet közösen írtunk meg. Jó volt látni, hogy a különböző nemzetek lényegében azonos szokásokat tartanak szem előtt. Így nem volt vita a szabályokból és mint később kiderült a betartásukból sem.

A francia csoporttal már a kezdetektől elkezdtük az egyeztetést, hogy mi legyen a közös esttel. Mi arra a megállapodásra jutottunk, hogy babgulyást illetve szilvás gombócot készítünk. A gombóc készítés kicsit elhúzódott de meghozta a gyümölcsét és az elismerést. A gulyásról hamar fel tudtuk mérni a véleményeket. Lényegében nem tudtuk olyan gyorsan feltölteni a tálaló edényt, ahogyan azt szedték. Ez a látvány mindent megér, főleg egy étel központú program keretein belül.

Számos programot szerveztek nekünk, így nehéz lenne kiemelni egyet. Érdekes volt látni, ahogy egy gyerekekkel foglalkozó közösségi ház mindennapjait mutatták be. A gyerekek még elég kicsik voltak és rossz családi háttérrel rendelkeztek, ám a velük foglalkozók talán még feledtetni is tudták velük ezt. Számomra remek volt hallgatni, ahogy a zöldségtermesztésről beszélnek és nem mondjuk a tv nézésről.

A csoport méretei miatt a fő programpont elvégzéséhez szétosztottak bennünket így egyik nap az egyik része ment a csoportnak paradicsomot szedni a szósz készítéséhez. Ez időben mi a befőzéshez egyedi kötényeinket készítettük el. A másik napon mivel a szükséges paradicsom le lett szedve egy másik helyre vittek minket. Ez egy családi kert volt. Rengeteg szőlővel. Itt aztán délelőtt általános kerti munkákat végeztünk ami rendkívül tetszett nekem.

E helyen találkoztam életemben először a cseresznyeparadicsom füzérbe rendezésével. Ezt aztán általában garázsokban felakasztják és mivel a paradicsom utolérő mindez bepirosodik és ami a legfontosabb nem fonnyad/rohad. Maga a befőzés egyszerűbb volt mint hittem.
1. Mosás/Válogatás
2. Főzés
3. Paszírozás
4. Paszírozás géppel
5. Üvegbe töltés
6. Paradicsom darabok befőttes üvegbe helyezése
Ezek után további kreatív feladat következett, több féle posztert, illetve címkét készítettünk ezekhez.

A sok élelmiszerrel való foglalkozás illetve beszélgetés mellett nem mehetünk el szó nélkül az Észt-Cseh közös est remek szervezése mellett sem. De épp úgy kell foglalkoznunk a Matera városában tett sétával, turistáskodással is. Lenyűgöző volt szembesülni a 2019-es év Európa kulturális fővárosának pazar látványával. Ezt a napot megkoronáztuk egy Altamurai pizzázással illetve éjszakai sétával.

Így a kulináris élvezeteket óvárosi élményekkel gazdagítottuk. Számomra mint ambíciókkal teli fiatalemberre nagy hatással volt egy bizonyos kirándulás, ami minden szempontból meghatározó illetve motiváló. A Murá nevű hely fantasztikus kivitelezett és üzemeltetett állatklinika, rendezvényhelyszín és szálloda. Itt a focaccia és mozzarella készítést tekintettük meg és természetesen ellenőriztük a végeredményt. A minőség felülmúlt minden elvárást.

Ahogy közeledett a program vége úgy készültünk az egyik fő eseményünkre a „Red dinner” nevű estre. Pirosba öltöztettük az udvart illetve magunk is piros ruhát húztunk. Erre az eseményre piros színű étel készítése volt a feladat minden nemzet számára. Mi egy újabb magyar különlegességet készítettünk, ez egy lecsó volt. A sikeréről csak annyit jegyeznék meg, hogy többen elkérték a receptet. Ez az est remek volt, mivel számos helyi emberrel ismerkedtünk meg.

Talán nincs annyi karakter amennyivel le tudnám írni minden emlékemet, amik 100%-ban csak és kizárólag jók. Ezekért a pozitívumokért bármilyen sorrend felállítása nélkül köszönettel tartozom az ott megjelent nemzetek képviselőinek, az olasz szervezet munkatársainak, az ifjúsági programban résztvevő fiataloknak, illetve Kedves Ildikó az Ön munkája nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Köszönöm szépen, remélem ,hogy a továbbiakban még tudunk együtt tenni e téma tovább viteléért valamint örömmel segítenék szervezőként egy hasonló, hazai program szervezésében.






Az élménybeszámolót írta: Győry András, magyar résztvevő

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (6) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (10) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (2) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (107) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (47) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (34) értékesítés (15) EU (28) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (4) fiatalok (20) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (4) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (22) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (3) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (4) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (1) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (19) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (3) tréning (10) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (11) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum