2016. június 21.

I. Élménybeszámoló az E+ Food Revolution spanyolországi tréningről, 2016.május

Élelmiszerklub Erasmus+ FR tréning Barcelona, 2016. május

Minden az első lépéssel kezdődik... 

Előzmény:
Kedves barátnőm átküldött egy linket az Élelmiszerklub Alapítvány felhívását, miszerint létezik egy 18 éven felülieknek rendezett program az Erasmus+ keretein belül. A program maga igen érdekes téma köré szerveződik, az élelmiszer-pazarlás, városi kertészet és önfenntartóság gondolatait felhasználva.

Noha igen csekély esélyt láttam a részvételre, azért kitöltöttem a jelentkezési lapot. Pár nap múlva azonban kaptam egy telefonhívást: én vagyok az egyik jelölt. Hurrá!! Gyorsan felvettem a kapcsolatot a másik két résztvevővel, hisz egységben az erő.

1. nap
Miután szerencsére Juli egy korán reggeli járatra kapott repülőjegyet, korán kezdődtek kalandjaink. A reptéren végre megismerhettük személyesen is egymást. Addig sikerült beszélgetnünk, míg az utolsó felszólításra futva értük el a már indulásra kész gépet. Gyönyörű időnk volt az utazáskor, lenézve mintha Európa térképe elevenedett volna meg előttünk. Sikeres landolás után gyorsan elértük Barcelona központját a busszal.

Miután leraktuk a megőrzőben a csomagjainkat, lévén elég időnk az esti találkozóig, sikerült egy kicsit megismerkednünk e gyönyörű várossal. A városnézés után este 7 körül érkeztünk a megjelölt szálláshelyre. Barcelona központjától félórányi utazásra, egy hamisítatlan mediterrán táj dombjainak lankáin találtuk magunkat. A hostel 99%-ban sérült és fogyatékos személyzete nagyon kedvesen fogadott minket. A vacsora ízletes volt és mi fáradtan dőltünk ágyainkba és hagytuk, hogy a nyitott ablakokon át a tücskök és fülemülék dallamai álomba ringassanak.

2. nap
Ez volt aztán az ismerkedés a javából! Nemcsak a szervezőkkel - La Vibria - hanem a résztvevő országok fiataljaival is egészen közeli kapcsolatba kerültünk, leginkább fizikailag, mert egy széken két ember csak így tud helyet cserélni. De ez a játék lényege! Miután kellően kifáradt a test, jöhetett a szellemi munka. Mindenki szembesült félelmeivel (már akinek volt) és elvárásaival. Sőt az is szóba került, ki mivel szeretne hozzájárulni, hogy ez a pár nap még jobb legyen. A nyelvtudása mindenkinek megfelelő volt, és aki félénkebb volt még az is hamar feledte eme tulajdonságát és feloldódott a beszélgetések alatt.

Ezek után jött Yago, aki agrármérnök, s mélyen belevitt minket a fő téma rejtelmeibe. A mezőgazdaságot vette górcső alá, szembeállította a mezőgazdaságot, mint ipart az ökológia mezőgazdasággal. Megtudhattuk azt az öt alappillért, ami az ökológiai gazdálkodás alapja. Különböző szempontokat mutatott fel, ami továbbgondolkodásra serkentette a hallgatóságot. Ebéd után elmentünk Teressa-ba, - a La Vibria egyik székhelye is itt van - hogy a katalán hagyományokból is kapjunk egy kis ízelítőt.

Egy rövid csapatjáték után megtekinthettük az összefogás, régi értékek ápolása  és a csapatmunka egyik szép példáját, az ún. emberi tornyokat. Ilyen akrobata mutatványt én még a cirkuszban sem láttam, bevallom, nagyon izgultam a sikerükért, de egyben aggódtam is a biztonságukért. Tökéletesen kivitelezett munka volt osztatlan sikerrel! A nap lezárásaként vacsorázni betértünk egy speciális vendéglőbe, ahol vegetáriánus ételekkel kápráztattak el bennünket. Számomra kellemes csalódás volt a dolog, a borokról már nem is szólva. Este hazaérkezés után még sokáig beszélgettünk.

3. nap
A tegnapi nap kielemzése után összeszedtük magunkat és újra vonatra szálltunk, most Can Tonal felé vitt utunk. Hosszas gyaloglás után, fáradtan nyúltunk el vendéglátóink rögtönzött “nappalijában”. A telep vezetője előadást tartott arról, hogyan kerültek ide, milyen céljaik vannak és hogyan szeretnék azokat elérni. Több hektáros földterületen, érdekes, hogy nem volt körbekerítve, kezdtek el gazdálkodni. Több probléma is felmerült menetközben, de igyekeznek mindenből tanulni, és legközelebb e tapasztalatokat hasznosítani.

A kiadós vegetáriánus ebéd után, amit a helyben termelt zöldségek felhasználásával készítettek főleg, a csapatunk lelkesen felajánlotta segítségét a póréhagyma palánták elültetéséhez. Mire végeztünk a munkával egy heves nyári zápor kapott el bennünket. Hogy ne ázzunk el bőrig, autóval menekítettek minket vissza a pályaudvarra. Az eső elálltával a vonatra várva dalra fakadtunk és egy helybéli tánc lépéseit is begyakoroltuk. Kifáradva testileg és lelkileg, de pozitív érzéssel feküdt le a többség. Ki még ébren bírt maradni, annak egy a mezőgazdaság árnyoldaláról szóló film nyújtott éjjeli élményt.

4. nap
Ma a megbeszélés után a Barcelona szívébe vetettük magunkat. Irány a városi kertészet! A La Tarpuna szervezet és vezetője készséggel állt kérdéseink elébe, miután előadását levetítette a helyi művelődési központban. Sokan kérdezték, hogy tényleg sikeres-e a kezdeményezés, miszerint a házak között az üres telken közösségi kertet hoznak létre, ahol bárkinek lehet egy kis parcellája, amit művel. Magyarországon régóta létezik ilyen, az első a Lecsókert volt. Itt is hasonlóak az eredmények, és szerencsére lényegesen kevesebb adminisztrációs gátja van az ötletnek.

Fel is kerestünk egy ilyen kertet. Öröm volt nézni a pirosló szamócákat, a narancs ezer árnyalatában pompázó sarkantyúkavirágokat, amint az utat szegélyezték. Gondosan ápolt apró kertek sorakoztak egymás mellett. Szerintem minden “tulajdonos” büszke lehet rájuk. Látogatásunk alatt a kerítés túloldaláról kíváncsi tekintetek követték minden mozdulatunkat. A kert éber őrzői, a szomszéd lakosok,  óvták minden lépésünket.

A másik kezdeményezés, amit sikerült megtekintenünk egy irodaház tetején volt. Valójában nemrég készült el egy nagy terasz az épület tetején és erre helyeztek ki nagyméretű tálcákat. Ezeket görgővel látták el, hogy könnyebb legyen őket mozgatni, ha szükséges. A tálcákat földdel feltöltötték. Ebbe kerülhetnek a növények. Minden konténernek más a “gazdája”, ezáltal egy nagyon kedves vegyes kompozíciót láthattunk a fűszernövényektől a virágokon át a paradicsomig, azaz a haszonnövényig. Nemcsak kellemes kikapcsolódást jelent ez a művelőknek, de egyfajta mezőgazdász ismeretet is nyújt, valamint az újabb emberi kapcsolatok kialakulása is jelentős.

Közös szendvicsebéd után szabad program volt az esti találkozóig. Jónéhányan felmentünk a Güel Parkhoz, de sajnos már nem fértünk bele a látogatószám kereteibe, így csak a szabadon látogatható részt sétálhattuk végig. De micsoda panoráma nyílt innen! Az egész város a lábaink előtt feküdt, a tenger kékjében ért véget a látóhatár. Mégiscsak kétszer annyian lakják mint a mi Budapestünket. Útban a találkozópont felé útba ejtettük a Sagrada Familia templomot. Sajnos még mindig építik, sok daru vette körül, de így is csodálatos volt.

Az esti programunk egy vegetáriánus vacsora elkészítése in vivo. A konyha ahova érkeztünk egy csöpp belvárosi ház második emeletén húzódott meg. A séf Örményországból származott és már három éve itt dolgozik mindenki nagy megelégedésére. Kiderült, nem csupán az étel elkészítésével foglalkoznak, hanem különböző kurzsokat is tartanak szakácsnövendékeknek és főzni tanulóknak. A vacsora menünk három fogásból állt: saláta, főétel, desszert.

Mindenki kapott feladatot, igazi csapatmunka végeredménye lett a feltálalt étkek sora. Zöldségsaláta joghurtos öntettel, Cékláspuliszka katalán szósszal és grillezett zöldségekkel és a desszert egy kruplis-mandulás tésztagolyó. Szerintem mindenki degeszre ette magát. Nehezen váltunk meg a házigazdánktól, aki nagyszerű előadást tartott életútjáról és az élelmezés világáról. Sötét éjszaka volt mire a metróról lekászálódtunk és a kis szerpentin úton a csillagos égbolt alatt felértünk a hostelhez. Maradandó élmény volt a mai nap is.

5. nap
Az utolsó kirándulásunkhoz korán reggel keltünk. Uticél: Cardadeu. Ez egy olyan kisváros, ahol végre a helyiek felismerték, hogy egymáson akkor tudnak a legjobban segíteni, ha egymás termékeit, terményeit hasznosítják, azaz összefognak. Először Qiuno közel másfél hektáros birodalmát látogattuk meg. Nemcsak a gyönyörű rendezett föld, de az éppen érő termények is a szívünkbe lopták magukat. Néhány zöldséget éppen mi szüreteltünk le és vittünk be a helyi étterembe, hol elkészítették nekünk.

Útközben betértünk a Szent György sörmanufaktúrába. Mondanom sem kell, sokaknak ez volt a nap fénypontja. Megtudtuk a sörkészítés fontos lépéseit és persze megkóstolhattuk a különböző fajtákat is. A kísérő falatokat szintén a helyiek biztosították, Volt itt juhsajt több féle, helyben sütött kenyér, füstölt kolbász, szóval mi szem szájnak ingere. Felfrissülve érkeztünk a helyi vendéglőbe az Esbiosfera nevű helyre, kertbe. Mert ez volt ám a kert a javából. Ha a szemlélődő tüzetesen végigpásztázta a területet, bizony megtalálhatta mindazon zöldség, gyümölcs javát mely későbbiekben az asztalunkon foglalt el helyet ebéd néven.

A tartalmas étkezés után jöhetett a hamisítatlan spanyol szieszta. Volt, aki a kőfal tetején, volt aki árnyékban, az örökmozgók labdát passzolgatva, jómagam a limonádé és kávé társaságát osztottam meg. Miután kipihentük magunkat felkapaszkodtunk a közeli domboldalra. Innen jól látszottak a távoli közel háromezer méteres hegyek. A csapat még jobb összekovácsolódására vicces leülős játékkal telt a délután hátralevő része.

Fáradtan, de élményekkel és napbarnította arccal értünk vissza. És ez nem volt még a nap vége. Most következett a nemzetközi est! Miután mi hagyományos műsorral készültünk, ezért a közös éneklés nem maradhatott ki. A többi ország bemutatója is nagyon sikeres volt, volt aki vicces bemutatót tartott, volt aki kvíz kérdéseken keresztül ismertette meg velünk hazáját, volt aki inkább a feltálalt étkek alapján nyújtott betekintést hazájába.

Valami kevés étel-ital kínálattal természetesen mindenki készült. Ezek hamar elfogytak, s mire a jó magyar pálinkának is nyoma veszett az utolsó cseppig a hangulat a tetőfokára hágott. Én éjfél körül bírtam a parkett szélét elhagyni, de a kitartóbbak hajnalig ropták.

6. nap
A nehéz ébredés után, a serkentő reggeli után ötletbörze jött. Hogyan lehetne a már meglévő gondolatokat továbbvinni. Milyen projekteket tudnánk elképzelni, ha semmilyen feltétel nem szabna határt képzeletünknek, illetve egy konkrét terv alapján milyen hasonló rendezvényt/tréninget tartanánk azonos feltételek mellett. Rengeteg friss ötlet került terítékre, sok megvalósítható is közülük.

Az ebédig tisztáztuk a következő fogalmakat: Erasmus+, Youth Exchange, EVS, Job shadowing... Azért mindenkinek volt még mit megtanulni ezekről. A mostani tréning összegzése is megtörtént, egyenként számoltunk be a közösségnek a tapasztalatainkról, véleményünkről. Nagyon építő jellegű volt számomra a megbeszélés, sokat tanultam belőle.

Az ebéd után szieszta következett, hogy az utolsó estére erőt gyűjtsünk. Este bementünk egy kedves térre, ahol leültünk egy pohár ital ill. Fagyi mellett a földre és kötetlenül beszélgettünk. Persze, hogy zömmel az átélt események hatása alatt voltunk. Az se zavart bennünket, hogy egy közeli tüntetés miatt helikopter kőrözött felettünk. Sőt az egyik fiatal, Brahim kezdeményezésére ninja játékot játszottunk, a többi ottüldögélő örömére. Ennyit már régen nem nevettünk. Kellemesen elfáradva baktattunk a metróállomás felé és csodálkozva bámultuk a szétlőtt kirakatokat, mint a tüntetés emlékét. Mindenki korán ágyba került, mert voltak, akiknek másnap korán indult a gépe haza.

7. nap
Reggel szomorúan vettük tudomásul, hogy minden jónak is vége egyszer. Búcsút intettünk mindenkinek akivel, még találkozhattunk és kicsekkoltunk a hostelből. A főtér közelében leraktuk csomagjainkat a megőrzőbe és kimentünk hatan a kikötőbe. Úgy döntöttünk méltó búcsú egymástól egy asztal mellett lehetséges. Paellát ettünk és sangriát ittunk. Hosszasan elbeszélgettünk. Majd elbúcsúztunk egymástól.

Mi hárman - magyarok - elmentünk a homokos tengerparti részre. Ők ketten bemerészkedtek a vízbe is. Beültünk egy kisvendéglőbe immár magyarul is összegeztük ezt a hetet. Nagyon jó volt itt lenni és részt venni egy ilyen tréningen. Reméljük lesz legközelebb is, hiszen a francia fél meghívott minket az októberi rendezvényükre a Food Revolution újabb tréningjére Franciaországba.
Köszönjük.

Élelmiszerklub Erasmus+ FR tréning Barcelona, 2016. május

Élelmiszerklub Erasmus+ FR tréning Barcelona, 2016. május

Élelmiszerklub Erasmus+ FR tréning Barcelona, 2016. május

Élelmiszerklub Erasmus+ FR tréning Barcelona, 2016. május

Élelmiszerklub Erasmus+ FR tréning Barcelona, 2016. május

Az élménybeszámolót írta: Ferenczy Judit, magyar résztvevő

Azonnali RSS-értesítőre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írja be e-mail címét:

Kulcsszavak

1% (3) 16 (1) 2015 (34) 2016 (17) 2017 (12) AKI (2) állítás (1) Almenland (1) Almo (1) AMA-Biosiegel (1) AMA-Gütesiegel (1) ásványvíz (1) Austria Gütezeichen (1) Ausztria (13) Bali Tibor (1) Baromfi Termék Tanács (1) Bartyik Tünde (1) Beck László (1) Bereczki Attila (1) beszámoló (23) BGF (1) Bial Tibor (1) bio (3) Bio Austria (1) blogbejegyzés (22) Bormarketing Műhely (1) BOS (1) CzechTrade (1) Csehország (3) csomagolás (1) Dánia (1) Dörnyei Otília (1) Dr. Becsky-Balku Orsolya (2) Dr. Dóczy Katalin (1) Dr. Fülöp Zsuzsanna (2) Dr. Kocsis Márton (1) Dr. Loncsár Krisztina (1) Éder Tamás (1) ÉFOSZ (1) élelmiszer (113) élelmiszeripar (2) Élelmiszerklub Alapítvány (66) Élelmiszerklub Délelőtt (26) előadás (61) Erasmus+ (53) értékesítés (15) EU (34) EU Fórum (6) EVS (1) felmérés (3) fenntarthatóság (5) fiatalok (26) fogyasztóvédelem (2) Földi Péter (1) Franciaország (2) gasztronómia (1) Genuss Region (1) Genussland (1) GfK (2) GKI (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyakornok (2) Gyaraky Zoltán (3) gyártmánylap (1) gyümölcs (2) hagyomány (1) helyi (1) hírek (4) hogyan (1) Hogyan készítsük (1) Horvátország (1) hungarikum (1) húsvét (1) I. műhely (3) II. műhely (7) III. műhely (6) innováció (2) Intersnack (1) IV. műhely (6) IX. műhely (4) jelölés (7) jog (3) jogszabályok (13) Juhász Anikó (1) K+F Konzervkutató (1) kampány (1) Kaposvári Egyetem (2) képzés (3) kérdőív (1) kereskedelem (11) kézműves (3) kiállítás (3) kistermelő (20) kommunikáció (3) Kovács Krisztina (7) Köcse Ildikó (1) közétkeztetés (1) Kujáni Katalin (1) kutatások (3) Lengyelország (4) Lukács László (1) magyar (18) Marcin Sowa (2) marha (1) márka (16) marketing (18) Medián (1) mezőgazdaság (6) MgSzH (1) Műhely (47) Nagy-Britannia (1) NÉBIH (8) NFH (3) nrc (1) olasz (1) Olaszlország (1) Olaszország (9) OTP (1) OVUM (1) ökológia (1) önkéntes (1) őstermelő (3) pályázat (28) paradicsom (1) Pászti Balázs (7) pazarlás (1) pénzügy (3) piackutatás (1) Polereczki Zsolt (1) Portugália (4) regionalitás (11) rendezvény (11) rendezvényszervezés (1) Rigler Zsolt (1) Románia (4) rövid ellátási lánc (3) Sárközy Ildikó (8) Serfőző Lili (1) sertés (1) Solti Csilla (1) Spanyolország (9) Steirisches Vulkanland (1) SUS (1) Svédország (1) Szabados Andrea (2) Szabó Gábor (1) Szegedyné Fricz Ágnes (9) Szente Viktória (1) Szerbia (6) Szlovákia (4) Szlovénia (2) Szöllősi Réka (1) találkozó (36) tanácsadás (1) tanulmányok (2) tápanyag (1) tápérték (2) Tej Terméktanács (1) Tesco (1) tojás (1) Tóth Ferenc (4) Törökország (5) tréning (12) útmutató (3) üzleti terv (1) V. műhely (8) vállalkozás (13) védjegy (12) versenyjog (1) versenyképesség (3) vezetés (5) VI. műhely (5) vidékfejlesztés (1) VII. műhely (3) VIII. műhely (4) Visegrádi (1) VM (10) zöldség (1)

Élelmiszerklub Blog Archívum