2015. október 7.

Az ausztriai Gutes vom Bauernhof védjegy bemutatása, használatának feltételei



A "Gutes vom Bauernhof" (Jót A Parasztudvarból) az osztrák kistermelők közvetlen értékesítését támogató minőségprogram. A piros-fehér-piros zászlós logót viselő „Gutes vom Bauernhof” irányelveit osztrák gazdálkodóknak dolgozták ki. Hogy a fogyasztói igényeknek megfeleljenek, az irányelvek kizárólag helyi termékekre vonatkoznak.

A „Gutes vom Bauernhof” az Osztrák Agrárkamara által bejegyzett ábrás és szóvédjegy, melyet a közvetlen értékesítés támogatására hoztak létre és ellenőrzött kistermelői üzemeknek ítélnek oda. A „Gutes vom Bauernhof” üzemei garantálják a nyersanyagok gondos előállítását és a kézműves különlegességek kézzel történő feldolgozását a jól bevált receptúrák és a hagyományos előállítási módok alapján. 

A márkahasználat feltételeinek teljesülését külső vizsgáló helyek ellenőrzik és értékelik. Ausztria szerte 1.570 közvetlen értékesítő mondhatja magát a „Gutes vom Bauernhof” márka viselőjének (2015. májusi adat). 


A „Gutes vom Bauernhof” irányelvei (részletek a szabályzatból)

1. Milyen célt szolgál a „Gutes vom Bauernhof”?
A „Gutes vom Bauernhof” azon fáradozik, hogy garanciát vállaló kistermelői értékesítést hozzon létre. Napjaink fogyasztóit érdekli az élelmiszerek eredete és visszakövethetősége, igazi termelői árucikkeket szeretnének vásárolni. A „Gutes vom Bauernhof” adja ehhez a biztonságot és teremti meg a bizalmi kapcsolatot.

1.1. Miért jó ez a fogyasztóknak?
  • eredetgarancia: a termék eredete és származása garantált
  • know-how garancia: a közvetlen értékesítő képzése és minősítése az előállítás, marketing és értékesítés területén
  • szolgáltatás garancia: a fogyasztói kívánságok figyelembe vétele
  • garancia a feldolgozás folyamatára: a kézműves különlegességek feldolgozása jól bevált receptúrák és hagyományos előállítási módok alapján történik.
  • minőséggarancia:
    - garantálja a kistermelői árucikkek kiváló minőségét
    - garantálja a az előállítás minőségét és nyomon követhetőségét
  • nagy választékot biztosít a magas színvonalú, közvetlen értékesítést alkalmazó gazdaságokból
  • könnyebb megkülönböztetést tesz lehetővé termelők és kereskedők között
1.2. Miért jó ez a termelőknek?
  • a fogyasztói bizalom erősödése
  • a profi üzemek képzési ajánlatot kapnak
  • professzionális promóció igénybe vétele
  • egyértelmű piaci pozicionálás a közös reklámeszközöknek köszönhetően
  • reklámanyagok, csomagolások, információs anyagok kedvező áron történő előállítása és beszerzése
  • projektekben és prezentációkon való részvétel
  • együttműködés gazdasági partnerekkel (például kereskedelem, vendéglátóipari egységek, naturpark projektek, értékesítési csatornák) Ez egyre gyakrabban feltételezi a részvételt a „Gutes vom Bauernhof” minőségprogramban.
  • a kínálat optimalizálása és ezáltal jobb értékesítési lehetőségek
  • professzionális fellépés a nyilvánosság előtt a minőségprogramnak köszönhetően
  • segítségnyújtás a jogi előírások teljesítéséhez
  • jó kapcsolat a hatóságokkal az intenzív odafigyelésnek és képzésnek hála
  • az üzem felvétele a közös honlapra
1.3. Miért jó ez a nyilvánosságnak? (Média, hivatalok, gazdasági partnerek, stb.)
  • kiemelkedő minőséget képviselő, reprezentatív, közvetlen értékesítést alkalmazó üzemek
  • cég- és termékinformációk érhetőek el a termelőkről a honlapon 
  • a jogi előírások gyorsabb és hatékonyabb teljesítése
  • a kistermelői értékesítés egyértelmű pozicionálása
  • kedvezőbb feltételek a közösségi projektekben való részvételnél – köszönhetően a magas színvonalnak
1.4. Hogyan működik a „Gutes vom Bauernhof”?
A „Gutes vom Bauernhof” esetében a mezőgazdasági üzemeket egyenként értékelik és tüntetik ki a márkajelzéssel. Az üzemértékelés törvényi rendelkezések figyelembe vételével történik, melynek során 6 kritérium alapján pontozzák az üzemet. Minden kritériumnál külön-külön, illetve az összpontszámnál is el kell érni egy minimum ponthatárt.

Az üzemértékelés kritériumai:
- saját nyersanyag
- képzettség és végzettség
- marketing és értékesítés
- az előállítás minősége

A feldolgozás kritériumai:
- saját feldolgozás
- termékminőség

Az üzemértékelés az általános feltételekre vonatkozóan minden esetben megtörténik. A feldolgozást érintő értékelést csak abban az esetben végzik el, ha feldolgozott termék kerül előállításra az üzemben.

1.5. Ki áll a „Gutes vom Bauernhof” mögött?
A „Gutes vom Bauernhof” koncepcióját az Osztrák Agrárkamara közvetlen értékesítéssel foglalkozó munkatársai találták ki,  és Burgenland, Karintia, Felső-Ausztria, Stájerország, Voralberg (2015 őszétől a Ländle Bur-ral* együtt) és Bécs tartományok fogadták el. Az államszövetségi szinten megállapított standardok túlteljesítése természetesen megengedett, azok alulteljesítése azonban elfogadhatatlan.

* Ländle Bur: egy Voralberg tartományban működő egyesület, amely szintén a kistermelők közvetlen értékesítését támogatja. www.laendle.at/bur  (a ford.)

2. A közvetlen értékesítés stratégiai irányvonala
A stratégiaalkotás folyamata során az erősségek és gyengeségek kerültek górcső alá, melyek végül irányelvekben kristályosodtak ki. Ezeket a „Gutes vom Bauernhof” márka testesíti meg.
Egyre inkább felkapottá váltak a közvetlenül a termelőtől származó termékek és ezzel együtt nőtt meg azon kistermelők száma, akik magas színvonalú kézművestermékeket állítanak elő. Ugyanakkor a friss termékek piaci részesedése csökken. Egy, a közvetlen értékesítést célzó, 2020-ig terjedő stratégia minőségi és mennyiségi növekedést hozhat mind az üzemek számában, mind a gazdasági erő mértékében. A stratégia alappillérét a párbeszéd képezi, amelyben minden tartomány részt vesz.

2.1. Erősségek, melyeket 2020-ra fő kompetenciákká fejlesztünk
Minőség és élmény a két célkitűzés 2020-ig. Minden, a termelővel létrejött kapcsolat – függetlenül az értékesítési csatornától – élményt kell hogy nyújtson. A „Gutes vom Bauernhof” feladata, hogy biztosítsa a fogyasztót, hogy a megvásárolt termék kiváló minőségű és előállítása nyomon követhető.

2.2. Irányelvek
Gazdasági eredményesség összetevői:
  • saját szervezetek - Vezetők, alkalmazottak (kritériumok teljesítése, példamutatás) - Teljes azonosíthatóság
  • fogyasztók és vásárlók – preferenciákat növelni, hajlandóság magasabb ár kifizetésére (+11%) - Tudatosság
  • választott élelmiszer forgalmazó – például a Genuss Region Österreich-kal együtt bemutatkozni – Kereskedelem mint kapcsolódási pont
  • közvetlen értékesítők/termelők – professzionizmus minden irányba, minőségjegyek elnyerése, tökéletesen működő üzemek – Profizmus a gazdaságban
  • gasztronómia / borkóstoló – Élvezetek házon kívül
  • média – érzelmi és informatív adatközlés – A véleményvezérek határozzák meg a a közösségi véleményt
3. A jelentkezéstől az elismerésig

3.1. Felelősségi körök

Szakbizottság
A szakbizottság felel az irányelvek és szankciókatalógus kidolgozásáért és változtatásáért, a szakmai értelmezésért, az adatrögzítés és -feldolgozás struktúrájáért és a márka továbbfejlesztéséért. A bizottság szükség esetén, de legalább évente egyszer ül össze.
A bizottság az Osztrák és Tartományi Agrárkamara közvetlen értékesítésért felelős tanácsadóiból és az Agrar.Projekt.Verein munkatársaiból áll. A bizottság döntéseit többségi szavazat alapján hozzák meg.

Tanács
Az Osztrák Agrárkamar döntéshozó szervként egy tanácsot hozott létre, melynek feladatai közé tartozik az irányelvek és a szankciókatalógus jóváhagyása, valamint  a „Gutes vom Bauerhof” - rendszer értékelése. A tanács egy Agrar.Projekt.Verein tagból, az Osztrák Agrárkamar egyik jogászából és legalább három másik személyből áll, akik a közvetlen értékesítés, a fogyasztóvédelem és minőség management (például AMA)  területét képviselik. A tanács szintén szükség esetén, de legalább évente egyszer összeül.

A szakbizottság és a tanács ülései az Osztrák Agrágkamar meghívására és elnökletével zajlanak. A tanács döntéseihez egybehangzó szavazat szükséges.

Kiállító intézmények
A Tartományi Agrárkamara tartományonként nevez meg egy hivatalt, amely felelős a jelentkezésért, a elsődleges értékelésért/ tanácsadásért, egy külső vizsgáló hely által végzett első, majd szúrópróbaszerű vizsgálat megszervezéséért, szerződéskötésért, a garancianyilatkozat kiállításáért, a márka adományozásáért, adatbevitelért, a „Gutes vom Bauernhof” termelők továbbképzéséért és támogatásáért.

Agrar.Projekt.Verein
Az Osztrák Agrárkamar az Agrar.Projekt.Verein -t kérte fel a rendszerkezelésre, a szankciók kivetésére és végrehajtására, a rendszer kockázatfelügyeletére, és a „Gutes vom Bauernhof” weboldal és adatbázis működtetésére.

3.2. Lebonyolítás
  • az irányelvek megküldése az érdeklődő üzemek részére
  • az üzem előzetes értékelése egy tanácsadó segítségével, az irányelvek alapján
  • sikeres előzetes értékelés esetén az üzem adatainak továbbítása a külső vizsgáló szerv felé
  • a külső vizsgáló szerv által végzett felülvizsgálat, amely az irányelvek teljesülését ellenőrzi.
  • a külső vizsgáló hely kiállítja a vizsgálati jelentést
  • sikeres vizsgálat esetén következik az üzem elismerése mint „Gutes vom Bauernhof”-üzem a licencszerződés megkötésével az Osztrák Agrárkamara és a közvetlen eladó között, valamint a garancianyilatkozat aláírásával, mellyel az üzem vállalja, hogy betartja  az irányelveket.
  • a márkahasználat engedélyezése az üzem és termékei részére
  • kétévente az értékelő lapok aktualizálása és átadása az Agrar.Projekt.Verein számára
  • évente 10% szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzés külsős cég által
3.3. Költségek
Az első eljárás és az azzal összefüggő szolgáltatások, valamint az adatok folyamatos aktualizálásának költségeit tartományi szinten szabályozzák.

3.4. Alkalmazási terület
Az irányelvek kizárólag élelmiszerek közvetlen eladásához használhatóak. Minden üzemet külön-külön vizsgálnak. A „Gutes vom Bauernhof” márkát más háztáji tevékenységhez nem lehet felhasználni. Az irányelvek azokra a közvetlen eladókra is vonatkoznak, akik adójogilag ipari üzem besorolást kaptak.

4. A „Gutes vom Bauernhof”márka használata

4.1. A márka tulajdonosa
A „Gutes vom Bauernhof” az Osztrák Agrárkamara bejegyzett ábrás- és szóvédjegye.

4.2. Licencszerződés
A licencszerződés az Osztrák Agrárkamara és a közvetlen értékesítő között jön létre és feltétele a márkahasználatnak.

4.3. Díjazással járó előnyök és kötelességek
Az egységes, semmivel össze nem téveszthető megjelenés is hozzájárul a márka töretlen sikeréhez. A „Gutes vom Bauernhof” esetében a következőket kell figyelembe venni:
  • a „Gutes vom Bauernhof” jelzést fel kell tüntetni a gazdaság piaci standján, együtt a üzem logójával, illetve a „Gutes vom Bauernhof” termékeken is.
  • a gazdaság területén működő üzletekben, családi borozókban és italkimérőkben a „Gutes vom Bauernhof” termékeket egyértelműen el kell különíteni a többi terméktől.
  • a „Gutes vom Bauernhof” jelzést más márkajelzéssekkel, logókkal együtt és azokat kiegészítve is lehet használni.
  • a márkahasználat joga nem átruházható. Tehát a licenciavevő nem jogosult allincencia kiállítására.
  • a „Gutes vom Bauernhof” gyakorlati felhasználása, a Corporate Design Manual alapján történik.
  • számos reklámanyaghoz való hozzáférés, mely kizárólag a „Gutes vom Bauernhof” számára készül.
  • a márka ismertségét elősegítendő, a „Gutes vom Bauernhof” üzemeitől elvárják, hogy a saját készítésű reklámanyagokon (plakátok, honlapok, prospektusok) is feltüntessék a „Gutes vom Bauernhof” emblémát.
  • saját honlap esetében fel kell tüntetni az emblémát, valamint a „Gutes vom Bauernhof”-ra mutató közvetlen linket is. Ugyanígy fordítva, a „Gutes vom Bauernhof” oldalán is megtalálható az üzem saját honlapjára mutató link.
4.4. Garancianyilatkozat
A garancianyilatkozat ismerteti a fogyasztóval, hogy a termelő, mint a „Gutes vom Bauernhof” minőségprogramjában résztvevő, elismert közvetlen értékesítő jogosult a „Gutes vom Bauernhof” jelzés használatára. Ezzel párhuzamosan az üzem kötelezi magát a fogyasztókkal, a piaci tulajdonossal (Osztrák Agrárkamara) és a kiállító intézménnyel (Tartományi Agrárkamara) szemben a hat kritérium betartására.

4.5. Szankciók
Csekély mértékű eltéréseknél a helyzetnek megfelelő intézkedéseket foganatosítanak, míg nagyobb hiányosságok esetén az Agrar. Projek.Verein az irányelvek megsértésének mértékétől, fajtájától és tartamától függően szankciókat vet ki. Komoly szerződésszegéskor visszavonják a márkahasználati jogot és a garancianyilatkozatot, valamint kötelezik az üzemet az esetleges kártérítési igények teljesítésére.

5. Fogalommagyarázat
* Közvetlen értékesítés
Egy gazdálkodó közvetlen értékesítőnek számít, ha a termékét saját néven, saját felelősségre, saját számla ellenében legalább részben közvetlenül értékesíti a végső felhasználók, a vendéglátóipari egységek és kis-és nagykereskedők részére.

* Bejegyeztetés (hatósági nyilvántartásba vétel)
Mindenkit, aki élelmiszerekkel foglalkozik, hatósági nyilvántartásba kell venni. Ez azt jelenti, hogy mint élelmiszeripari vállalkozóként kell bejegyeztetni.
Minden gazdálkodó egyben élelmiszeripari vállalkozó is és a LFBIS-száma alapján automatikusan bejegyzésre kerül.
Egy üzem élelmiszeripari vállalkozásként történő bejegyzése akkor lehetséges, ha az üzem:
- évente kevesebb, mint 10.000 darab szárnyast vagy 5000 darab nyulat vág le és ezeket közvetlenül a végső fogyasztóknak vagy a helyi kiskereskedőknek értékesíti.
- a szárnyasokat és nyulakat a helyi létesítmények (vágóhidak)  igénybevételével vágja le ( bizonyos előírások betartása mellett)
- a húst és húskészítményeket Ausztriában értékesíti a végső fogyasztóknak, a vendéglátóipari egységeknek és kiskereskedőknek feltéve, hogy az állatok leölése nem a saját üzemben történik
- a tejet és tejkészítményeket  Ausztriában értékesíti a végfogyasztóknak, a vendéglátóipari egységeknek és kiskereskedőknek
- saját, szétválogatott tojásokat kínál eladásra és kevesebb, mint 2000 tojótyúkja van.

* Engedélykötelesség
Azokra az élelmiszeripari vállalkozásokra, melyek állati eredetű élelmiszert állítanak elő, engedélykötelezettség vonatkozik.
Ez azokat az üzemeket érinti, amelyek:
- szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló és tenyésztett vad leölését helyben végzik.
- évente több mint 10.000 darab szárnyast és 5.000 darabnál több nyulat vágnak le.
- nem saját nevelésből származó szárnyast és nyulat ölnek le és értékesítenek.
- a húst és az előállított húskészítményeket külföldön vagy nagykereskedelmi szinten értékesítik.
- pasztörizált tejet vagy nem fermentált tejkészítményeket állítanak elő nyers tejből.
- tejkészítményeket állítanak elő és külföldre vagy nagykereskedőknek szállítanak
- fagylaltot készítenek nyers tejből
- a feldolgozáshoz tejet vásárolnak
- olyan tojáscsomagolót működtetnek, ahol több mint 2.000 darab tojótyúk van, vagy tojást vásárolnak fel, vagy a súly és méret alapján válogatott tojásokat a nagykereskedőknek vagy külföldre szállítják.

* Az engedélyezés követelményei
- engedélyigénylés a járási elöljáróság engedélyezésről szóló rendelete alapján
- helyszíni ellenőrzés az illetékes élelmiszer- és állategészségügyi felügyelet által
- hatósági végzés elkészítése és az engedélyszám kiadása
- a tevékenység felvétele

6. Törvényi követelmények
A törvényi követelmények teljesítése az üzemértékelés alapfeltétele. Egy közvetlen értékesítést alkalmazó gazdálkodás egy személyben testesíti meg a gazdálkodót, a élelmiszeripari vállalkozót és ennek megfelelően egy sor törvényi előírásnak kell megfelelni.
Ezek közül a legfontosabbak:
* az őstermelésben:
- cross compliance (kölcsönös megfeleltetés)
- állatvédelem
* élelmiszerrel való bánás és élelmiszer-feldolgozás területén:
- Ipartörvény
- higiéniai és élelmiszer jogszabályok
* az értékesítésben:
- élelmiszer-címkézés

6.1. Néhány fontos törvényi előírás
* Állatok, takarmányok, vetőmagok és növények pótlását célzó beszerzések áttekinthetősége
* Az állatgyógyászati készítmények használatának dokumentálása
* A gyógyszerek szabályos raktározása

A Gutes vom Bauernhof országosan bevezetett, jól ismert, a kistermelők és a fogyasztók által kedvelt védjegy. A logója az élelmiszereken a bio termékek esetében más védjegyekkel együtt jelenik meg. Néhány példát mutatunk be csomagolásokon való megjelenésre.





További információk a szervezetről és a védjegyről az alábbi honlapon találhatók: www.gutesvombauernhof.at

A szabályzatok fordítását köszönjük az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntesének, Gáll Nikolettának 

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült."

A Bio Austria márkavédjegy bemutatása, használatának feltételei tagoknak és partnereknek


A Bio Austria az osztrák biogazdálkodók hálózata. Európa legnagyobb biogazdálkodói szervezete. Az osztrák biogazdálkodást képviseli több mint 12.000 taggal, 340 partnervállalkozással és 100 munkatárssal országos szinten.

A Bio Austria egyesületként működik, melynek legfontosabb részét maguk a tagok képezik, akik egyúttal a tulajdonosok is: 12.500 osztrák biogazdálkodó. A Bio Austria a szövetségi szervezetből és 6 tartományi szervezetből épül fel. A legfontosabb testület a tartományi közgyűlés. 

A Bio Austria márkavédjegy használata

A Bio Austria márkavédjegyet kizárólag az elismert Bio Austria tagok vagy a Bio Austria együttműködő partnereinek bio élelmiszerei és takarmányai viselhetik, amennyiben megfelelnek a követelményeknek:
  • Minden mezőgazdasági alapanyag biogazdálkodásból származik. Ez alól kivételt képezhet néhány összetevő, amennyiben a mezőgazdasági összetevők maximum 5 súlyszázalékát teszi ki és szerepel a Betriebsmittelkatalog-ban. 
  • Csak a biotermeléshez engedélyezett adalék- és segédanyagokat lehet felhasználni. Ezek listája szintén megtalálható a Betriebsmittelkatalog-ban.
  • Az előállított élelmiszerek mezőgazdasági összetevőinek kétharmada Bio Austria üzemekből kell hogy származzon, a maradék egyharmad származhat más biogazdálkodó üzemekből.
  • Feldolgozott élelmiszerek esetében az összetevőknek, mint hús, gabona, tej, tojás, burgonya, kukorica és ezekből származtatott termékeknek 100%-ban Bio Austria üzemekből kell származniuk.
  • Egyösszetevős termékek (például tej, gabonafélék) csak Bio Austria üzemekből származhatnak. 



Márkajelzéssel és értékesítéssel kapcsolatos szabályozások a Bio Austria tagok számára
(részletek a szabályzatból)

1. Azonosíthatóság
Az állatok, az állati és növényi termékek azonosíthatósága a termelés, feldolgozás, szállítás és értékesítés minden szintjén megkövetelt.

2. A márkajelzés használata
A márkahasználat elnyerése egy, a Bio Austria egyesületébe történő írásos belépőnyilatkozat beadásával kezdődik, melyben az igénylő vállalja az előírások betartását. A Bio Austria márkajelzést csak az elismert bio élelmiszerek és takarmányok viselhetik.

3. Elérhetőség megadása
A termelő köteles a végső fogyasztókhoz eljutó csomagoláson feltüntetni a nevét és címét, így az élelmiszer eredete kétséget kizárólag megállapítható.

4. Csomagolás
A termelők és fogyasztók védelme érdekében a biogazdaságokból származó termékek az egyesület logójával ellátott csomagolásokban (ládák, zsákok, stb.) kerülnek értékesítésre. Ez a jelzés hivatott megelőzni a tisztességtelen versenyt, ugyanakkor lehetőséget biztosít a fogyasztóknak, hogy felismerjék az egyesületi tagok minőségi termékeit. Bio Austria csomagolóanyagot csak a tagok kaphatnak és kizárólag olyan termékek kerülhetnek bele, amelyek legalább 95 százalékban bio hozzávalókat tartalmaznak.

5. Udvartábla
Az elismert tagoknak rendelkezniük kell egy, az udvarban felállított udvartáblával, melyen egyértelműen felismerhető a márkajelzés.

6. Termékválaszték
A Bio Austria tag a következő bio termékeket értékesítheti a termelői boltjában saját vagy mások nevében:
- Bio Austria márkajelzés alatt: Bio Austria tagoktól vagy Bio Austria együttműködő partnerektől származó termékek
- Bio Austria márkajelzés nélkül (mert helyileg nem elérhető a Bio Austria minőség):
a, más, osztrák ellenőrzött biogazdaságból származó áru
b, külföldről származó áru, amennyiben a bio minőség tanúsítvánnyal igazolt
c, a olyan származtatott termékeket, melyek nem közvetlenül vagy nem csak bio termékekből származnak, úgy kell megjelölni, hogy az ne tévessze meg a fogyasztót – ez vonatkozik a honlapra, reklám- és bemutatóanyagokra, szállítóeszközökre, stb. is.

7. Hozzávásárolt termékek
A 6-os pontban felsoroltak a feldolgozási céllal történő bio termékek hozzávásárlására is érvényesek.

8. Feldolgozás, termékspecifikáció
A mezőgazdasági alapanyagok bio termékekké történő feldolgozását szabályzó előírások a következő fejezet 3.2 pontjában találhatóak.

9. Kereskedelmi tevékenységet folytató termelői boltok
Az Európai Unió erre vonatkozó rendelkezése alapján minden vállalkozás, amely terméket állít elő, feldolgoz, raktároz, harmadik országból importál vagy forgalomba hoz, a bio termék forgalomba hozatala előtt köteles :
- a tevékenységét azon tagállam illetékes hivatalában bejelenteni, ahol a tevékenységét folytatni szeretné,
- az ellenőrző eljárásoknak alávetni magát.

Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott 2005.07.05-ös körrendelet alapján, azok a kiskereskedők, akik közvetlenül a termelőtől származó árut értékesítenek, felmentés kapnak ez alól. Azonban a termelési és előkészítési szakaszt is szabályozzák. Ha a termékeket az eladóhelytől különböző helyen tárolják vagy egy harmadik országból történik a behozatal, a vállalkozásra érvényesek lesznek az említett kötelezettségek.

Ha a Bio Austria tag termelői boltot üzemeltet, a fenti törvényi előírások alapján saját ellenőrzési szerződés szükséges. A Bio Austriával kötött együttműködési megállapodás alapján az ellenőrzési eredményeket a Bio Austria számára is továbbítani kell.

Irányelvek a Bio Austria együttműködő partnerei számára

"1. Előszó
A bio élelmiszerek feldolgozói folytatják a biogazdálkodók fáradtságos munkáját és válogatott eljárásaikkal biztosítják a Bio Austria minőséget. A legnagyobb odafigyeléssel történik a megfelelő alapanyagok, adalékanyagok, segédanyagok és csomagolás kiválasztása. Továbbá a feldolgozó a törvények és irányelvek betartásával aktívan hozzájárul a forrásmegőrzéshez és az üzemi szintű természetvédelem folyamatos fejlesztéséhez. A tisztító- és fertőtlenítőszerek használata helyett a vízzel, gőzzel és mechanikai úton történő tisztítás javallott.

2. Hatáskör
A szóban forgó irányelv minden élelmiszer feldolgozóra érvényes, melyek Bio Austria jelzéssel kívánják ellátni termékeiket. Az irányelv értelmében a feldolgozó saját felelősségére alapanyagokat, résztermékeket vagy biotermelésből származó hozzávalókból készült termékeket állít elő, készít elő, dolgoz fel vagy palackoz.

3. A termék elismertetése

3.1 Márkahasználat joga
A Bio Austria egyesületével megkötött írásbeli szerződés után nyerhető el a márkahasználat joga. A szerződésben a termelő kötelezi magát az irányelvek betartására.

3.2 Termékspecifikáció
A Bio Austria jelzést viselő terméknek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
- Minden mezőgazdasági alapanyag 100%-ig biogazdaságból származik. Konvencionális gazdálkodásból származó hozzávalók (amik maximum az 5%-ot érheti el) és egyéb megengedett hozzávalók, adalék- és segédanyagok listája a 9-es pontban található.
- Az előállított élelmiszer mezőgazdaságból származó összetevőinek 2/3-a a Bio Austria üzemeiből származik, a fennmaradó 1/3 pedig más, biogazdálkodást folytató (belföldi, EU-állambeli vagy harmadik országbeli) üzemből. Ezen összetevők eredetét tanúsítvánnyal kell igazolni.
- az egyösszetevős termékek 100%-ban Bio Austria termékek.
- a feldolgozott élelmiszerek esetében az összetevők, mint hús, gabona, tej, tojás, burgonya, kukorica és ezekből származtatott termékek 100%-ban Bio Austria által elismert áruk.
- ha éghajlati vagy technikai okokból nem áll rendelkezésre megfelelő áru, akkor kivételes engedélyért lehet folyamodni a Bio Austria minőség management részlegéhez.
- Vadon gyűjtésből származó alapanyagok esetén a csomagoláson fel kell tüntetni ezt a tényt. A mezőgazdasági hozzávalók arányának meghatározásakor az előállítás időpontjában mért súlyt kell alapul venni, a hozzáadott víz, só és mikroorganizmus kultúrák nélkül.
- Külön szabályozások vonatkozhatnak biogazdálkodást folytató társulások termékeire a kistermelői struktúra megőrzését és a fair kereskedelmet elősegítendő.

3.3 Termékjelzés Bio Austria emblémával
Hogy egy egységes külsőt biztosítsunk a Bio Austria termékeknek, új csomagolástervben állapodtunk meg. A közvetlen értékesítők a mindenkori egyesületi tartományi szervezethez fordulhatnak, az együttműködő partnerek pedig az illetékes ügyintézőhöz.

3.4 Márkajelzés az áruszállításban
A Bio Austria termékek szállítási dokumentumain fel kell tüntetni a Bio Austria szöveget. Például: Bio Austria – búza  vagy  bio búza, Bio Austria.

4. Géntechnológia
Kizárólag génmanipulált termékektől mentes hozzávalók, adalék- és segédanyagok kerülnek felhasználásra.

5. Tárolás
Hogy a keveredést kizárják, a Bio Austria által elismert alapanyagokat egyértelmű jelzéssel és elkülönítéssel kell megkülönböztetni a többi alapanyagtól. A raktárhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy meggátoljuk az alapanyagok romlását, valamint ízének és illatának megváltozását. A legfontosabb feladat a kórokozók elleni küzdelemben a megelőző (például építészeti és higiéniai) intézkedések. Amennyiben tényleges intézkedés válik szükségessé, a mechanikai-fizikai eljárásokat kell előtérbe helyezni. Kémiai eljárás esetén csak a biogazdaságokban engedélyezett eszközöket lehet használni, ha az idevonatkozó osztrák előírások ezt lehetővé teszik.

6. Feldolgozás
A tárolás, szállítás, feldolgozás és címkézés folyamán biztosítani kell, hogy a konvencionális gazdálkodásból származó termékek nem keverednek a bio termékekkel. A feldolgozás mérték illetően a Bio Austria elnökségének joga van a jelentős mértékben feldolgozott termékektől indoklás nélkül megvonni a márkajelzés használatát.

7. Csomagolás
A csomagolás a lehető legkisebb technológia igénybevétellel történjen, hogy a minőség és frissesség megőrzése a legkevesebb környezeti ártalommal járjon együtt. Ezért a lehetőségekhez mérten újrahasznosított csomagolást kell alkalmazni. Az egyszerhasználatos italcsomagolás abban az esetben megengedett, ha használatát a csomagolóanyagok fennálló környezeti életciklusa alámászatja. PVC-t tartalmazó csomagolóanyagok használata tilos. Amennyiben a tudomány állása szerint egy csomagolóanyag ártalmatlansága megkérdőjeleződik, a Bio Austria megtilthatja a márkahasználatot.

8. Ellenőrzés
A Bio Austria irányelvei betartását egy, az egyesület által megbízott, államilag akkreditált vizsgálati hely vagy maga az egyesület végzi. Az élelmiszerjogi rendelkezések ellenőrzése is történhet e vizsgálati hely által.

8.1 Az ellenőrzés gyakorisága
Az ellenőrzésre évente legalább egyszer sor kerül.

8.2 Végrehajtás
A szövetségnek jogában áll a saját szervei vagy megbízott szervezetek és személyek által az üzemet bármikor ellenőrizni, írásos bizonylatokat és feljegyzéseket követelni, maradék vizsgálatot kezdeményezni vagy más, fontosnak tűnő intézkedést a termékminőség ellenőrzés érdekében eszközölni vagy minőség teszteket, maradékvizsgálatot megkövetelni. Az irányelvek megsértése esetén a vizsgálati költség az üzemet terheli. Az érzékeny információk körültekintő kezelését az ellenőrző szervezetnek biztosítani kell.

8.3 Szankciók
Az irányelvek megsértése esetén a Bio Austriának jogában áll szankciók kivetése. Ezek a megadott határidőn belüli hiánypótlásra felszólító figyelmeztetéstől a szerződés felbontásáig, a felmerülő kártérítés megfizetéséig és a döntés nyilvánosságra hozataláig terjedhet.

A Bio Austria az egyik a két legismertebb osztrák bio védjegy közül. Ismertségét és kedveltségét a mögötte álló egyesület többek között azzal is elősegíti, hogy tagjainak több féle logózott csomagolóanyagot bocsát rendelkezésre.
A Bio Austria védjegy élelmiszereken a kötelező EU-biologóval együtt kerül feltüntetésre. Néhány példát bemutatunk a csomagolásokon való megjelenésre is.













További információk a szervezetről és a védjegyről az alábbi honlapon találhatók:
www.bio-austria.at

A Bio Austria webshopban a termékek megtekinthetők és meg is rendelhetők: shop.bio-austria.at

A szabályzatok fordítását köszönjük az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntesének, Gáll Nikolettának 

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült."

Az ausztriai AMA-Biosiegel védjegy bemutatása, használatának feltételei


AMA-Biosiegel: Több bio, jobb minőség!

Az Agrarmarkt Austria Marketing GesmbH (a továbbiakban „AMA-Marketing”) az EU bio rendeletre és az Osztrák Élelmiszerkönyvre alapozva hozott létre egy minőségbiztosítási rendszert, ami az AMA-Biosiegel (AMA-Biopecsét) nevet viseli. A szigorú előírásokon felül további feltételeknek kell a termelőknek megfelelniük, hogy elnyerhessék az AMA-minőségjegyet. A konkrét minőségbiztosítási intézkedések középpontjában a bio élelmiszerek természetessége és a magas higiéniai- és minőségi szint áll.

Az AMA-Biosiegel irányelve a következő célokat szolgálja:
  • A bio élelmiszerek minőségének és biztonságának folyamatos fejlesztése, melynek alapjául a jogi előírások szolgálnak.
  • Az AMA-minőség kompromisszum mentes biztosítása az ellenőrző szervek folyamatos  termékellenőrzése által.
  • Optimális áttekinthetőség az alapanyag-előállítás és -beszerzés folyamán. 
  • A fogyasztók bizalmának további erősítése az AMA-biojegy irányába, a hatékony és  független ellenőrző rendszerek által.
Az AMA-Biosiegel irányelvet szakértők segítségével az AMA-Marketing dolgozta ki és a Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium hagyta jóvá. 
Az EU diszkrimináció ellenes irányelvének megfelelően az AMA-Biosiegel Program minden érdeklődő számára – minden gazdasági szinten - elérhető, amennyiben teljesítik a feltételeket. 




Az AMA-Biosiegel mottója: több bio, jobb minőség, tehát: (részletek a szabályzatból)
  • 100%-ban bio összetevők
  • kiemelkedő minőség 
  • az alapanyagok áttekinthető eredete
  • független ellenőrző szervek
Mit jelent a több bio?
Az általános standardok a feldolgozott élelmiszerek esetében 95% -ban minimalizálják a bio hozzávalók arányát. Az új irányelv, a több bio bevezetésével az AMA megköveteli, hogy az alapanyagok 100%-ban biogazdálkodásokból származzanak.
Az egyösszetevős termékek (hús, tej, tojás, gyümölcs, zöldség) 100%-ban biogazdálkodásból kell hogy származzanak.

Mit jelent a jobb minőség?
A termékek minőségét a termelési folyamatokra vonatkozó minőségi feltételekkel és előírásokkal, valamint a magas higiéniai követelményekkel biztosítjuk. Az AMA-Biosiegel márkát viselő élelmiszereknek a legmagasabb kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi követelményeknek kell megfelelniük. Például a marhahús esetében legalább 5 napos érlelés az előírás. A tejtermékeknél az Osztrák Élelmiszerkönyv legmagasabb követelményi szintjének, illetve az AMA értékelőminta első minőségi osztályának kell megfelelni. Ezeket folyamatos termékvizsgálatokkal ellenőrzik.

Milyen szabályok vonatkoznak az adalékanyagokra és a csomagolásra?
Az AMA-Biosiegel korlátozza az adalékanyagok használatát. Az EU-Bio-Szabályozás által engedélyezett adalékanyagok mintegy egynegyede az AMA-Biosiegel-nél tiltólistán szerepel.
Hosszútávú cél az engedélyezett adalékanyagok további csökkentése. A csomagolásokra is külön előírások vonatkoznak: Igy például nem lehet klórtartalmú csomagolóanyagot használni, ha az érintkezésbe kerülhet a bio élelmiszerrel.

Hol találhatóak a szabályozások?
A mezőgazdasági termelésre az EU bio rendelet előírásai, valamint a bio szövetségek standardokon túlmutató követelményei vonatkoznak. Az AMA-Biosigel irányelve magába foglalja a feldolgozás és a kereskedelem szintjét is. Előírásokat foganatosít a feldolgozásra, a vágó-és darabolóüzemekre, a csomagoló üzemekre, a közvetlen értékesítésre és az élelmiszer kereskedelemre vonatkozóan.

Hogyan és milyen gyakran történik ellenőrzés?
A mezőgazdaságban:
- évente legalább egyszer, bio vizsgáló labor által végzett ellenőrzés
A feldolgozásban:
- az üzemben végzett folyamatos önellenőrzés és dokumentáció (termékanalízis, HACCP, megfelelő - előállítási folyamat)
- évente legalább egyszer külső ellenőrzés egy független bio vizsgáló labor által
- AMA által végzett felülvizsgálat (dupla ellenőrzés)
Milyen termékcsoportokat lehet az AMA-Biosiegel jeggyel kitüntetni?
Az AMA-Biosiegel márkát kizárólag bio élelmiszereknek adományozzák. A hangsúly a friss termékeken van mint a tej és tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek, tojás, hús és húsáru – a szárnyasokat is beleértve, valamint kenyér és pékáruk.

Hogy történik az eredetszabályozás az AMA-Biosiegel esetében?
Az „Austria” eredetmegjelölést viselő piros-fehér AMA-Biosiegel jelzés esetében minden mezőgazdasági bio alapanyag kizárólag Ausztriából származik. Ez vonatkozik azokra a feldolgozott élelmiszerekre is, amelyek több mint egy összetevőből állnak. Csak kivételes esetben, olyan bio élelmiszereknél származhat bio összetevő külföldről, amikor az nem elérhető, vagy nem kerül piaci mennyiségben előállításra Ausztriában. Ilyenkor ezek a bio összetevők a termék maximum egy harmadát alkothatják. Ilyenek például a bio banán vagy bio földieper a bio gyümölcsjoghurtban vagy a bio bors a bio kolbászban. Amennyiben ezek a kivételek általánossá válnak, az eredetet fel kell tüntetni.
Az eredetmegjelölés nélküli AMA-Biosiegel jelzés az AMA-Biosiegel irányelve alapján garantálja az élelmiszerek ellenőrzött bio minőségét. Ebben az esetben azonban a bio alapanyag feldolgozási és származási helye nincs korlátozva.

A. Stratégiai irányelvek

1. Általános szabályozások
1.1. 2010. július 1-től az előcsomagolt élelmiszereken, amelyeket az Európai Bizottság 834/2007/EK  és  889/2008/EK  rendeletei alapján az EU területén állítanak elő, fel kell tüntetni az EU Biologót. Kiegészítésként a bio élelmiszerek viselhetik az AMA-Biosiegel jelzést, amennyiben megfelelnek az Osztrák Élelmiszerkönyv követelményeinek és a Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium által jóvá hagyott AMA-Biosiegel irányelvének.

1.2. Az AMA-Biosiegel egy hatóságilag engedélyezett minőségjegy, amelyet az AMA-Marketing ítél oda olyan bio élelmiszereknek, amelyeket kizárólag emberi fogyasztásra állítanak elő. A minőségjegy iránymutatásként szolgál a bio termékek vásárlásakor, illetve utal a termékek magas bio minőségére, visszakövethető származásra és független bevizsgálására.

1.3. Az AMA-Biosiegel irányelven belül az AMA-Marketing határozza meg az általuk márkaként védett, eredetmegjelöléssel vagy anélkül szereplő AMA-Biosiegel jelzés használati jogát és ennek feltételeit. Az AMA-Biosiegel márka bio termékeken való feltüntetésének alapfeltétele az AMA-Marketinggel való licencszerződés megkötése és az AMA-Biosiegel irányelv betartása.

1.4. Az AMA-Biosiegel használata egyben a minőségprogramban való önkéntes részvételt is jelzi, amely termékkörönként és kockázati tényezőkként, az AMA-Biosiegel irányelv külön fejezetében, átfogó feltételeket fogalmaz meg minden értékesítési szint számára, melyet szisztematikusan felügyel is.

1.5. Az AMA-Biosiegel irányelv stratégiája 5 pilléren nyugszik: mezőgazdasági összetevők 100% ban bio eredettel, jó higiéniai intézkedések, magas minőség, nyomon követhető származás, független ellenőrzés.

2. Mezőgazdasági eredetű bio összetevők
2.1. Az AMA-Biosiegel program központi eleme a mezőgazdasági eredetű bio összetevők felhasználása. Ezért az AMA-Biosiegel termékek esetében az a cél, hogy a mezőgazdasági eredetű összetevők ökológia gazdálkodásból származzanak. Amennyiben a természetes belek, zselatin, pektin és élesztő nem állnak rendelkezésre biogazdaságból, akkor a mezőgazdasági eredetű összetevők 5 tömegszázalékáig ezek származhatnak nem ökogazdálkodásokból is.

2.2. További szempont a tanúsítvánnyal rendelkező mezőgazdasági bio összetevők felhasználása, amelyek túlnyomó részben (az éves mennyiség több mint 50 tömegszázaléka) olyan elismert minőségbiztosítási rendszerekből származnak, amelyek az önellenőrzés és/vagy termékminőségi előírások területén további feltételeket fogalmaznak meg. (Bio Austria, Demeter)

Egy mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszernek a következő feltételeknek kell megfelelnie, hogy az AMA-Marketing elismerje:
  • saját mezőgazdasági minőségstandard
  • a standardnak elérhetőnek és áttekinthetőnek kell lennie a nyilvánosság számára
  • további követelmények a törvényi szabályozásokon felül
  • egy akkreditált ellenőrző szerv vizsgálatán alapuló tanúsítvány
  • a standard üzemeltetője jogi személy és rendelkezik olyan rendszerrel amely a standard továbbfejlesztését lehetővé teszi.
3. Higiéniai eljárások

Magas higiéniai szint
Az AMA-Biosiegelnél a termékek és termelési helyek tekintetében a magas higiéniai szint nagy jelentőséggel bír. E célkitűzés megvalósításánál figyelembe kell venni, hogy a különböző terméktulajdonságok és termelési eljárások alapján a különböző élelmiszerek más-más kockázatot jelentenek. Ebből kifolyólag, az általános higiéniai eljárások és a fogyasztók egészségét védő intézkedések (például HACCP) mellett további feltételeket (például  mikrobiológiai kritériumok) rögzítettek az AMA-Siegel irányelv „Különleges követelmények” című fejezetében.

4. Magas bio-minőség

4.1. Élelmiszerminőség
4.1.1.  Az AMA-Biosiegel jelzéssel ellátott élelmiszereknek meg kell felelniük a jogi rendelkezéseknek,  az Osztrák Élelmiszerkönyv mindenkori termékspecifikus irányelveinek és az AMA-Biosiegel irányelv kritériumainak. Amennyiben az Élelmiszerkönyv több minőségi osztályt irányoz elő, a legmagasabb osztály előírásainak kell megfelelni.

4.1.2. Indokolt esetben, főleg új termék fejlesztése esetén el lehet térni az Élelmiszerkönyv konformitási előírásaitól, ha ez egy éves időtartamra, a mindenkori szakmai bizottsággal való egyeztetés és a minőségbiztosítás figyelembe vételével ajánlott. Ezenkívül biztosítani kell, hogy az irányelv számos, más minőségi előírása betartásra kerül, illetve ki kell zárni a fogyasztók megtévesztésének lehetőségét. Az eljárás keretében a termelő kötelessége a szakbizottságnak bizonyítani a kérvényezett termék kiváló minőségét és az élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi törvénynek megfelelő szállíthatósági szakvéleményt benyújtani.

4.1.3. Az élelmiszer minősége elengedhetetlen a kifogástalan ízhez és élvezethez. Az AMA- Biosiegel program ezért alapvető kritériumokat fogalmaz meg a bio-minőségről a mindenkori termékspecifikus előírásokban, így téve eleget a fogyasztók magas elvárásainak az AMA-Biosiegel termékek irányába.

4.2. Természetesség
4.2.1. A biogazdálkodásból származó termékek fogyasztói elvárják a termékek természetességét, ezért a Bio-Siegel-Program az irányelv „Különleges Követelmények” pontjában ennek megfelelő normákat határoz meg. Például az adalékanyagok használatát a minimumra korlátozzák. Az Európai Bizottság 834/2007 és 889/2008 számú rendelete értelmében adalékanyagot csak akkor lehet alkalmazni, ha az elkerülhetetlen vagy speciális táplálkozási célt szolgál.

4.3. Környezet- és állatvédelem

4.3.1. Vezérgondolat
Az ökotermeléssel kapcsolatban a fogyasztók alapvető elvárása a környezettel, alapanyagokkal és energiával történő kíméletes bánásmód. Ezért a bio élelmiszereket a természettel összhangban kell előállítani.

4.3.2. Állatvédelem
Az állatvédelmet, úgy mint állatok tiszteletét általában alapfeltételnek, és a magas élelmiszer-minőség elengedhetetlen követelményének tekintik.

5. Nyomon követhető eredet

5.1. AMA-Biosiegel eredetmegjelöléssel
5.1.1. A fogyasztók igényének eleget téve az eredetmegjelöléssel ellátott AMA-Biosiegel tiszta képet ad a felhasznált anyagok eredetét illetően. Az eredetmegjelölés utalhat egy régióra – legyen az egy tartomány (Bajorország, Tirol), ország (Ausztria, Franciaország, stb.) - vagy egy tartományokon, országokon átnyúló terület ( Alpok, Európai Unió). Az eredetmegjelölés magában nem jelent kötelezvényt a bio termék belső minőségét illetően.

5.1. AMA-Biosiegel eredetmegjelölés nélkül
5.2.1 Az eredetmegjelölés nélküli AMA-Biosiegel jelzést minden olyan biogazdálkodásból származó terméknél használják, amelyek esetében az irányelv alapján nem lehetséges az eredetmegjelölés.

5.2.2. Akkor is, ha nem történik régió vagy országspecifikus eredetmegjelölés, a bio összetevők eredetének nyomonkövethetőségét biztosítani kell.

6. Független ellenőrzés

6.1. Kontrollrendszer
6.1.1 Az AMA-Biosiegel-Program ellenőrző rendszere három szintből áll. Az első az „önellenőrzés”, a második a „külső ellenőrzés”, a harmadik a „felülvizsgálat”.

6.2. Függetlenség
6.2.1.  Az AMA-Biosiegel egyrészt az önellenőrzést próbálja támogatni, másrészt vannak olyan ellenőrzések, mint pl. a bio-ellenőrzés, amit az üzem nem végezhet maga, kizárólag egy külső ellenőrző szerv. Az AMA-Marketing által elismert ellenőrző szerveknek az EN ISO/IEC 17065 és EN 45011, a vizsgáló laboroknak pedig  az EN ISO/IEC 17025 szabványoknak megfelelő akkreditációt és a szükséges minősítéseket kell felmutatniuk.

******************

A. Feltételek

A.1. Licencszerződés
Elsődleges feltétel az AMA-Marketinggel kötött licencszerződés.

A.2. Cégadatok megadása
A licencszerződés megkötése előtt az alapadatokat tartalmazó adatlap kitöltése kötelező.

A.3. Ellenőrzési szerződés
Egy, az AMA-Marketing által elismert ellenőrző szervezettel történő szerződéskötés előtt, egy ellenőrzési szerződésben vállalni kell az elsődleges ellenőrzést, valamint az évi egyszeri külső vizsgálatot.

A.4. Marhahús jelölése
A bio marha- és borjúhús AMA-Biosiegel-lel történő jelölésének feltétele az AMA- Marketing „bos” elnevezésű vagy egy másik, hatóságilag engedélyezett marhahúsjelölő rendszerben való részvétel.

A.5. Sertéshús jelölése
A bio sertéshús AMA-Biosiegel-lel történő jelölésének feltétele az AMA-Marketing „sus” elnevezésű vagy egy másik, hatóságilag engedélyezett sertéshúsjelölő rendszerben való részvétel.

A.6. Termékanalízis
A licencszerződés megkötését megelőzően minden kérvényezett, homogén termékcsoportból legalább egy mintát alá kell vetni termékanalízisnek, a D bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Az eredményeket át kell adni az AMA-Marketingnek és az üzemben elérhetővé tenni.

A.7. Elsődleges ellenőrzés
A licencszerződést megelőző elsődleges vizsgálatnak sikeresnek kell lennie.

A.8. Szerződési adatok módosítása
A szerződésben foglalt adatok módosítása – mint például az aláírásra jogosult, cégnév, cím, üzemhely (szezonálisan működő raktár, nem AMA-Biosiegel termékraktár), termékek és termékcsoportok – az erre a célra rendszeresített, az AMA-Marketing számára benyújtott   formanyomtatványon tehető meg.

A.9. Szerződtetett / saját-márkás előállítók
Hogy egy saját-márkás termelő AMA-Biosiegel terméket állítson elő, szerződnie kell az AMA-Biosiegel-Programm-mal és a 834/2007 és 889/2008 rendelkezéseknek megfelelően egy akkreditált ellenőrzési szerv által végzett vizsgálaton átesni.

A.10 Területi és telephelyi tervEgy aktuális területi (hol fekszik az üzem) és telephelyi tervvel (hogyan strukturált az üzem) kell rendelkezni. A telephelyi terv esetében az épületek funkcióját egyértelműen fel kell tüntetni (például termelőcsarnok, raktár)

B. Eredet

B.1. Meghatározás
Származási régiónak számít minden olyan régió, ahol a feldolgozás történik és ahonnan a jelzett termékek mezőgazdasági bio összetevői származnak.

* Egyösszetevős termékek (például almalé, vaj, hús, friss tojás, zöldségek, méz, lisz, tej, gyümölcs, étkezési burgonya, tejszín, étolaj ) teljes mértékben a származási régióból származnak.

* A többösszetevős feldolgozott élelmiszerek esetében a növényi eredetű összetevőknek, ha a mezőgazdasági előírásoknak megfelelően, rendszeresen piaci mennyiségben kerülnek előállításra, a megadott régióból kell származniuk. Kivétellel lehet élni, ha növényi eredetű összetevőt az adott régióban egyáltalán nem, nem rendszeresen vagy nem piaci mennyiségben állítják elő. Ebben az esetben a termék tömegének maximum egyharmadát alkothatja ilyen összetevő (a nettó súly hozzáadott víz nélküli tömegszázalékát kell figyelembe venni ).

A többösszetevős feldolgozott élelmiszerek esetében az állati eredetű összetevőknek (például tej, marhahús, sertéshús, szalonna) a megadott régióból kell származnia. Ezalól kivételt képezhetnek olyan alsóbbrendű összetevők - mint például zselatin vagy bél -, amelyeket az adott régióban nem tudnak a megkövetelt minőségben és mennyiségben előállítani.

a, állati eredetű összetevők
Marha-, borjú-, sertés-, birkahús, sertés szalonna, stb.:
születési hely: az adott régió
nevelési hely: az adott régió
a leölés helye: az adott régió
darabolás helye: az adott régió

Szárnyasok:
keltetés helye: az adott régió
hizlalás helye: az adott régió
a leölés helye: az adott régió
darabolás helye: az adott régió

Friss tojás:
a csibék keltetésének helye: az adott régió
a fiatal csirkék nevelése: az adott régió
a friss tojás: az adott régió
a friss tojás szortírozása és csomagolása: az adott régió
adott esetben, a húsvéti tojás főzése és festése: az adott régió
adott esetben, kemény tojás főzése: az adott régió

Tej és tejtermékek:
fejés helye: az adott régió
feldolgozás helye: az adott régió

b, növényi eredetű összetevők
például gyümölcs, zöldség, étkezési burgonya, gabona:
betakarítás helye: az adott régió
feldolgozás helye: az adott régió

Konkrét példák az eredetmegjelölés alkalmazására

Narancs joghurt:
Tej: a fejés helye: Ausztria
feldolgozás helye: Ausztria
Cukor: előállítás helye: Ausztria
            feldolgozás helye: Ausztria
Narancs: előállítás helye: Olaszország
feldolgozás helye: Olaszország

Sajtos szalámi:
Marha- és sertéshús:
születési hely: Ausztria
nevelési hely: Ausztria
leölés helye: Ausztria
darabolás helye: Ausztria
  Sertés szalonna:
születési hely: Ausztria
nevelési hely: Ausztria
leölés helye: Ausztria
darabolás helye: Ausztria
Sajt:
Tej: fejés helye: Ausztria
feldolgozás helye: Ausztria

B.2. Az eredet igazolása
Az élelmiszer-vállalkozóknak az AMA-Biosiegel eredetmegjelölésétől függetlenül igazolniuk kell a mezőgazdasági eredetű bio összetevők származását.  A mezőgazdasági eredetű bio összetevők származását igazoló dokumentummal kell rendelkezni vagy adott esetben a fenti pontok betartását igazolni.
Az eredetmegjelölés nélküli AMA-Biosiegel esetében is igazolni kell a a bio összetevők nyomonkövethetőségét.

B.3. A védjegy használata

B.1. A védjegy használatának feltételei
Azon élelmiszereknek, amelyeket az uniós 834/2007/EK  és 889/2008/EK számú rendelet alapján az Európai Unió területén állítanak elő és megfelelő jelzéssel forgalomba hoznak, viselniük kell az EU-Biologot, valamint annak az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervnek a kódszámát, amely a vállalkozás ellenőrzéséért felel és a legutóbbi termelési- vagy előkészítési folyamat ellenőrzését végezte.
A szerződő fél, akinek jogában áll használni az AMA-Biosiegel jelzést a bio termékeire, csak a kiadott licenc szám, valamint a vállalkozás nevének, helyének és irányítószámának megadásával teheti ezt meg. Lehetőség van az AMA-Biosiegel jelzés licenc szám nélküli elhelyezésére is a termék elülső oldalán, azonban ezt egy másik helyen (például hátoldal) pótolni kell.

B.2. A védjegy kinézete
Az AMA-Biosiegel jelzésen a régió felismerhető a kör színéről, valamint a fehér alapon elhelyezett szövegről (például Ausztria esetében: a kör piros, és az „Austria” felirat olvasható). Amennyiben a régió színének megadása nem lehetséges, a jelzést feketén kell hagyni.

B.3. Eredetmegjelölés különböző régiókból származó összetevők esetén 
Mivel az uniós 1169/2011/EU számú, a fogyasztók élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatását szabályozó rendelet jogbiztonsági használatáig éveket kell várni, mi már most ajánljuk az elsődleges összetevők eredetéről tájékoztató, minősített információ adását.
Egy kötelező jellegű megvalósítás már történik az 1169/2011/EU szabályozás rendelkezésre álló, végrehajtási előírása alapján.

Amennyiben a többösszetevős AMA-Biosiegel termék eredetmegjelölést használ és nem minden elsődleges összetevője, mezőgazdasági alapanyaga származik a megadott régióból, az összetevők megadásánál a következő kiegészítő adatokat is meg kell adni:

* Minden olyan elsődleges összetevőt, amely több mint 50%-ban alkotja az élelmiszert és minden olyan összetevőt, amelynek rendelkeznie kell egy tömegalapú összetétel nyilatkozattal, el kell látni a mezőgazdasági alapanyag termelési helyét megadó jelzéssel.

* A jelzés történhet az összetétel megadásával összekapcsolva, például egy négyzet jelöléssel, ami lentebb vagy ugyanabban a részben, jól látható és értelmezhető módon kerül kifejtésre. A mezőgazdasági alapanyag előállítási helyére történő utalás történhet az érintett AMA-Biosiegel termék internetes oldalán is. Az erre vonatkozó utalást el kell helyezni a csomagoláson.

* Több mezőgazdasági bio összetevő esetén a lehető legjobb áttekinthetőség érdekében javasoljuk az egységes eredetmegjelölés használatát.

* Ha az eredetmegjelöléshez szimbólumot használnak, azt az összetevők listázásakor a következőképpen lehet megtenni:
- ■: „>>eredetmegjelölés<< - biológia gazdaságból”, amennyiben az alapanyagok az AMA-Biosiegel egyik régiójából származnak.
Az >>eredetmegjelölés<< történhet a régió, az ország vagy az ISO 3166 szabványnak megfelelő országrövidítés által.
- □: „ EU ökológiai gazdaságból származó” - ha a mezőgazdasági alapanyagot az Európai Unió területén termelték.
- □: „ nem EU ökológiai gazdaságból származó” - ha a mezőgazdasági alapanyagot harmadik országban termelték.
- □: EU / nem EU ökológiai gazdaságból származó” - ha a mezőgazdasági alapanyag részben az EU területéről, részben harmadik országból származik.
Az EU, nem EU, EU/nem EU jelzések kiválthatóak az adott országgal vagy országrövidítéssel.

Példák
Borsos szalámi
Összetevők: 100 gr borsos szalámi 135 gr marha- ■ és sertéshúsból ■ készül, bio-szalonna, bio-bors, jódozatlan étkezési só, bio-fűszerek, bio-maltodextrin, bio-dextróz, antioxidáns anyagok: nátrium-l-aszkorbát, tartósítószer: nátrium-nitrit, étkezési zselatin
■: Ausztriai ökológiai gazdaságból

Eper gyümölcsjoghurt 3,5%
Összetevők: bio-natúrjoghurt ■ - 3,6% zsírtartalom, bio-eper □ 12% , bio répacukor, bio berkenylé koncentrátum, bio citromlé koncentrátum, stabilizátor: pektin, bio- szentjánoskenyérmag liszt
■: Ausztriai gazdaságból
□ : EU gazdaságból

Kornweckerl
Összetevők: bio búzaliszt (Ausztriai gazdaságból), víz, bio napraforgómag, bio rozs őrlemény, pirított bio rozsmaláta liszt, bio lenmag, bio szója őrlemény, szárított bio teljes kiőrlésű rozskovász, bio búzapehely, élesztő, só, bio füszerek, bio búzafehérje, bio búzamaláta liszt

B.4. Állandó jelölőrendszer
A szerződő fél egy állandó jelölő- és dokumentáló rendszert köteles fenntartani, amely lehetővé teszi az AMA-Biosiegel termékek egyértelmű azonosíthatóságát és visszakövethetőségét minden szinten.

B.5. Csomagolás

B.5.1. Klórtartalmú csomagolóanyagok tilalma
A csomagolásnál környezetkímélő csomagolóanyagokat kell használni. Klórtartalmú csomagolóanyagokat (például PVC) nem lehet alkalmazni, mert ezek a nehezen lebomló műanyagok csoportjába tartoznak.

B.5.2. Konformitási nyilatkozat
Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyakról szóló 1935/2004/EK rendelet és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EK rendelet alapján, az üzemeknek biztosítani kell, hogy az AMA-Biosiegel termékekhez felhasznált  műanyag csomagolásokról konformitási nyilatkozatok álljanak rendelkezésre. Ezeket a csomagolóanyag előállítójának (szállító) kell kiállítani és igazolni, hogy a csomagolás:
- megfelel az aktuális jogi előírásoknak,
- alkalmas a rendeltetési célra, illetve a tervezett használatra (például a fólia alkalmas sajtok csomagolásához),
- és a lehetséges szennyeződéseket és a termékhez kapcsolódó veszélyeket (például kölcsönhatásba lépés) tesztelték és a megfelelő, aktuális vizsgálati eredmények (például migrációs teszt) a szállítónál rendelkezésre állnak.

A műanyag csomagolóktól eltérő csomagolóanyagoknál igény szerint a szállítótól származó konformitási nyilatkozatot kell felmutatni.
Kistermelői közvetlen eladók és kisvállalkozások esetén ez akkor teljesül, ha a csomagolóanyag szállítólevelén feltüntetésre kerül, hogy a csomag alkalmas a rendeltetési célra illetve a tervezett használatra.

B.5.3. A csomagolóanyag visszakövethetősége
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő csomagolásnak visszakövethetőnek kell lennie. A szerződő félnek visszamenőleg tudnia kell bizonyítani, hogy honnan hova szállította a csomagolóanyagot. A visszakövethetőséget rendszeresen ellenőrzik.

B.6. Dokumentáció

B.6.1. Dokumentáció és hatékony vezetés 
Az AMA-Biosiegel irányelv alapján a kritériumok betartását és az ellenőrzések nyomonkövethetőségét a megfelelő dokumentumok által biztosítani kell. A szerződő félnek kötelezettsége, hogy a számos, irányelvre vonatkozó termelésbiztonsági, - legalitási és - minőségi dokumentációk, feljegyzések és adatok elérhetőek és aktuálisak legyenek.

B.6.2. Legfrissebb verzió
Minden használatban lévő dokumentumból (AMA-Biosiegel irányelvet is beleértve) a legújabb verziót kell alkalmazni.

B.6.3. Visszahívási tervezet
A szerződő félnek rendelkeznie kell egy belső útmutatással a termékvisszahívást illetően. Ez pontosan szabályozza felelősségi köröket és biztosítja, hogy az érintett vevőket a lehető leggyorsabban értesítik (Krízis management). Bármilyen visszahívást dokumentálni kell.

A tiltott, fogyasztásra alkalmatlan árucikkeket szakszerűen kell jelezni, majd elszállítani. Ezt a folyamatot is dokumentálni kell.
Termékvisszahívás esetére az AMA-Marketing telefonszámát és a kapcsolattartó nevét a krízistervbe be kell vezetni és adott esetben azonnal tájékoztatni.

B.6.4. Hároméves megőrzési kötelezettség
Az üzemnek biztosítania kell, hogy az önellenőrzési rendszerrel kapcsolatos dokumentumok mindig naprakészek és egy harmadik fél által nyomon követhetőek. A figyelmességi és nyilvántartási kötelezettség értelmében minden dokumentumot három évig meg kell őrizni. Amennyiben a jogi előírások vagy az AMA-Biosiegel irányelve más időtartamot határo  meg, úgy az a mérvadó.

B.6.5. Reklamáció
Meghatározott eljárási módokat kell kidolgozni, melyek iránymutatást adnak a reklamációk (például vevők, fogyasztók) kezeléséhez. A bevezetett intézkedéseket dokumentálni kell. Az erre vonatkozó útmutatásokat elérhetővé kell tenni az üzemen belül.

B.6.6. E-dokumentáció
A megkövetelt dokumentumoknak nem muszáj mindig papír formában elérhetőnek lenni, hanem elektronikus formában is lehet tárolni őket. Ugyanakkor ezeknek is mindig naprakésznek kell lenni és az ellenőrző hatóság által lehívhatónak és nyomtathatónak kell lenni.

B.7. Nyomonkövethetőség

B.7.1. Szállítói lista
A szerződő fél naprakész listát vezet a szállítókról és a szállított termékekről.

B.7.2. A szállítók bio tanúsítványa
AMA-Biosiegel termékekhez felhasznált bio összetevőket kizárólag érvényes bio tanúsítvánnyal rendelkező szállítóktól lehet beszerezni. A szerződő félnek minden szállítótól rendelkeznie kell a bio tanúsítvánnyal.

B.7.3. Az áruátvétel folyamatos felügyelete
Áruátvételkor a szerződő fél a „más termelőegységektől és gazdasági szereplőktől érkező termékek átvételére” vonatkozó 889/2008 rendelkezés 33. cikkeje alapján köteles ellenőrizni az áru címkézését és szállítólevelét és ezeket egybevetni a megfelelő minőségi és eredetmegjelölésekkel. 
Továbbá ellenőriznie kell, hogy az adatokat hiánytalanul megadták és ezek helyesek.
A gyártási tételszámnak tisztán kivehetőnek kell lennie a szállítólevélen. Ha a gyártási tételszám hiányzik, pótolni kell.

Az összetevőket akkor lehet AMA-Biosiegel termékekhez felhasználni, ha
- ha a szállító a  834/2007/EK és 889/2008/EK rendeleteknek megfelelő bio tanúsítvánnyal rendelkezik,
- az AMA-Biosiegel irányelv alapján a szállító a jelölésnek megfelelő dokumentummal rendelkezik, valamint betartja a szállítókra vonatkozó előírásokat (például a hűtési lánc megtartása)
- a kísérődokumentumon az AMA-Biosiegel-re utaló, tisztán kivehető jelzés látható,
- és nyilvánvaló minőségbeli hiányosság nem észlelhető.
Megjegyzés: Mezőgazdasági eredetű összetevők hozzápótlása, melyek túlnyomórészben (több mint az éves mennyiség 50 tömegszázalékában) elismert mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerből származnak, mint a Bio Austria vagy Demeter.

B.7.4. Nyomonkövetési rendszer
Nyomonkövetéshez (visszakövetéshez) létre kell hozni és használni egy ehhez megfelelő rendszert, amely a terméktől az összetevőkig biztosítja a visszakövetés (például gyártási tételszám).
A szerződőnek egy működő egységrakomány-képző rendszerrel kell rendelkeznie. Írásban dokumentálni kell, hogy a rakományt hogyan állítják össze és készítik elő. A megbízott dolgozókat folyamatosan képezni kell illetve bizonyítható módon tájékoztatni.
Egyértelműen kell dokumentálni, hogy az áru mikor és milyen szállítótól került a rakományba, a terméket mikor dolgozták fel, illetve mikor és hova szállították a rakományt. Ennek az információnak bármikor lehívhatónak kell lennie, hogy például a következő félévben az áruáramlás nyomon követése adott legyen.

B.7.5. Bármikor nyomon követhető áruáramlás
Az AMA-Biosiegel termékek árumozgásáról folyamatos feljegyzéseket kell készíteni a vágó-, daraboló-, feldolgozó- és csomagolóüzemekben illetve a raktárakban.  Ezeket a feljegyzéseket úgy kell vezetni, hogy egy harmadik félnek minden bejövő, üzemen belüli és kimenő áruforgalom egyértelműen nyomon követhető legyen és hogy mindenkor (egy alkalmas időpontban) a fontosabb adatok (szállító, ügyfél, termék, mennyiség, stb) a licencadónak, az ellenőrzési szervnek vagy hivatalnak átadhatók legyenek.

B.7.6. A nyomonkövethetőség rendszeres ellenőrzése
A szerződő félnek legalább évente egyszer tesztelnie kell a rendszerét, hogy az alapanyagtól a végtermékig, valamint a végterméktől az alapanyagig biztosított a nyomonkövethetőség. Az ellenőrzést dokumentálni kell.

B.7.7. Saját árumegjelölés
Az AMA-Biosiegel élelmiszert előállítónak saját árumegjelölést vagy -számot kell használnia, amelyen utalás található az AMA-Biosiegel-re (például „termékszám”, AMA- Biosiegel) . Ezeket a kísérődokumentumon külön kell jelezni, lábjegyzet megadása szintén elfogadható.
Feldolgozáshoz szükséghez bio összetevők hozzávásárlásakor a bio termelésre vonatkozó jogi előírások betartása elégséges.

B.8. Ellenőrzés

B.8.1. Kontrollszisztéma
Az AMA-Biosiegel-Programm háromlépcsős ellenőrző rendszert használ.

B.8.2. Önellenőrzés

B.8.2.1. Rendszeres önellenőrzés
A szerződő félnek kötelessége egy önértékelés keretén belül a követelmények betartását legalább évente egyszer felülvizsgálni és dokumentálni. Ehhez az üzemnek eljárásokat kell kidolgoznia (például folyamatleírások, útmutatók, nyomtatványok) és ennek megfelelő utasításokat adni a dolgozóknak, és a betartásukat szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

B.8.2.2. Termékanalízis
A termékanalízis keretében a szállíthatóságot (az élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi törvény alapján ), a konformitást (az Osztrák Élelmiszerkönyv alapján), az EU-Biologo és az AMA-Biosiegel megfelelő használatát kell ellenőrizni. A kémiai, mikrobiológia és érzékszervi kritériumok bővebben a C pontban, a különleges követelményeknél találhatóak.
Általában félévente (hacsak a C pontban más követelmény nincs) kell termékanalízist végezni homogén termékcsoportonként.
A termékanalízis lefolytatásával egy akkreditált labort kell megbízni, amelyet az AMA-Marketing engedélyezett.
Homogén termékcsoportonként váltakozva kell ellenőrizni a termékeket. Például az egyik félévben a sárgabarack joghurtot, a következő félévben az áfonyajoghurtot.

B.8.2.3. Próbavásárlás elismerése
Jellemzően az élelmiszer-kereskedelemben végeznek szisztematikus próbavásárlásokat, amelyeket akkreditált laborokban vizsgálnak be és az eredményről tájékoztatják a termelőt és az AMA-Marketinget. A termékeket legalább az AMA-Biosiegel irányelv speciális követelményeinek és a szállíthatóság tekintetében ellenőrzik.

B.8.2.4. Ismétlő ellenőrzés
A kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálat mindig három, egymástól független ellenőrzés során történik, ha a jogi előírások másképp nem rendelkeznek. Az ismétlő ellenőrzés csak azt a kritériumot vizsgálja, ami előzőleg nem felelt meg.
Ha jelölés nem felel meg az előírásoknak, azonnal javítani kell, eleget téve a jogi rendelkezéseknek.

B.8.2.5. Laborjelentések
A vizsgálólabornak minden eredményt át kell adnia az AMA-Marketing-nek. Ha az eredmények nem felelnek meg a speciális AMA-Biosiegel kritériumoknak, az üzemnek intézkedéseket kell tenni ezek javítására. Élelmiszerbiztonságot érintő eltérés esetén a megbízott labornak és az üzemnek azonnal értesítenie kell az AMA-Marketinget.

B.8.3. Külső ellenőrzés

B.8.3.1. Megbízás 
A külső ellenőrzés lefolytatásával egy, az AMA-Marketing által engedélyezett ellenőrző szervet kell megbízni. Az ellenőrző hely felelős a vizsgálat lebonyolításáért és az eredmény átadásáért.

B.8.3.2. Évenkénti külső ellenőrzés
Az évenkénti külső ellenőrzés a ökotermelés nyomonkövethetőségét és a minőségi termelés biztosítását szolgálja a szervezeti, technikai és higiéniai standardok figyelembe vételével. Emellett az AMA-Biosiegel irányelv betartását is ellenőrzik. Ezzel egyetemben termékpróbára és későbbi analízisre is sor kerülhet.
Az egyenértékű vizsgálatok/rendszerek AMA-Marketing által történő elismertetése a 9.3.5. pont alapján lehetséges.

B.8.3.3. Auditálás
Az AMA-Biosiegel-Programm keretén belül lehetőség van az AMA-Biosiegel ellenőrzésekkel együtt más minőségstandard vizsgálat elvégzésére is (például EU bio előírás, AMA-Gütesiegel, IFS Food).

A következő feltételek mellett van lehetőség a GFSI által elismert standardok (IFS Food, BRC, FSSC 22000) elismertetésére az éves AMA-Biosiegel ellenőrzés alkalmával:
- A GFSI által elismert standard érvényes tanúsítványát és a legutóbbi vizsgálati jelentést át kell adni az AMA-Biosiegel ellenőrzés alkalmával.
- Legkésőbb két éven belül el kell végezni egy teljes AMA-Biosiegel vizsgálatot is.
Ha a szerződő fél az adott termékcsoportban az AMA-Biosiegel-lel egyidejűleg AMA-Gütesiegel használó is, a külső AMA-Gütesiegel ellenőrzés egybevágó pontjait el lehet ismertetni.

Az AMA-Marketing fenntartja magának a jogot, hogy a fenti feltételek teljesülése ellenére, indoklás nélkül elutasíthassa a tanúsítványokat és az AMA-Marketing vizsgáló helye által végzett teljes körű helyszíni vizsgálatot írjon elő.

B.8.3.4. Vizsgálati jelentés
Minden üzemellenőrzés után az ellenőrzési hatóság vizsgálati jelentést állít ki, amely a megállapított eltérések mellett az elvégzendő helyesbítő intézkedéseket és az ezekhez kapcsolódó határidőket is tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan díjköteles ismétlő ellenőrzés kiszabása is lehetséges.

B.8.3.5. Helyesbítő intézkedések
Ha az ellenőrzési hely vagy a rendszerüzemeltető helyesbítő intézkedéseket ír elő, azokat a megadott határidőn belül el kell végezni.

B.8.4. Felülvizsgálat

B.8.4.1. A felülvizsgálat hatásköre
Az AMA-Marketing illetve az AMA-Marketing által megbízott ellenőrzési szerv az ügyfélfogadási idő vagy az üzemidő alatt bármikor tarthat korlátozások nélkül felülvizsgálatot. A szerződő fél köteles minden feljegyzést és igazolást bemutatni, amely a AMA-Biosiegel irányelv betartásának felülvizsgálatához szükséges. Továbbá az ellenőrzéshez szükséges belépést biztosítania kell a termelési és raktár területekre.

B.8.4.2. Witness és Office Audit
A vizsgáló helyek és laborok által végzett felülvizsgálat egyik formája a witness és office audit. Ekkor kísérettel történik az ellenőrzés vagy a dokumentáció ellenőrzését végzik el az irodában.

B.9. Egyéb

B.9.1. Minden releváns jogi előírás betartása
Alapvető elvárás, hogy minden résztvevő vállalkozás betartsa a mindenkori termékreleváns jogi rendeleteket valamint az AMA-Biosiegel irányelv előírásait is. A felmerülő helyesbítő intézkedések és szankciók az AMA-Biosiegel jelzés használatát szabályozó licencszerződés megfelelő pontjai szerint történnek.

B.9.2. Tájékoztatási kötelezettség
Krízis esetén azonnal értesíteni kell az AMA-Marketinget.
Tájékoztatási kötelezettsége van a termelőnek :
- Tanúsítvány-megvonás esetén (például Bio, IFS Food, BRC, FSSC 22000),
- AMA-Biosiegel jelzést viselő saját termék nyilvános visszahívása esetén,
- az ökotermelésre vonatkozó jogi előírásoktól való jelentős eltérés (például konvencionális termékeket bioként értékesítenek) esetén.
Krízis esetben történő eljárás felelőssége a szerződőt terheli.

B.9.3. Aktuális AMA-Biosiegel terméklista
Évente legalább egyszer el kell küldeni az aktuális AMA-Biosiegel terméklistát a AMA-Marketing részére.

B.9.4. Elismert minőségprogramok
Az AMA-Marketing által elismert minőségprogram esetében az AMA-Biosiegel-t akkor is oda lehet ítélni, ha az alkalmazott program egyes kritériumai az speciális követelményekkel nem egyeznek, de más intézkedések biztosítják, hogy a végtermék az irányelvben megfogalmazott követelményekkel egyenértékű és a fogyasztók minőséggel szemben támasztott igényének megfelel.

B.9.5. Irányelv változtatása
Az AMA-Biosiegel irányelvét kizárólag a szakmai bizottság változtathatja meg. A bizottság az AMA-Biosiegel-lel kapcsolatos határozatait, amennyiben érintik az AMA-Biosiegel irányelvet, az irányelv részének kell tekinteni. A szerződő fél a tudomásul vétel után ezeket köteles betartani illetve megvalósítani (a tájékoztatás külön, az AMA-Marketing által történik). A határozatokat időről-időre beépítik az irányelvbe. A hivatalos elismertetés után az új AMA-Biosiegel irányelvet a termelők tudomására hozzák.

B.9.6. Határidős átmeneti megoldások
Az AMA-Marketing egyes esetekben standardizált eljárások betartása mellett, meghatározott időre eltérhet az AMA-Biosiegel irányelv egyes, nem létfontosságú előírásaitól.

Az AMA-Biosiegel a másik jól ismert osztrák bio védjegy. Ismertségét és kedveltségét segíti, hogy a mögötte álló szervezet rendszeresen országos reklámkampánnyal támogatja a marketing munkát. A Hofer kiskereskedelmi lánc pedig a Zurück zum Ursprung márkája alá tartozó bio termékeihez ezt a minőségvédjegyet használja.
Az AMA-Biosiegel védjegy élelmiszereken a kötelező EU-biologóval együtt kerül feltüntetésre. A Bio Austria egyesület tagjainak termékein pedig gyakran mindhárom bio márkavédjegy logója feltüntetésre kerül. Néhány példát bemutatunk a csomagolásokon való megjelenésre.







További információk a szervezetről és a védjegyről az alábbi honlapon találhatók:
www.ama-marketing.at

A szabályzatok fordítását köszönjük az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntesének, Gáll Nikolettának 

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült."

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (11) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (14) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (3) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (112) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (56) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (43) értékesítés (15) EU (33) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (25) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) gasztronómia (1) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) helyi (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszország (5) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (27) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (3) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (8) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Svédország (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (2) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (27) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (4) tréning (11) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (12) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum